Túlélhető egy repülőgép-katasztrófa

A British Airways Pekingből Londonba tartó járatának múlt csütörtöki szerencsés kimenetelű balesete ismét a légikatasztrófákra, illetve ezek túlélési esélyeire fordította a figyelmet. Az [origo] hasábjain már többször foglalkoztunk-e témával, de a hasznos tudnivalókból sosem lehet elég. Íme néhány újabb vélemény, hogyan élhető túl egy ilyen nem mindennapi esemény.

2005. augusztusában az Air France légitársaság Airbus repülőgépe viharos időben kísérelt meg leszállást a torontói nemzetközi repülőtéren. A gép a kifutópálya középső szakaszán ért földet, nem tudott időben lefékezni, leszaladt a betonról és kigyulladt. Csodával határos módon a fedélzeten tartózkodó 309 ember mindegyike túlélte a katasztrófát, amit azóta a torontói csodaként emlegetnek - írja összeállításában az ABC News.

Az egyik túlélő közvetlenül a baleset után úgy nyilatkozott, hogy a repülőgép belsejében arra gondolt, meg fog halni, mégpedig azért, mert az akciófilmekben látott jeleneteken kívül semmiféle információja nem volt az ilyenkor szükséges teendőkről. Nem tudta, hogy például egyedül az Egyesült Államokban az 1983 és 2000 között bekövetkezett repülőgép balesetekben az érintett utasok több mint 95 százaléka túlélte a katasztrófát.

Mit kell tennünk azért, hogy lehetőleg ne kerüljünk a maradék 5 százalékba? Ez a kérdés foglalkoztatja Ed Galea, ausztrál egyetemi professzort, aki egy 1985-ös baleset után kezdett behatóbban foglalkozni a problémával. Akkor az egyik angliai repülőtéren leszállás után kigyulladt egy utasszállító repülőgép és a balesetben 55 utas életét vesztette, míg a többiek megmenekültek. Miért nem sikerült 55 embernek élve kijutnia a lángoló gépből? A baleset óta Galea professzor 105 repülőgép baleset közel 2 ezer túlélőjével készített interjút, amelyekből a baleset idején tapasztalt viselkedési formákat elemezte, s azokat a megoldásokat kereste, amelyekkel növelhetők a túlélés esélyei.

Utazás a családdal

A torontói baleset egyik túlélője, Lauren Langille például azt mondta Galeának, hogy az emberek nagy része szinte azonnal pánikba esett, mindenki kiugrált az üléséből, teljes káosz uralkodott. Ő is, ahogy a légi utasok 50 százaléka családdal, vagy baráti társasággal utazott.

Ezek alapján Galea első tanácsa a családdal, vagy barátokkal utazók számára, hogy a beszálláskor ragaszkodjunk hozzá, hogy lehetőleg mindenki egy helyre kapjon helyet a gépen, ne pedig szétszóródva. Teljesen természetes, hogy ha ehhez hasonló helyzetbe kerülünk, első dolgunk, hogy szeretteink, barátaink keresésére indulunk, s ha a csapat többi tagja a gép más-más részein ül ez könnyen katasztrófához vezethet.

HA például egy két felnőttből és két gyermekből álló család utazik együtt, célszerű egymáshoz közeli helyet kérniük beszálláskor, ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy ha balesetet szenved a gép, a füsttel teli kabinban nagy valószínűséggel elsodródnak egymástól. Ilyen esetben akkor tesszük a legjobban, ha az egyik gyermeket az egyik, a másikat pedig a másik felnőtt viszi magával, ebben az esetben akár két különböző kijáratot is használhatnak. Kicsit furcsának és rémisztőnek tűnhet a gyermekek számára, de felszállás előtt célszerű tudatosítani bennük, hogy ha bármi történik, melyik szülővel kell majd menniük.

A biztonsági öv

A téma sokaknak unalmas lehet, de ez az egyik legfontosabb eleme a túlélésnek. Mindig legyünk tisztában azzal, hogyan nyitható gép ülésének biztonsági öve. Akár több alkalommal is érdemes gyakorolni az öv oldását, mert Galea kutatásai szerint például a baleset után nemcsak az utasoknak, de még a légitársaság dolgozóinak is sokszor problémát jelent a csat kinyitása.

Ilyenkor a legtöbb ember agya egyfajta automatikus működésbe megy át, s az öv kioldásakor nem is gondolkodik azon, hogy mit i csinál tulajdonképpen - véli a professzor. És mi a leggyakoribb emlék egy öv kikapcsolásakor? Az autó biztonsági övének oldása, ami teljesen másképp működik, - egy gomb megnyomásával - mint a repülőgépeken használatos biztonsági öv, ahol egy billentyűt kell felfelé húzni. Ha pedig nem tudjuk időben kikapcsolni a biztonsági övet, a menekülést is csak később tudjuk megkezdeni, ha egyáltalán sikerül.

Az örök kérdés: számít-e, hogy hol ülünk a gépen?

Ebben a tekintetben eltérő a szakértők véleménye. Korábbi, a témával foglalkozó cikkünkben olyan véleményeket idéztünk, amelyek szerint egyáltalán nem mindegy, a gép mely részén utazunk. Galea professzor szerint sajnálatos módon nincsen varázserővel bíró, a biztos túlélést esélyét kínáló ülés a gépen. Hatalmas szerepe van a szerencsének. Sokan tartják, hogy ha a gép hátsó részeiben ülünk, nagyobb az esélyünk a túlélésre. Ha viszont épp a hátsó traktusokban üt ki tűz, ez a tézis máris megdőlt. A 2000 túlélő megkérdezése után néhány tanulságot azért sikerült levonnia a szakértőnek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az átlagos távolság, amit egy túlélőnek meg kellett tennie a kijáratig, hét széksornyi távolság volt. Tehát célszerű nagyjából ekkora távolságra, vagy ezen belül elhelyezkedni a vészkijáratoktól és baleset esetén - főként, ha füst terjeng a kabinban - mindig számoljuk, hány soron sikerült keresztüljutnunk, így könnyebben megtaláljuk a két kijáratot. Miért kettőt? Mert sokszor előfordul, hogy az egyik oldalon lévő kijárat ajtaja beragad, vagy a gép törzsén kívül tűz tombol, ezért a másik oldali kijáratot tudjuk csak használni.

Sokan szeretünk az ablaknál lévő székeken utazni, hiszen ilyenkor látni a legtöbbet az alattunk elterülő tájból. A túlélés szempontjából ez a lehető legrosszabb hely, hiszen innen sokkal nehezebb kijutni a folyosóra és azon keresztül a vészkijáratokhoz, mintha közvetlenül a folyosó melletti széken foglalunk helyet.

Háttal ülve

A felmérések szerint sokkal nagyobb biztonságban lennénk a repülőgépen, ha a menetiránynak háttal ülnénk. Ezzel csak az a probléma, hogy az utasok többsége - de nemcsak a repülőn, ha vonaton, vagy buszon utazunk is - a menetiránnyal egyező irányban szeret utazni. A katonai repülőgépeken gyakran alkalmazzák a fordított üléseket, a polgári utasszállítók esetében viszont teljesen át kellene alakítani a repülőgépet, ami hatalmas összegeket emésztene fel.

Ha a repülőn ezt nem is tudjuk megtenni, vonatos utazáskor lehetőleg üljünk háttal a menetiránynak, s ha van mód rá, úgy válasszuk meg az ülőhelyet, hogy velünk szemben lehetőleg ne üljön senki. Ha ugyanis ütközésre kerül sor, a szemben lévő utastárs komoly sérüléseket okozhat nekünk.

Tűz a kabinban

A repülőgép balesetek túlélésének legfontosabb tényezője az idő. Ha ugyanis a becsapódást sikerül túlélnünk, a legnagyobb veszélyt a gyakran fellobbanó tűz és a füst jelenti. A füstben lévő mérgező gázokból elég csak keveset belélegeznünk, ez szinte azonnal i halált eredményez. A bevezetőben említett 55 halálos áldozatot követelő angliai balesetnél is a mérgező gázok miatt vesztették életüket az áldozatok.

Galea professzor tanácsai szerint a repülések alkalmával vigyünk magunkkal füstvédő csuklyát, de csak akkor használjuk, ha teljes mértékig tisztában vagyunk a működésével. Máskülönben túl sok időt vesztegetünk el a felhelyezésével, ami akár az életünkbe is kerülhet.

A legfontosabb

Már-már közhelyes, de mindig kísérjük figyelemmel az utaskísérők felszállás előtti tájékoztatóját és mindig nézzük át az ülések zsebeiben található információs kártyát. A közelgő becsapódás előtt pedig vegyük fel a biztonsági pozíciót - fejet le, bokák a térd mögé - ahogy azt az utaskísérők mutatják. Ez a pozíció arra hivatott, hogy egy kemény becsapódás alkalmával csökkentse a törés és az eszméletvesztés esélyét és ezzel elősegítse a gyors és tudatos menekülést.