Hírességeket haragított magára kötvényeivel a K&H Bank

Saját VIP-ügyfelei perelik a K&H Bankot, mert állításuk szerint a pénzintézet átverte őket egy a globális pénzügyi válság szimbólumává vált kötvénnyel. Az ismert üzletember, Sugár András az [origo]-nak azt mondta, hogy a mai napig nem tudja, hogy pontosan mit is vásároltatott vele a bank. A rendőrség által is vizsgált ügy tétje becslések szerint több tízmilliárd forint és az egyik legnagyobb magyar bank hírneve.

"Magyarországon, ha valaki vesz egy doboz festéket, arra is rá van írva, hogy tűzveszélyes, a gyerekek elől el kell zárni. A CDO-kötvényekkel kapcsolatban a K&H Bank egyértelműen megsértette a tájékoztatási kötelezettségét, hisz bár tudták, hogy a kötvények komplikáltak, mégsem magyarázták el, miről van szó" - magyarázta az [origo]-nak Sugár András, a Westel, majd a T-Mobile Magyarország volt vezérigazgatója.

Az ismert üzletember egyike azoknak a K&H-ügyfeleknek, akik állítják, hogy a bank megkárosította őket az úgynevezett CDO-kötvényekkel. A Heti Válasz múlt heti cikke szerint a magukat károsultnak tartó kuncsaftok között van Kovács Ákos zenész és egy a lap által meg nem nevezett egykori államtitkár is.

Éveket is várhatnak

Ők olyan ügyfelek, akik 2006-ban úgynevezett CDO-kötvényeket vettek a társaságtól, de az értékpapírok elértéktelenedése miatt a gazdasági válság alatt gyakorlatilag elvesztették befektetett pénzük több mint 90 százalékát. A CDO-k olyan speciális értékpapírok, amelyek mögött kötvények, hitelek vagy egyéb eszközök állnak fedezetként. A befektetők a CDO vásárlásával átvállalják az adott hitel-, illetve kötvényportfólió kockázatát. A CDO-k a rejtett kockázatok miatt a válság egyik "legmérgezőbb" értékapírjai lettek, hatalmas veszteséget okozva a tulajdonosoknak.

A perek befejeződésére akár éveket is kell várni, de nem kevés pénzről van szó: az ügy teljes kárértéke a K&H adatai szerint mitegy 30 milliárd forint, és vannak olyan magánügyfelek, akiknek több százmillió forintja bánhatja, ha nem számukra kedvező döntés születik (ezeket az összegeket az [origo]-nak nyilatkozó, az ügyfelek egy részét képviselő ügyvéd, Magyar Gábor is reálisnak nevezte).

"A hatóságok érvelése szerint bizonyos ügyfelek elégtelen, vagy hiányos információt kaptak az ügyletek potenciális kockázatairól. Ezek a feltételezett hiányosságok önmagukban azonban nem jelentenek automatikus kártérítési felelősséget a K&H részéről. Mindazonáltal a K&H egyenként vizsgálja az ügyfelek kérdéseit és reklamációit. Ha az alapos elemzés arra utal, hogy valamely ügyfél valóban elégtelen vagy hiányos információt kapott, akkor a K&H az adott ügyféllel együtt keres megoldást" - közölte kérdésünkre a bank.

Lemorzsolódók és perelők

"Nem vonták össze a pereket, így több egyéni per is folyik a K&H ellen" - mondta el a több károsultat is képviselő Magyar Gábor ügyvéd, aki szerint a belga központ jellemzően Kelet-Európában terítette ezeket a papírokat. A bank eleinte megpróbált megegyezni az ügyfelekkel, de mivel azok a felkínált összeget nem ítélték elegendőnek, így sokan inkább a bírósághoz fordultak.

Voltak olyanok is, akik a bank korábbi magatartását és közléseit látva rögtön a peres útra léptek, és ők jellemzően nem is tágítanak, ameddig a bankot el nem marasztalják. "A gyengébb idegzetűek egyezkedni fognak, de én nem" - mondta Sugár András, aki szerint nincs is tere az egyezkedésnek.

Nem jut el persze mindenki a bíróságig. "Vannak lemorzsolódások. Akadnak olyanok, akiknek gyorsan pénzre volt szükségük, ezért viszonylag rossz kondíciók mellett is megállapodtak a bankkal, de olyanokról is lehet tudni, akik azért léptek vissza a peres úttól, mert a történtek ellenére is meg akarják tartani a jó viszonyt a pénzintézettel" - tudtuk meg Magyar Gábortól.

Mindent összecsomagoltak

Az ügyfelek szerint a pénz elvesztése nem egyszerűen a krízis következménye volt, szerintük ugyanis a pénzintézet nem megfelelően tájékoztatta, sőt, félre is vezette őket. Sugár András azt mondta, hogy a bank például azt állította, hogy ezek az amúgy nagyon kockázatos értékpapírok a magyar állampapíroknál is biztonságosabbak, és bár tudták, hogy komplikált pénzügyi termékekről van szó, de mégsem magyarázták el, miről is van szó - pedig ez törvényi kötelességük lett volna.

"A mai napig nem tudom, hogy pontosan mit is vettem. Az kiderült, hogy nem azt, amit a bank mondott, mert akkor nem veszett volna el a befektetett pénz" - mondta Sugár András, aki saját kárának értékéről nem beszélt.

A CDO-kba mintegy 450 vállalati kötvényt "csomagoltak bele", vagyis ennyi értékpapír kockázatait gyűjtötték össze egyetlen befektetési termékben - a gond csak az volt, hogy azt például nem közölték, hogy ezek között vannak nagyon rizikós másodlagos jelzálogpiaci papírok is. Magyar Gábor szerint a portfóliókban voltak amerikai jelzálogpapírok és hitelkártya-tartozások is, a CDO-kat pedig áttételesen a K&H anyabankja bocsátotta ki ugyan, de a tényleges kibocsátók erre specializálódott offshore társaságok voltak.

Sugár szerint az sem tekinthető normális tájékoztatásnak, hogy a K&H a külföldi anyabank magyarul nem elérhető honlapjára irányította az ügyfeleket. "Nem elvárható, hogy egy banki ügyfél tájékozott legyen pénzügyi szakkifejezésekkel kapcsolatban, illetve hogy beszéljen angolul" - tette hozzá. Az ügyfelek állításait alátámasztja, hogy a CDO-ügy miatt a bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is elmrasztalta, az előbbi szervezet 10 millió forintos, az utóbbi 40 millió forintos bírságot szabott ki ezek miatt.

"Ügyfélszempontból válságos a helyzet"

A perelők megtévesztésre hivatkoznak, vagyis arra, hogy szerintük a bank átverte őket. A jogszabályok szerint erre hivatkozva a felismerés után 1 évvel lehet a szerződéseket megtámadni, és bár a felismerés dátuma minden esetben más és más, de 2008 közepére nagyjából mindenkiben össze kellett állnia a képnek, hogy baj van. Vagyis akik eddig nem kezdtek el perelni, azok valószínűleg kifutottak az időből, és csakis a bank jóindulatában bízhatnak.

"Ügyfélszempontból ez egy súlyos, válságos helyzet. Ha ügyfélcentrikusan gondolkodna a bank, akkor megpróbálná visszaszerezni az ügyfelek bizalmát, ez az út nekik zsákutca" - fogalmazott Sugár András, aki szerint a banknak sokkal korábban kellett volna kapcsolnia, hogy hibázott, és nem kellett volna eddig elmennie. Az sem vet jó fényt a pénzintézetre, hogy a Kulcsár-ügy miatt már amúgy is rossz hírbe keveredett banknál újra megjelent a rendőrség. A Nemzeti Nyomozó Iroda pénzügyi visszaélések osztálya állampolgári bejelentés alapján nyomozást rendelt el a CDO-kötvények ügyében. "A nyomozás során beszerzésre és lefoglalásra kerültek mindazok az iratok, melyek a későbbiekben a büntetőeljárás tárgyi bizonyítékául szolgálhatnak, valamint tanúkihallgatásokra került sor, és további tanúkihallgatások vannak folyamatban" - közölte kérdésünkre az ORFK.

Visszaállítanák az eredeti állapotot

A PSZÁF és a GVH döntései alapján a bank felelőssége egyértelműnek tűnik, a perek mégsem ígérkeznek egyszerűnek, egy esetleges kártérítéshez ugyanis ki kell mutatni az okozott kárt - azt pedig nehéz megmondani, hogy ez pontosan mekkora, hisz azt is figyelembe kell venni, hogy ha most eladnák a kötvényeket és a mostani nyomott árakon mást vennének belőle, akkor mennyi lenne a haszon. Az sem könnyen definiálható, hogy mekkora kárt okoz az, ha szükség van a pénzre, de mivel nem lehet eladni, így máshonnan kell pénzt szerezni.

Magyar Gábor szerint az ügyfelek épp ezért azt szeretnék elérni, hogy a K&H állítsa vissza az eredeti állapotot, azaz a bank adja vissza a befizetett összeg felkamatoztatott összegét, az ügyfél pedig cserébe visszaadja a kötvényt, illetve az időközben megkapott kamatokat. "Ha a bank is belátja, hogy borítékolható az ügyfelek győzelme a bíróságon, akkor jöhetnek a peren kívüli megállapodások. Ebben az esetben a banknak minden egyes ügyféllel ki kell egyeznie abban, ki mit is kér a CDO-kért cserébe" - mondta el az ügyvéd, aki szerint az ellenérték lehet pénz vagy értékpapír is.