Körülnéztünk Hévízen, hogy kiderítsük, a fürdőzésen kívül még mit tartogat a város a kalandra és pihenésre egyaránt éhes turisták számára. Nyilván minden először idelátogató a Tófürdővel kezdi. Mi is így tettünk. A tó Európa legnagyobb gyógyhatású, meleg vizes tava.
A madártávlatból óriási esőcseppre emlékeztető, közel négy és fél hektáros, nagy felületű víztükör helyén egykor veszélyes ingovány, összefüggő lápmező volt. Ennek köszönheti hideg és meleg vizű forrásait, s azt, hogy
a 38 fokos víz hőmérséklete a leghidegebb időszakban sem csökken 20-22 fok alá.
Így aztán Hévízen késő ősszel és télen is tart a fürdőszezon.
A prospektusokon mindenhonnan visszaköszönnek Hévíz jelképei, a tavirózsák – vagy más néven tündérrózsák. Szerepelnek a város címerében is. Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg, 1898 óta díszítik a tavat sokszor egyenletes virágfelületet képezve. A virág a messzi Indiából érkezett.
Korábban próbálkoztak Egyiptomból és Afrika egyéb részeiből betelepített fajokkal is, sőt Amazóniából is kerültek ide növények, de az indiai érezte magát a legjobban Hévízen. A tavirózsa szigorúan védett, virágzása tavasztól ősz végéig gyönyörködteti a látogatót. Nagy levelei mérséklik a tó párolgását, míg indái a mélyben a tófenéki gyógyiszapot védik.
Ha az iszapot kicsit felkavarjuk, valóságos pezsgőfürdőt varázsolhatunk magunk köré:
gyöngyöző buborékok hada fog gyengéden masszírozni. Az iszapot akár magunkra is kenhetjük, állítólag nem csak gyógyulunk, hanem szépülünk is tőle. Egzotikus helyeken egy vagyonért lehet delfinekkel úszni, itt barátságos szivárványos öklék gyűlnek körénk. Ez a hely egy csoda!
Az ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz és az iszap együttesen mozgásszervi bajok és reumatikus betegségek hatékony ellenszere. A fürdő wellness részlegében van, aki csak a tavat és a látványt élvezi, de sokan gyógyulni járnak ide.
Hévíz hírét dr. Schulhof Vilmos alapozta meg,
aki 1905-től majd' negyven éven át volt a város fürdőorvosa. Ma nevét a tó körüli, kellemes sétány viseli. A sétány platánfái mára ugyanúgy hozzátartoznak a városképhez, mint a tavat borító tündérrózsák.
Aki teheti, mozgassa át magát alaposabban, és pattanjon nyeregbe. A város négy pontján, a Festetics-fürdőháznál, a városháza előtt, a nagy parkolónál és Egregyen találunk közösségikerékpár-tárolókat, a bringákhoz a Tourinformban kiváltható kártya segítségével lehet hozzájutni. A turistabarát kerékpárkölcsönző-rendszer neve HeBi, és mindössze
ezer forint kaució fejében használhatjuk a profi bicikliket.
A Tourinformban szintén lehet biciklit kölcsönözni, melyre Hévíz Kártyával kedvezmény is jár. Ugyanitt remek útvonaltippeket is kaphatunk.
Mi útba ejtettük a cserszegtomaji arborétumot, és felkapaszkodtunk a Margit-kilátóra is, ahonnan a Keszthelyi-öböl körpanorámájában és a távoli Bakony sziluettjében gyönyörködhettünk. A kényelmes megoldások híveinek találták ki a Dottót. A kisvonat áprilistól októberig robog keresztül a város látványosságainak útvonalán, hogy egy ezresért Hévíz vigalmi negyedébe, egészen az egregyi borozókig juttassa el a szomjas vándorokat.
Présházak, teraszok, klassz borok, finom falatok, pompás kilátás:
röviden így lehet Egregyet leírni. Szép emlékeink voltak az Öreg Harang borozóról, ahol korábban remek kemencés ételekkel és házi rétessel kényeztettük magunkat, most azonban kimondottan bort kóstolni jöttünk.
Ahol nagy hagyománya van a bornak, ott valószínűleg már régóta termesztenek szőlőt. Egregyet már a rómaiak is ismerték. Nem messze innen húzódott
az Adriát a Baltikummal összekötő híres kereskedelmi útvonal, a Borostyánút,
amelyen nem csak borostyánt, hanem bort is szállítottak az antik atyafiak. Nekik köszönhetően akkortájt honosodott meg és terjedt el a szőlőművelés és a borkészítés az arra alkalmas területeken, így Hévíz környékén is.
Hagyományosan fehérbort termelő vidék ez, a legelterjedtebb fajták az olaszrizling, szürkebarát, rizlingszilváni vagy személyes kedvencem, a zöldveltelini. A Dombföldi utcán a pincék közt sétálva értük el az ódon hangulatú templomot. Építésének története a 13. századig nyúlik vissza, ez a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike.
Aki a zalai ízekre kíváncsi, megkóstolhatja a nokedli közeli rokonát, a tejfölös gombucát, a babos káposztát vagy a fumut, amely hangzása alapján akár valamiféle japán különlegesség is lehetne, de itt a mutatós, baba alakú kalácsot nevezik így.
Ha már az egyedi ételneveknél tartunk, tegye a szívére a kezét, aki egyből kitalálja, hogy
a zalai plutyka nem más, mint a menzák kísértete, a kelkáposztafőzelék.
Mi a családias Teri Mama Vendéglőjébe estünk be, ahol komoly dilemmát okozott, hogy a balatoni fogast vagy a hagymás rostélyost válasszuk-e az egyébként gazdag étlapról.
A környékről került elő az a beszédes római kori edény, amelynek felirata: da bibere, vagyis adj innom! Itt alakították ki a Korok és Borok nevű sétautat, amely bővelkedik római, Árpád-kori és török időkből való emlékekben és evős-ivós megállókban. Állomásai QR-kóddal jelöltek, így a hozzájuk tartozó információhoz mobiltelefonunk segítségével könnyedén hozzájutottunk.
Nyári időszakban a nagyobb hétvégi fesztiválok mellett – mint júniusban az Angyalok és Csavargók estéi, júliusban a Flavius Napok, Egregyi Búcsú, augusztusban a Nosztaliga fesztivál és Borünnep –, hetente termelői piaccal, folklórprogramokkal, könnyed nyáresti zenei eseményekkel és táncházzal is várják a Hévízre érkezőket.