Munkanélküli-járadékra jogosult az a munkanélküli, aki
A legalább 200 napos munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére háromévesnél - ha a munkavállaló gyermekgondozási segélyben részesül tizennégyévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízenkét fiatalabb beteg gyermek ápolása, valamint közeli hozzátartozó otthoni ápolása, továbbá magánerős lakásépítés miatt került sor.
A munkanélkülinek felajánlható munkahely akkor megfelelő, ha
A munkanélküli-járadékra jogosultság feltételei között szereplő együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a munkanélküli személy jelentkezik és nyilvántartásba véteti magát a munkaügyi központnál, rendszeres kapcsolatot tart a munkaügyi központtal, a felajánlott munkalehetőségeket mérlegeli, továbbá maga is részt vesz megfelelő munkahely felkutatásában és a saját maga által talált vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja.
A munkanélküli-járadékot a munkanélkülivé válást megelőző négy negyedév átlagkeresete alapján határozzák meg. (Ha ebben az időszakban a munkanélküli több munkaadóval állt munkaviszonyban, a valamennyinél elért átlagkeresetet figyelembe kell venni.) Ha az átlagkereset az előzőek szerint nem állapítható meg, a munkanélküli-járadékot a munkanélkülivé válást megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetve az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján állapítják meg.
A munkanélküli-járadék összege a járadékalap 65 százaléka, legalább az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90, legfeljebb 180 százaléka. Ha a járadék alapjául szolgáló átlagkereset az alsó határnál alacsonyabb, a munkanélküli-járadék az átlagkeresettel megegyező összeg.
A járadék folyósításának időtartama a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időhöz igazodik, ebbe azonban nem számítható be az az időtartam, amely alatt a munkanélküli személy munkanélküli-járadékban részesült. A négy év a következő időtartamokkal vagy azok egy részével meghosszabbodik, ha az időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:
Ha tehát a munkanélküli a fent felsorolt esetekben nem állt munkaviszonyban, a járadék idejének megállapítása szempontjából nem a munkanélkülivé válást megelőző négy évet kell figyelembe venni, hanem a négy évhez pl. a keresőképtelenséggel járó betegség idejét is hozzá kell számítani.
A járadék folyósítási idejét a fentiek szerint meghatározott időtartamban fennálló munkaviszony alapulvételével számítják ki oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait alkalmazzák. A munkanélküli-járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Ha azonban a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli a járadék folyósításának ideje alatt - annak kezdetétől számított 180 napon belül - kezdi meg, a munkanélküli-járadékot a képzés hátralévő időtartamára, legfeljebb azonban a képzés megkezdésétől számított 365 napig, akkor is tovább folyósítják, ha időközben kimerítette a 270 napot. Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt. A járadékfolyósítás kezdő napja a munkaügyi központnál (illetve annak kirendeltségénél) történő jelentkezés követő nap. Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli-járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a munkanélküli-járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.
Megszüntetik a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli:
Szüneteltetik a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli
Ha az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt szünetel a folyósítás, első mulasztásnál a szüneteltetés időtartama nem számít be a folyósítás idejébe, többszöri mulasztásnál azonban beszámít. Egyébként a szüneteltetés időtartamát a folyósítási idő számításánál figyelmen kívül hagyják.