Másnak is jut a minimálbér-emelésből

A minimálbér alapján határozzák meg számos juttatás és adókedvezmény korlátját, így a héten elfogadott kétezer forintos emelés miatt a jövő évtől emelkedik a gyed, az álláskeresési járadék és a táppénz felső határa is. A legkisebb bérszint emelésének a keveset kereső diákhitelesek lehetnek a vesztesei, a mostani OÉT-megállapodás miatt ugyanis 2011-től nőni fog majd a diákhitel minimális törlesztőrészlete is.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született megállapodás értelmében január elsejétől a minimálbér a jelenlegi 71 500 forintról 73 500 forintra emelkedik, aminek következtében a legkisebb fizetendő bérhez kötött támogatások, adókedvezmények korlátja is változik. Jövőre így nem csak a minimálbéren foglalkoztatottak havi jövedelme módosul, hanem a munkanélküliek, a kismamák, az üdülési csekket kapó munkavállalók és családtagjaik, illetve a diákhitelesek esetében is lesznek változások.

A munkaadók és a munkavállalók a héten állapodtak meg a jeleneg 71 500 forintos minimálbér 2000 forintos emeléséről. A javaslat 3,9 százalékos infláció mellett megőrzi a minimálbér reálértékét. A garantált bérminimum, azaz a szakmunkás-minimálbér 87 500-ról 89 500 forintra emelkedik. A tárgyalások folyamán a munkaadói oldal engedett kevesebbet (2000 forintot), a munkavállalók képviselői ugyanis 80 000 forintos minimálbért szerettek volna kialkudni.

Többet kapnak a munkát keresők

A minimálbér megemelésének haszonélvezői között vannak a munkanélküliek, a nekik járó álláskeresési támogatás összegét ugyanis a korábban elért átlagkereset alapján számítják ki, és a juttatás alsó és felső határa a minimálbérhez igazodik. Így a munkanélküliek legalább a minimálbér 60 százalékát, vagyis idén 42 900 forintot, jövőre pedig 44 100 forintot kapnak.

A támogatás összege a folyósítás első szakaszában legfeljebb a minimálbér 120 százalékára rúghat, a felső korlát így januártól 85 800 forintról 88 200 forintra emelkedik. Ha az álláskereső 3 hónapon belül nem talál munkát, akkor további járadékot folyósítanak részére, de ennek összege már nem az átlagkeresettől függ, hanem egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési járadék lejárta után lehet igényelni az álláskeresők segélyét, aminek összege a minimálbér 40 százalékára, idén 28 600 forintra januártól pedig 29 400 forintra rúg majd.

Márpedig a potenciális álláskeresők sokan, sőt egyre többen vannak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint az augusztus és október közötti időszakban 13 éves csúcsra, 10,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. A munkát aktívan keresők száma a KSH becslése szerint 440 ezer fő volt, szemben az egy évvel korábbi 328 ezerrel, az adminisztratív adatokkal dolgozó Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által nyilvántartott álláskeresők száma pedig 569 ezer fölé emelkedett októberben. Az év végére, a kormányfő által előrejelzett 11 százalékos munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy az év utolsó két hónapjában 25 ezerrel nőhet a munkanélküliek tábora.

Több táppénz és gyed járhat

Örülhetnek a kismamák is, mivel a szülési szabadság, illetve a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően, a gyermek kétéves koráig járó gyermekgondozási díj (gyed) felső korlátja is emelkedik a minimálbérrel együtt.

A gyed összege az átlagkereset 70 százaléka, felső határa pedig a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis ebben az évben legfeljebb 100 100 forintot kaphattak az anyukák, jövőre pedig 102 900 forint lesz a korlát. A magasabb összegért semmit sem kell tenni, azoknál, akik jelenleg a maximumot kapják a folyósító szerv felülvizsgálatot rendel el, és korrigálja a gyedet a tárgyévre érvényes felső összeghatárnak megfelelően. A KSH adatai szerint a gyed-szabályozás változása nagyságrendileg 80 ezer kismamát érint.

Többet kaphatnak a táppénzen lévők, vagyis a kismamákon kívül a munkából betegség miatt kimaradók és az állásukat elvesztők. Idén augusztus óta havonta legfeljebb a minimálbér négyszeresét fizetik ki a betegszabadságon lévőnek, ha az rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Így egy napra a táppénz összege 9533 forint lehet, a jövő évtől pedig 9800 forint. Ha valaki elveszíti az állását, és passzív táppénzre megy, akkor a minimálbér 150 százalékát, vagyis 107 250 forintot kaphat idén, míg jövőre 110 250 forintot. Ez az értintetti kör a legszélesebb, táppénzre ugyanis évente 600 ezren mennek, betegszabadságot pedig 800 ezren vesznek ki.

Korlátozott kedvezmények

A minimálbér alapján határozzák meg egyes -jelenleg adómentesen járó, a jövő évtől már csak kedvezményesen adózó természetbeni juttatások korlátját. Ennek megfelelően jövőre személyenként és évente 73 500 forint összegű kedvezményes adózású üdülési csekkhez juthatnak a munkavállalók és közeli hozzátartozóik.

Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás esetében 2010-től a kedvezményes adókulcs a minimálbér feléig, vagyis havi 36 750 forintig, egészségpénztári hozzájárulásnál pedig a minimálbér 30 százalékáig, vagyis havi 22 050 forintig alkalmazható. Az iskolakezdési utalványra járó kedvezmény évente jár a minimálbér 30 százalékáig, vagyis 22 050 forintig, az iskolarendszerű képzésnél pedig a minimálbér két és félszerese, 183 250 forint lesz a határ.

Cafeteria-elemek és minimálbér 2010-ben

Juttatás	Korlátja (minimálbér százalékában)	Összeg (forint)
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás	50	36 750/hó
Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás	30	22 050/hó
Iskolarendszerű képzés	250	183 250/fő
Üdülési csekk	100	73 500/fő*

*Munkavállaló közeli hozzátartozójának is adható

Az emelkedő minimálbér nem tudja majd kompenzálni a cafeteria-elemek megadóztatását, főleg, hogy a felmérések szerint a cégek nem vállalják majd át a többletköltségeket, vagyis a társaságok többsége várhatóan az idén rendelkezésre álló cafeteriakeretből gazdálkodik majd. Ez a munkavállalók számára azt jelenti majd, hogy a juttatások nettó értéke az ötödével csökkenni fog.

Nemcsak alacsonyabb összeggel kell számolnia a munkavállalóknak, várhatóan más elemek közül válogathatnak jövőre, mint eddig. Az egyetlen adómentes elem az internetutalvány lesz, ami mellett a kedvezményes, 25 százalékos körbe sorolt tételek lehetnek majd népszerűek a jogszabályban előírt értékhatárig. Ide tartozik a jövő évtől az iskolakezdési támogatás, az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás, a bérlet, az üdülési csekk és az iskolarendszerű képzés költsége. Az étkezési hozzájárulás után a legnépszerűbb juttatás az üdülési csekk és az ajándékutalvány - utóbbi viszont a jövő évtől nem tartozik majd a kedvezményes körbe, így vélhetően nem osztogatják majd szívesen.

Emelkedhet a törlesztőrészlet

Bizonyos esetekben a diákhitel törlesztőrészletét is a minimálbér alapján határozzák meg. Azoknál, akik 2008 előtt kezdték visszafizetni a hitelt és az átlagjövedelmük nem érte el a minimálbért, a törlesztőrészlet összege a minimálbér 6 százaléka.

Jövőre az idén érvényes minimálbért veszik alapul, 2011-ben pedig a jövő évit, vagyis ekkor emelkedik a kötelező legkisebb törlesztőrészlet 4410 forintra (idén a 2008-as esztendő után kalkulált 4140 forint volt érvényben, ez emelkedik jövőre 4290 forintra). A törlesztés megkezdésekor és az azt követő évben ennyit fizetnek majd azok is, akik 2008 január elseje után kezdték meg a törlesztést.

Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók havi 15, 21, 25, 30, 40 ezer forintot igényelhetnek, a költségtérítéses képzésben tanuló diákok 50 ezer forintra is igényt tarthatnak - ez utóbbi esetben a minimálbérhez kötődő törlesztési szabály is változik, a nagyobb összeg esetén vállalni kell ugyanis a minimálbér 8 százalékát kitevő törlesztési hányadot. Jövőre ez az összeg 5720 forint, 2011-ről pedig 5880 forint. (Az első két évben a minimálbér, később pedig az átlagjövedelem, illetve ha ez túl alacsony, akkor legalább a minimálbér 8 százalékát kell visszafizetniük havonta.)

A Diákhitel Központ (DK) adatai szerint 60-70 ezer ügyfél tart most a harmadik törlesztési évnél, és 35 ezernél kevesebben vannak, akik nem a minimálbér, hanem a jövedelmük hat százalékát fizetik törlesztésként.