A francia főváros taxipiaca a világon az egyik leginkább monopolizált. Az 50-es évek óta mindössze 18 ezer autó szolgálja ki az utasokat, és korábban minden liberalizációs törekvést megtorpedóztak. A párizsi taxisok híresek faragatlanságukról, hogy hangosan bömböltetik a zenét, szinte soha nem fogadnak el hitelkártyát, alapból 10 eurós díjjal érkeznek a rendelésre, de legfőképp, hogy nem lehet őket megtalálni. Az Opera előtt hosszú sorok szoktak várakozni szabad autóra, ha pedig elered az eső, lehetetlen taxit fogni. Ha végül sikerül, a sofőrök gyakran visszautasítják a fuvart, ha épp nem esik nekik útba a cím.
A tarthatatlan állapot ellenére a párizsi taxislobbi eddig minden reformkísérletet megfúrt a fővárost megbénító sztrájkjaival. Egy törvény azonban nemrég lehetővé tette, hogy más is kínáljon "turistajárművet sofőrrel". Az ilyen bérautó abban különbözik a taxitól, hogy utcán nem inthető le, csak előzetes foglalásra megy ki.
Yan Hascoët, a Chauffeur-Prive 29 éves vezérigazgatója 18 hónappal ezelőtt 20 autóval kezdte a szolgáltatását, ma már 320 járművet irányít, 15 ezres stabil vendégköre van, és hetente 15 százalékkal nő a forgalma. "Sofőrjeink öltönyt és piros nyakkendőt hordanak, kinyitják az ajtót az utasnak, nem erőltetik a saját zenéjüket, és csak akkor beszélgetnek, ha az utas akarja" - árulta el sikere titkát a Telegraphnak.
Bár az ilyen bérautókat nem lehet leinteni, a GPS-t használó okostelefon-applikációval szinte bárhová azonnal odaérnek. A kiváltságos helyzetüket évtizedekig kihasználó taxisoknak ez persze nem tetszik, és azt követelik, hogy kormány írja elő, a rendelés és az érkezés között legalább 15 percnek el kell telnie. "Nekünk 240 ezer eurót kell fizetnünk egy taxiengedélyért, és csak meghatározott területen dolgozhatunk, míg ők csak 100 eurót fizetnek, hogy dolgozhassanak, és azt csinálnak, amit csak akarnak" - panaszkodott a lapnak Jean-Michel Rebours, az UDIP szakszervezet jogi képviselője.
Döntés az ügyben a következő hetekben várható.