A Nemzetközi Csillagászati Unió azért „fokozta le” a Plútót, mert a 2000-es évekre kiderült: hasonló vagy még nagyobb testek is léteznek a Neptunuszon túli jeges kisbolygók birodalmában, a Kuiper-övben. Egyszerűbb nyolc nagy bolygóval számolni a Naprendszerben, mint állandóan bolygóvá minősíteni a Plútóhoz hasonló égitesteket, például a Plútónál is nagyobb átmérőjű Erist.
Most megint változhat a helyzet. Azóta kiderült ugyanis, hogy a Plútó körül nem csak egy nagy hold (Charon), hanem négy kisebb is kering. A legújabb eredmények szerint pedig metánból álló légköre van. Mindkét tulajdonság kiemeli a kisbolygók köréből.
Ráadásul a metántartalom alapján a Plútó átmérője nagyobb lehet, mint eddig gondolták: 2353 kilométer, ami viszont nagyobb, mint az Eris 2312 kilométeres átmérője.
A Plútó pontos átmérőjét – és sok egyéb, még ismeretlen jellemzőjét – 2015-ben ismerhetjük meg, amikor elhalad mellette a NASA űrszondája, a New Horizons. Lehetséges, hogy ekkor komolyan felmerül majd a „rehabilitáció” kérdése is.