Strandidő és virágillat nyolcezer forintért

Cefalún strand is van

Szicília tobzódik a látnivalókban, a helyiek jó fejek, és ilyenkor is 20 fok fölé kúszik a hőmérséklet. Ráadásul nem kell érte mélyen a pénztárcába nyúlni.

Amikor Francesco egy kihalt, büdös épületbe vezetett be minket Taorminában, volt bennem némi csalódottság. Az apartmanba lépve mallorcai utunk jutott eszembe. A szállásközvetítőre feltett képek ott sem tudták visszaadni a valóságot, de végül is pár éjszakát bárhol ki lehet bírni. Amikor Francesco gyerekkori emlékeire hagyatkozva megpróbálta rákapcsolni a fűtőtestre a gázpalackot (merthogy este azért hűvös volt), már elbizonytalanodtam. Majd elment feltölteni a mobilinternetet, mert hogy a beígért wifi nem működött.

A cérna akkor szakadt el, amikor felfedeztük, hogy korábban megpróbálták feltörni az ajtót, megrepedt kapukulcsunk pedig majdnem beletört a zárba. Hívtam Francescót, akitől végül elég zaklatott állapotban váltunk el, de legalább visszaadta a pénzünket. Szerencsére egy házzal odébb, ahol a barátaink laktak, ugyanannyi pénzért gyönyörű kert, kényelmes szoba és pazar kilátás várt, ráadásul reggeli is volt az árban.

Kilátás második taorminai szállásunk balkonjáról Forrás: Gaál Csaba

Ez volt a legrosszabb dolog egyhetes szicíliai utunkon, már ha leszámítjuk, hogy a messinai pályaudvar vécéjében majdnem kiraboltak (erről később), és végig hőemelkedésem volt torokfájással (erről viszont nem Szicília tehet). Az eset talán azért is hagyott ilyen mély nyomot bennem, mert élesen elütött az addigi és a későbbi élményeinktől.

Repülés baráti áron

Hogy miért pont Szicília? Az egyik ok, hogy a feleségem már régóta rágta a fülemet miatta. A másik, hogy abszolút beleillett abba a sorozatba, amit az utóbbi években fapados gépekkel kipróbáltunk. Amikor itt kezd lehűlni az idő, nincs is jobb, mint célba venni egy mediterrán várost vagy szigetet egy olcsó fapadossal. Márpedig Cataniába – Wizz Discount Club tagságival – nyolcezer forintért repültünk oda-vissza kis kézipoggyásszal, ami igen barátinak mondható.

A jegy megvásárlásán így nem sokat gondolkodtam, azon már annál többet, hogy az ott töltendő egy hét alatt milyen stratégiát kövessünk. Szicília ugyanis annyira bővelkedik a látnivalókban, hogy mindent megnézni még autóbérléssel is komoly szervezést igényelt volna. Megfordult a fejemben az a verzió is, hogy az egész időt egy városban töltjük – így utólag már tudom, hogy Siracusa erre tökéletes is lett volna. Végül egy köztes verzió győzött az aktív és passzív lehetőségek közül: három városban volt szállásunk, és csak a sziget északi és keleti részét jártuk be.

Noto jellegzetes épületei Forrás: Gaál Csaba

További stratégiai döntés volt a közlekedés. Én ezúttal nem akartam vezetéssel és parkolással bajlódni, ezért a tömegközlekedés győzött. Egy napra ugyan béreltünk autót Siracusában, hogy a tőle nem messze lévő gyönyörű városokat – Avola, Noto, Modica és Ragusa –, valamint egy kanyont, a Cava Grandét bejárjuk, mivel azt másképp nehéz lett volna, de busszal és vonattal különösebb gond nélkül kivitelezhető volt a körút.

Igazából csak két alkalom volt, amikor a tömegközlekedés némi bosszúságot okozott. Az egyik Siracusából Palermóba, amikor félúton, a vécészünetnél a busz hűtésrendszere megadta magát, így kb. egy órát kellett várnunk egy új járműre. A másik pedig a Messinából Taorminába vivő busz volt, amely minden elképzelhető helyre bement és megállt, így az autóval háromnegyed órás utat közel két óra alatt sikerült megtennünk. Jó, volt még egy szívás: a Catania pályaudvarától induló 457-es busz csinál egy kb. 20 perces hurkot a városban, mielőtt visszatérve a pályaudvar előtti tér egy másik pontjához kivisz a repülőtérre. De ez is belefért.

Sofőrünk megpróbálta menteni a menthetőt Palermo felé félúton, de végül másik busz jött értünk Forrás: Gaál Csaba

Barangolás délkeleten

Szicíliában az a jó, hogy nagyon változatos. Minden városnak, amit láttunk, más-más karaktere volt. Így aztán valamelyik biztosan bejön az oda utazónak. Nekünk a legjobban első állomásunk, Siracusa tetszett, ahol akár hosszabb időt is el lehetne tölteni. Egyrészt a görögök által Kr. e. 734 és 733 között alapított városban bőven akad látnivaló az ókori színháztól az Ortygia-sziget lenyűgöző épületeiig. Másrészt az egész város emberi léptékű, gyalog is könnyen bejárható. Harmadrészt könnyű nem turistás helyeket is találni, következésképp viszonylag olcsó. A szállásunk is itt került a legkevesebbe, ráadásul szállásadónk, Antonio mindössze 40 euróért szerzett nekünk autót egy napra.

Friss hal a siracusai piacon Forrás: Gaál Csaba

A Siracusából tett egynapos autós kirándulás Avolában kezdődött volna, az oda vezető utat azonban valamiért épp lezárták. Szerencsére. Mielőtt ugyanis visszafordultunk volna arról a mellékútról, amelyre eltereltek minket, kiszálltunk megcsodálni a tájat. A környező virágmezőt már az autóból is láttuk, de azt a tavaszi illatot, amit ott magunkba szívtunk, szavakkal nehéz leírni. November közepén nem rossz...

Tavasz novemberben Forrás: Gaál Csaba

Avola a borairól híres, róla kapta a nevét Szicília talán legismertebb szőlőfajtája is, a Nero d'Avola. Az óváros főterén remek fehérbort ittunk, a tengerparti pincesoron viszont csak egy hely volt nyitva, és ott csapnivaló volt a vörös. Később, az út során persze ittunk jobbakat is, de összességében inkább a fehérek voltak rendben, a vörösek ár-érték aránya Spanyolországban például sokkal jobb.

Egy szörfös Avola régi tonhalfeldogozó épülete mögött Forrás: Gaál Csaba

Avolából egy szerpentinen felcaplattunk a Cava Grandéhoz, szegény Corsa alig bírta az emelkedőt. De végül is megérte, mert a kanyon tényleg látványos – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy lakókocsis izlandi pár is elismerően szemlélte a tájat.

Megérte felmenni a szerpentinen Forrás: Gaál Csaba

Ezután legurultunk Notóba, amelynek turistarésze egy hosszú utca, tele pazar barokk épületekkel. Utána Ragusa sikátorain csavarogtunk, végül Modicában ért az este, ahol egy étteremben vészeltük át az időközben eleredt esőt, majd feltankoltunk kézműves csokoládéból és borból.

Ragusába is érdemes volt elmenni Forrás: Gaál Csaba

Gasztonómiai hiányérzet

Az olasz konyha amúgy vegyes érzéseket hagyott bennem, noha egyébként tésztapárti vagyok. Sok jó dolgot kipróbáltunk, de nem volt rám olyan mély hatással, mint a szintén egyszerű spanyol ételek. Halat kétszer ettem, az első egy turistás helyen büdös volt (visszaküldtem), a másik pedig eléggé jellegtelen ízű egy helyiek által látogatott étteremben.

Ebben a cefalúi étteremben rajtunk kívül csak helyiek voltak, a hal viszont csak átlagos volt Forrás: Gaál Csaba

A gasztronómiai élvezetek hiányát az éttermi árak sem kompenzálták. Persze a kis boltokban 1,5-2,5 euróért vett pizzaszeletekkel és calzonékkal el lehet csapni az éhséget, de aki étterembe megy, az ennyiből nem ússza meg. Az egyszerű tésztaételekért vagy pizzákért simán elkérnek 7-10 eurót, a halért pedig akár a dupláját is (köret nélkül). Olaszország más részeihez hasonlóan a legtöbb helyen itt is van fejenként 1-2 eurós terítési díj, néhol pedig többet számítanak fel, ha a vendég a kinti teraszra ül. Ami bosszantó: a boltok és éttermek többsége délután bezár, ráadásul a turistás városokban olcsóbb élelmiszerboltot sem könnyű találni.

Melyik az igazi Szicília?

Siracusából Palermóba, a régió fővárosába mentünk busszal. Óriási sokk volt. Mintha egy észak-afrikai városba értünk volna. A történelmi utcákon rengeteg bevándorló kavargott, a káosz már-már nyomasztó volt. Végül egy cukrászdában vészeltük át a vonatindulásig hátralévő időt a város botanikus kertjénél, ahol a sütik isteniek voltak.

Palermói utcakép Forrás: Gaál Csaba

Vonatunk egyórás út után Cefalúban tett le, amely egy tündéri középkori városka az összes előnyével és hátrányával együtt. Ódon utcáin szinte csak turistákkal találkoztunk, és az árak is rájuk – ránk – voltak szabva.

Cefalú látképe a hegycsúcsról Forrás: Gaál Csaba

De novemberben nem volt akkora embertömeg, a szállásunk tengerre néző ablaka és balkonja pedig kárpótolt a turistás hangulatért. Itt még strandolókat is láttunk, ami egyáltalán nem volt elrugaszkodott ötlet a 23 fokos meleg és a 20,5 fokos tengervíz mellett.

Strandolók a cefalúi tengerparton Forrás: Gaál Csaba

Messinában alig három órát töltöttünk útban Cefalúból Taorminába, de a maga módján ez is érdekes volt. Megdöbbentő volt látni, hogy vasárnap délután egy lélek sem járt a széles utcákon, annak ellenére, hogy egyébként egy forgalmas kikötő van itt. Vizet venni sem volt könnyű: egy véletlenül arra bóklászó helyi ajánlott nekünk egy nyitva tartó kínai boltot, ami persze nem ott volt, viszont indiai. E két náció boltosaira mindig lehet számítani...

Messina kihalt utcái Forrás: Gaál Csaba

Ebben a városban történt az a már említett sztori is, amely rosszabbul is végződhetett volna. Voltam olyan figyelmetlen ugyanis, hogy a pályaudvar vécéjébe az övtáskámmal léptem be, ami a három ott tartózkodó srác figyelmét nagyon felkeltette. Rögtön felismertem a veszélyt, így az egyik fülkében bezárkózva szépen átpakoltam az értékeimet – itt nem részletezendő – biztonságosabb helyekre. Szerencsére nem történt baj, a hangos fiatalok – talán a kint rám váró feleségem láttán – zsákmány nélkül távoztak. Arra azért jó volt ez az eset, hogy kijózanítson: bár addig – talán Palermót leszámítva – végig biztonságban éreztük magunkat, nem árt az óvatosság.

Taormina nem véletlenül az egyik legnépszerűbb turistacélpont Szicíliában – az ennek megfelelő árakkal. A tenger fölé magasodó régi városban az ember az egyik ámulatból a másikba esik, szinte húszméterenként muszáj újabb fotót csinálnia. Mivel a kezdeti affér után a szállásunk is szuper volt, amelynek közelében ráadásul egy remek étteremre is bukkantunk, méltó befejezése volt az egyhetes útnak.

A taorminai görög színház, háttérben az Etnával Forrás: Gaál Csaba

Szicília sokkal többet tartogat annál, mint amit mi láttunk belőle. Nem mentünk fel az Etnához, csak messziről láttuk a havas csúcsát. Nem hajóztunk át a vulkanikus szigetekre, kimaradt Agrigento, Monreale, Erice, Segesta, és még sorolhatnám. Ráadásul végig beteg voltam. De kit érdekel, ha így is ennyi csodát láthattunk, ilyen jó időben, és ennyi pénzért?