Bulgária menekülne a Mallorca-szindrómától

Enyhe szerepzavar jellemezte az idei szezont a fekete tenger partjánál: miközben Bulgária vonzódna a rövidtávon is jövedelmező tömegturizmushoz, nem akarja Spanyolország egyik ismert rossz példáját követni. A szakemberek most jobb infrastruktúrát és egész évben élvezhető speciális turisztikai lehetőségeket ígérnek.

Bulgária új ruhája megkopott

Burgasz Bulgária ötödik legnagyobb városa, majd kétszázezer lakossal a Fekete-tenger keleti partjánál található. Ahogy Várna az északi tengerpart közigazgatási, kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja, a déli tengerpart fővárosa Burgasz, amely egyben az ország legforgalmasabb kikötője is.

Habár Burgasz és környéke iparilag igen fejlett régiónak számit, két-három évvel ezelőtt egyre inkább előtérbe került, és felértékelődött a térség idegenforgalomi szerepe. Az utóbbi években a turizmus Bulgária az egyik leggyorsabban fejlődő ágazata volt. 2004-ben 4,6 millió pihenni vágyó érkezett az országba, és az ebből származó bevételek elérték a 1,6 milliárd eurót, mely több mint 20 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Az ingatlanberuházók már jó előre gondolkodtak, és nemcsak a szállodaiparba fektettek komoly összegeket, hanem kellemes tengerparti lakónegyedeket és luxusvilla sorokat építettek a burgaszi reptér 20-30 kilométeres körzetében, amelyek ára 40-80 ezer, sőt 60-120 ezer euró között mozgott.

A Fekete-tenger partvonalán az utóbbi évek építkezési és beruházási rohamát kísérő infrastrukturális fejlesztések azonban csak részben valósultak meg - mondja Marin Neskov, a várnai egyetem idegenforgalmi szakának vezetője.

A tengerparti szállodák némelyikében még mindig nincs megfelelő logisztikai és kommunikációs háttér, sok helyen nincs folyóvíz és szennyvízhálózat kiépítve, az alkalmazottak alulképzettek, a fiatal munkaerő pedig külföldre megy nyaranta. Neskov szerint három évvel a hatalmas beruházások után az is megengedhetetlen, hogy a turizmusban dolgozók kapják a legalacsonyabb bért az országban, holott az iparág a ma is a nettó nemzeti termék 14 százalékát hozza az ország konyhájára. A szakember hozzátette: a bolgár turizmus kétmilliárd eurós forgalma körülbelül a fele a kereskedelmi mérleg hiányának.

Az idei évben augusztus végéig érkező közel négymillió turista, még mindig számos szolgáltatást kedvező, illetve bevezető áron vehetett igénybe. Az Eurostat adataiból mindeközben az is kiderül, hogy nemcsak a turisztikai szolgáltatások olcsók, hanem ugyanígy az élelmiszer és az alkohol is. A felmérés szerint Bulgáriában az élelmiszerek átlagosan 44, az alkohol tartalmú italok 30, a dohányáru pedig közel 50 százalékkal olcsóbb az európai átlaghoz képest.

Mallorca szindróma

Mindezek a jellemzők az elmúlt két évben robbanásszerű fejlődést hoztak a bolgár idegenforgalom számára, ami nem csak azt jelenti, hogy a régió kispénzű turistái látogatnak el szívesen a balkáni országba, hanem nyugat-európai - elsősorban német - turisták is. A rövidtávon jövedelmező olcsó tömegturizmus ugyanakkor ideig-óráig tarthatja lendületben az iparágat, vélik a szakemberek. A szolgáltatások színvonalának szorosan követnie kellene az elvárásokat. A bolgár idegenforgalomnak tehát szembesülnie kell a folytonosság nehézségeivel, vagyis azzal, hogy a turistákat nemcsak megszerezni, de megtartani is tudni kell, különben a Mallorca-szindróma tünetei jelentkezhetnek.

Az úgynevezett Mallorca-szindróma azt a népszerű tömegturisztikai célpontot jelenti, ahol semmilyen hozzáadott értéket nem tudnak felmutatni a szolgáltatók, kivéve az olcsó alkoholtartalmú italok széles választékát. Az ismert és közkedvelt spanyolországi szigetre, évekig relatív olcsón és könnyen ellehetett jutni, a part adottságaik kiválóak voltak, ám az óriási tömegen és az olcsó bárokon kívül semmi pluszt nem tapasztalhatott az utazó. A bolgár turisztikai szakemberek szerint minden Mallorca rossz példája felé tart, ám még mindig nem késő stratégiát váltani.

Szuper Borovec 1800: égbetörő álmok

A Bolgár Duma a közelmúltban jelentette be, hogy a Super Borovets projekt a nemzeti idegenforgalmi stratégia egy része és a jövőben nemzeti prioritás élvez. A Szófiától 50 km-re délre, 1800 méter magasan húzódó lankák kiváló adottságú síterepnek bizonyulnak. Borovec, Somakov és Beli Iskar települések közös elképzelése egy világszínvonalú síparadicsom. A tervek szerint 2009-ig 1100, 1500, és 1800 méteren, 100 milliárdos költségvetéssel építenének szálloda és télisport komplexumokat.

Bulgária ugyanakkor komoly potenciált érez az egészség és wellness-turizmusban is. Bulgária területén európai viszonylatban is igen magas a meleg vizű források száma, amelynek jelenleg a csak öt-hat százalékát használják ki.

Szabó Kata