Kína 4000 kilométer autópályát épít évente

Négyezer kilométer autópályát adnak át évente. A kínai kormányzat gőzerővel erőlteti a projektet, amely összesen 85 000 kilométeres autópálya-hálózat megépítését irányozza elő. Az autópályákat hazai kivitelezők készítik, jóval a világpiaci ár alatt. A megtérülés - állami garanciavállalás mellett - is kétséges, sok helyen ugyanis előbb van autópálya, mint elegendő autó. A kormányzatnak azonban nincs választása: ez az egyetlen módszer, hogy odavonzzák a befektetőket az elmaradottabb területekre.

Kínában évente 4000 kilométer új autópálya épül. A kormányzat a nyolcvanas években jött rá arra, hogy az elhanyagolt, fejletlen útrendszer visszafogja a gazdaság fejlődését. A kormány célja, hogy harminc éven belül beérje az USA-t úthálózat tekintetében.

A terv szerint összesen 85 000 kilométer hosszú autópálya-hálózatot hoznak létre. Ha a projekt elkészül, minden 200 000-nél több lakosú kínai várost autópálya köt majd össze. A beruházás jelenleg a felénél tart, összesen 34 000 kilométer út készült el. Az utak többsége a fejlettebb nyugati partvidéken található. A következő harmincezer kilométert nyugat felé haladva építik, egyre mélyebben hatolva a szárazföld belsejébe.

Pekingből jelenleg hét autópálya vezet Sanghaj, Tajpej, Hong Kong, Kunming, Urumcsi és Harbin irányába. A tervezet szerint észak-déli irányba további kilenc, kelet-nyugati irányba pedig tizennyolc autópályát építenek.

Külföldi cégnek nem terem babér

Az autópálya-beruházásokhoz Kína az Ázsia Banktól, a Világbanktól és a Japán Nemzeti Banktól szerzett hitelt. A szervezetek megkövetelik, hogy a beruházásoknál Kína külföldi tanácsadókat alkalmazzon.

A tanácsadóknak, külföldi mérnököknek jó lehetőség a kínai autópálya-ipar, az egyes projektek szakértői díja 1,5-2 millió dollár körül van. Külföldi építőcégek azonban nem rúghatnak labdába a kínai autópálya-építéseken, mert árban nem tudnak versenyezni a kínai cégekkel. Kínában általában 4 millió dollárba kerül egy kilométer autópálya - ez körülbelül 800 millió forintnak felel meg, jóval alatta van a hazai kétmilliárdos kilométerenként árnak - az építtetők a normál kilométerenkénti ár duplájáért építenek hidat, vagy alagutat.

A kínai autópálya-piacon jelenleg 100 cég van jelen. Külföldi befektetők számára leginkább az alapanyag- és gépellátásba érdemes beszállni. Az autópálya-építéseknél használt aszfalt és a gépek jó hatvan százaléka külföldről származik.

A helyi hatóságok azon vannak, hogy az autópályák minél nagyobb része külföldi tőkéből épüljön. Ez ugyanis jelentős állami pénzeket szabadít fel, amelyekből például környezetvédelmi befektetéseket finanszírozhatnak.

Előbb van út, mint autó

"Nagy lehetőség van a növekedésben. Ha a beruházók közép, vagy hosszú távú megtérüléssel terveznek, érdemes infrastruktúrába fektetni. Mondjuk úgy tíz éven belül megtérül a pénz" - értékeli a helyzetet Lí Zsuvej, a Csonking Expresszút Fejlesztési Társaság vezetője a BBC News-nak. Lí szerint bármiről meg lehet egyezni a külföldi beruházókkal: megkaphatják a fejlesztési jogokat az út nyomvonalán, a kínai fél bizonyos szintű megtérülést is garantálni tud.

A beruházó többféle kedvező adózási konstrukció közül választhat. A kínai kormányzat június elsejétől ötről három százalékra szállította le az autópályadíj után szedett adót. Kínában a kormányzat szabja meg az autópályadíjakat. Az adócsökkentés tulajdonképpen kártalanítás azért, mert lejjebb szállították a legnehezebb kamionok után szedett autópálya-használati díjat.

A megtérülés azonban még állami garanciavállalással együtt sem biztos. Egyes fejletlenebb nyugati vidékeken hiába van meg az autópálya, egyelőre nincs annyi autó amely jövedelmező forgalmat generálna az új utakon. A Csonkingot Fulinggel összekötő autóút tíz éve épült, a 600 millió dolláros beruházásnak azonban csak tíz százaléka térült meg mostanra, a gyért fogalom miatt.

A kínai kormányzatnak ennek ellenére nincsen más választása: utakat kell építeni még a legelmaradottabb vidékre is, különben nem tudnak befektetőket csalogatni a beruházásra éhes vidékekre.