Kisbolygót vontat a Föld mellé a NASA

Százmillió dollárt kaphat a 2014-es szövetségi költségvetésből a NASA, hogy előkészítse egy földközeli kisbolygó befogását, és Hold körüli pályára állítását.

A hír forrása Bill Nelson floridai szenátor, aki a kongresszus tudományos és űrkutatási tanácsának vezetője. A szövetségi költségvetést várhatóan jövő héten hozzák nyilvánosságra, és ebben szerepelhet ez a tétel. A kiszivárgott információk szerint a NASA egy olyan programot indítana el, amelynek keretében egy körülbelül 500 tonnás földközelit kisbolygót fogna be egy automata űrszonda, majd azt a Hold mellé vontatná. A tervek szerint az égitestet itt stabil Hold körüli pályára állítanák - írja a Space.com.

Ezután egyrészt megkezdenék a kisbolygóbányászat módszereinek fejlesztését, másrészt tudományos programokat hajtanának végre, például a Földet fenyegető kisbolygók elleni védekezéshez. A tervek szerint 2021-ben űrhajósok is meglátogatnák ezt az aszteroidát az új Orion űrhajóval. Elemzők szerint ez az összeg csak a program töredékéhez elég, a teljes költséget 2,6 milliárd dollárra becsülik.

A fantáziarajzon az űrszonda a kisbolygó befogására készül

Félezer tonna lenne a fogás

Mint arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk, a szakértők javaslata szerint az úgynevezett földközeli kisbolygók (NEO) közül kellene választani, részben a könnyebb megközelíthetőség miatt, részben pedig azért, mert ezek anyagában előfordulhat víz, illetve más hasznosítható, illékony anyagok. A Hold körüli pályát biztonsági okokból választották, mondván, ha valami nem sikerült, jobb, ha az 500 tonnás test a Holdba csapódik, nem a Földbe.

Egy átlagos kémiai összetételű, 500 tonnás, C-típusú (szenes) kisbolygó 200 tonna illó anyagot tartalmazhat, ennek nagyjából fele víz, a másik felét a különféle széntartalmú vegyületek teszik ki. A kisbolygó anyagából 90 tonna fém, körülbelül 83 tonna vas, 6 tonna nikkel és 1 tonna kobalt van benne. A maradék bő 200 tonna a Hold kőzeteihez hasonló összetételű szilikátos anyag. A tanulmány szerzői szerint az anyag nagy része a majdani holdbázisok sugárvédő burkolatának készítéséhez használható. Azt is kiszámították, hogy egy kisbolygó befogásával 20-szor olcsóbban juthatunk a Hold körüli pályán ezekhez a nyersanyagokhoz, mintha a Földről kellene odaszállítanunk.

2012 áprilisában lépett a nyilvánosság elé a Planetary Resources nevű amerikai cég, a kisbolygók kiaknázására létrehozott vállalkozás. A három éve alapított cég vezetői között van például Larry Page, a Google alapító tulajdonosa, James Cameron, aki a Mariana-árok feneke után a világűrben keres új kihívásokat, valamint Charles Simonyi, aki már kétszer járt az űrben fizető utasként. A cég részletesebb terveiről korábbi cikkünkben olvashat.

Az évszázad üzlete lehet a kisbolygóbányászat

Egy jóval nagyobb, egy kilométer átmérőjű, fémekben gazdag kisbolygó közel 30 millió tonna nikkelt, 1,5 millió tonna kobaltot és 7600 tonna platinát tartalmazhat. Mai földi árakon ezek együttes értéke néhány százmilliárd dollár körül van. Egy 1 kilométeres, fémben gazdag kisbolygóban lévő vas mennyisége legalább annyi, vagy több, mint amennyit bolygónkon egy év alatt kitermelnek. Ha a jövőben igény lesz Földön kívül építményekre, vagy az űrben vízre, üzemanyagra - olcsóbb lehet az űrbeli nyersanyagforrás, mint a földi. Az árakat a kereslet nagyságán túl a Föld felszínéről érvényes felbocsátási költség is befolyásolja. Utóbbi jelenleg nagyságrendileg 10 ezer dollár környékén van kilogrammonként.