Hétvégi kirándulás a zalaszántói sztupához

A Balaton-felvidék látnivalóinak sorában ma már kihagyhatatlan Európa legnagyobb buddhista sztupája, a zalaszántói. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókat lenget a szél, halk mantra zene szól, füstölő illatát viszi a szél. A béke jelképe békétlen időkben.  

Zalaszántó a Hévízt Sümeggel összekötő út mentén, a két várostól nagyjából egyenlő távolságra fekszik. A hangulatos település a Keszthelyi-hegység és a vulkanikus eredetű Kovácsi-hegy között húzódó Szántói-medencében található. A települést először a 13. században említik az írott emlékek, a falut ekkor Samtow néven említik.

Zalaszántó és környéke bővelkedik a természeti látnivalókban és az épített örökségekben egyaránt. A falu felett magasodik déli irányban a Rezi várhegy, amelynek 418 méter magas tetején messziről is jól látszik a hasonló nevű várrom. Szintén a közelben található a kedvelt kirándulóhelynek számító Tátika-vár is. A faluban 13. századi plébániatemplom és 15. századi - érdekes módon román stílusú - kápolna tarthat számot érdeklődésre.

Zalaszántó mégsem erről, hanem a 316 méter magas Kovácsi-hegyen álló, 24 méter átmérőjű, 30 méter magas hófehér sztupájáról a leghíresebb. Az építmény Európa legnagyobb sztupája és 1993-ban maga a Dalai Láma szentelte fel.

A sztupa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes kezdeményezte, s 1990-ben Zalaszántó polgármestere, Huszti Zoltán Ferenc javaslatára a falu mögötti Kovácsi-hegyen, a Világosvár nevű tisztást jelölték ki az építmény helyének.

A szentély felépítéséhez szükéges mintegy 40 millió forint néhány európai országból, valamint döntő részben Dél-Koreából származó adományokból gyűlt össze. A sztupa 1992 márciusa és szeptembere között épült meg magyar építészek és egy magyar építővállalat segítségével, s egy évvel később, 1993 június 17-én Tibet száműzött vallási vezetője, a 14. Dalai Láma, Tenzin gyatso szentelte fel nagy ünnepség közepette.

Az Emberi-jogok parkjában álló sztupa belsejében Buddha tanításait, ereklyéit és egy 24 méter magas életfát helyeztek el. A szentély központi helyén látható Buddha-szobor szintén Dél-Koreából származik.

A sztupát Hévíz felől haladva a falu után balra található bekötőúton lehet megközelíteni: a meglehetősen rossz minőségű úton mintegy 2 kilométert, majd az erdei úton újabb 1,5 kilométert kell megtenni, míg elénk tárul a hófehér csúcsban végződő kecses építmény. A belépés mindenki számára ingyenes.

A szentély mellett háromnyelvű emléktábla ismerteti meg a sztupa történetét a látogatókkal. A táblán ez ál: Sugározzon ez a Béke-sztupa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!