Matolcsy tárcája szerint nem kifogásolta az EKB az új jegybanktörvényt

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magyar sajtóban megjelentekkel ellentétben nincsenek lényegi kifogások abban a levélben, amelyet az Európai Központi Bank a jegybanktörvény módosítása kapcsán írt a magyar kormánynak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magyar sajtóban korábban megjelentekkel ellentétben nem emelt lényegi kifogást az Európai Központi Bank a jegybanktörvény módosítása miatt a magyar kormánynak írott levelében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleménye szerint a médiában olyan állítások jelentek meg Jean-Claude Trichet, EKB-elnök levelére hivatkozva, hogy az EKB ellenzi azt, hogy megváltozik a monetáris tanács tagjainak kinevezési módja. A törvénymódosítás szerint a jövőben az országgyűlés kormánytöbbségű gazdasági bizottsága jelölheti a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjait (erről itt olvashat bővebben) Ezzel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezése szerint a módosításokat az EKB lényegében és érdemben nem kifogásolja. A levél szerint a szabályok egyrészt a tervezet szerint sem változnak, másrészt összeegyeztethetők az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányával.

Közeledés az unió gyakorlata felé

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a javasolt változtatás egyben jelentős közeledést is jelent az Európai Unió gyakorlata felé. Azok a tagállamok ugyanis, amelyek az eurót még nem vezették be (például: Svédország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária, Románia), ott az önálló monetáris politikai döntéshozatal még jelentős szereppel bír, ezért a monetáris politikát irányító testületek tagjainak kiválasztásában a parlament fontos szerepet játszik.

A közlemény szerint az EKB elnöke levelében jelzi, hogy az MNB-elnök fizetését korlátozó törvénymódosítással nem ért egyet, azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint míg az EKB elnöke 2009-ben a német átlagbérek 9-szeresét, Ben Bernanke, a FED kormányzótanácsa elnöke az amerikai átlagbérek 4,5-szeresét, a cseh jegybank elnöke hazája átlagbérének 16-szorosát kereste, addig a magyar jegybankelnökének fizetése a magyar átlagbérek 41-szerese volt.

A jegybankelnökre is vonatkozó 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése (erről itt olvashat bővebben), a sajtóban megjelent bírálatokkal szemben, semmiben sem érinti a jegybanki függetlenséget, amelyet a kormány tiszteletben tart - áll a közleményben.