A világ első földrengésbiztos repülőtere

A Haitit, majd Chilét sújtó földrengés után nem küldhettek azonnal mentőcsapatokat és -eszközöket légi úton a katasztrófa sújtotta körzetekbe, mert a kikötőkkel, utakkal, vasutakkal együtt romba dőltek a repülőterek kiszolgáló épületei és berendezései is. A hasonló gondok megelőzésére a világon elsőként Isztambul új repülőterének épületeit már eleve földrengéstűrőre építették.

A Boszporusz keleti, tehát már elő-ázsiai partján létesített Sabiha Gökcen repülőtér csarnokait és kiszolgáló épületeit tavaly novemberben adták át, és azok a hó eleji törökországi földrengés idején már jól vizsgáztak "rengéscsillapításból". Amíg a szeizmográfok Isztambulban is regisztrálták a rengést, a légikikötő épületeiben gyakorlatilag nem észlelték.

Mivel a földrengések az épületomlások zömét a talaj oldalirányú elmozdulásával okozzák (mint amikor valakinek a láb alól kirántják a szőnyeget), a Gökcent építő ARUPA vállalat szakemberei az acélszerkezetű épületek mind a 300 tartóoszlopa alá rengéscsillapítókat építettek be. Azok képesek elnyelni vagy csillapítani a talajt jobbra-balra, vagy előre-hátra elmozdító erős rengések akár nyolcvan százalékát is.

A cég honlapján található információk szerint a tartóoszlopok a talajba mélyített acélbeton tömbökre támaszkodnak, a rögzített betonalapokra pedig nagyszilárdságú acél tányérokat szereltek. A felső és alsó tányérok között nagy, különösen szilárd gördülő csapágy mozog.

A repülőtér vezetője, Atila Zekioglu véleménye szerint az olyan 7,4-es amplitúdójú rengést, amilyen 1999-ben egyszer már előfordult a térségben, az ARUPA rezgésmérséklői képesek lennének annyira letompítani, hogy az épületekben nem keletkeznének károk. Az alkalmazott megoldás már csak azért is figyelmet érdemel, mert Törökország ázsiai része közismerten földrengéses terület, és a szeizmológusok hatvan százalékos biztonsággal prognosztizálnak egy nagyobb földrengést 2040-ig a környéken.