Aki látta az Armageddon című filmet, nem felejti el, ahogyan aktivizálódik a Föld felé tartó üstökös magja, egyre több és hevesebb kitörést produkálva (de Bruce Willis az utolsó másodpercben megmenti bolygónkat).
Az Armageddon 1998-ban készült, és a film tudományos tanácsadóinak köszönhetően nem az egész üstökösmag volt aktív, hanem egy-egy pontból indultak ki anyagsugarak (jetek). Ezek a kitörések azért következtek be, mert a Naphoz egyre közelebb kerülő égitest fagyott gázai sok helyen szublimálni kezdtek (szilárdból gáz halmazállapotba kerültek), és kirobbantak a felszín alól.
A valóság most igazolja a filmet: az Európai Űrügynökség október 3-án közzétett pazar felvételén több kitörést is láthatunk a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös nyaki régiójában, a két almag között:
Filmbeli társától eltérően a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös nem a Föld felé tart. Körülbelül egy év múlva lesz napközelben, addig egyre több ilyen kitörés várható. Az így kidobódó anyagból fejlődik ki az üstökös ködös burka, a kóma, abból pedig majd a csóva. Az égitesttel most már együtt haladó Rosetta űrszonda ezeket a folyamatokat végig követi. Idén novemberben a Rosetta által szállított leszállóegység, a Philae leereszkedik az üstökös felszínére, ilyen eseményre még nem volt példa az űrkutatás történetében.
Az üstökösök a Naprendszer kialakulásának időszakából származó jeges égitestek, a Naprendszer ősanyagát őrzik. A Földbe csapódó üstökösök szállíthatták bolygónk vízkészletét, esetleg magát az életet is ezek hohatták a Földre.