Fellegi: Nem hoz tömeges elbocsátást a bértömeg-csökkentés

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint a bértömeg-gazdálkodás az állami vállalatok menedzsmentjét érinti, nem az ápoló- és óvónőket. Az energiaszolgáltatóknál a tisztességes profitot elismeri és hosszú távú, stabil rendszer kialakítására törekszik - olvasható a Népszabadság interjújában.

Fellegi Tamás a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, hogy három komolyabb feladat vár az általa vezetett minisztériumra: az állami vállalatok átszervezése, a közüzemi díjak új szabályozása és az uniós pályázatok rendszerének átalakítása.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője szerint nem lesznek tömeges elbocsátások a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 322 milliárdos bértömegének 15 százalékos csökkenése miatt. Fellegi Tamás szerint "a változások elsősorban az állami vállalati menedzsmenteket érinti majd". A minisztériumban ugyanis úgy számolnak, hogy ez önmagában is tekintélyes spórolást eredményez, és bár az átszervezés járhat elbocsátásokkal, de "semmiképp ápolónők, óvónők, esetleg tanárok utcára kerülésével".

Az energiaszolgáltatókkal való tárgyalásokról Fellegi azt mondta, hogy a cégek számára is a "kiszámíthatóság, a stabilitás és a tervezhetőség hiányzik leginkább." A miniszter viszont nem kíván garanciát adni arra, hogy a szolgáltatók szempontjai mindig érvényesülni fognak. "A tisztességes profitot elismerem, de elképzelhetetlen, hogy ennek árát mindig a lakosság fizesse meg" - mondta Fellegi.

A miniszter szerint az ármoratórium "olyan kellék, ami nélkül tárgyalni se" tudnának, de a megegyezésre törekednek, ugyanis "születhet megállapodás közös megegyezéssel, vagy a jogszabályok maradéktalan érvényesítésével". Fellegi szerint az energiaszolgáltatókkal őszre, a fűtési szezon kezdetére állapodhatnak meg.

A pályáztatási rendszerről lehetnek összeütközések a fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztériuma között Fellegi szerint, de ezek nem lesznek komolyak. A Széchenyi-terv keretében megjelenő pályázatokat a terv szerint a gazdasági minisztérium készíti majd elő, lebonyolításuk viszont a fejlesztési tárcáé.

Az állami szerveknél Fellegi szerint "a politikai kinevezetteknek nyilván menniük kell", a szakmai kollégáknál az eredményességet és az adott területen kialakult állapotokat kell figyelembe venni a miniszter szerint. Személyekről Fellegi nem kívánt beszélni.

Az állami szerződések közül felül fogják vizsgálni a telekommunikációs, köztük a Tetra-EDR vagy az egységes kormányzati gerinchálózat szolgáltatást, annak árazását és a megállapodások keletkezési körülményeit. Az esetleg talált hátrányos szerződések megoldására Fellegi Tamás nem kívánt kizárni semmilyen módszert, így az állami kivásárlás sem lehetetlen.

"Teljesen komolyan" - válaszolta a miniszter a lap azon kérdésére, hogy komolyan kell-e venni az állam azon tervét, hogy visszaállítja a szüneteltetésre ítélt vasúti szárnyvonalakat és megnyitja a kispostákat. Szerinte tiszteletre méltók a takarékossági elvek, azonban ezek nem írhatják felül a lakossági igényeket. A készülő közlekedési stratégiáról sok részletet nem mondott Fellegi, de annyi kivehető volt szavaiból, hogy a vasúti közlekedés előnyt fog élvezni a közúti közlekedéssel szemben.

Az infokommunikációs fejlesztések esetében lehetséges, hogy az állam támogatja majd a szélessávú internetelérés alapjául szolgáló gerinchálózatok építését. Fellegi szerint a távoktatást és távmunkát mindenképp támogatni fogják - írja a Népszabadság.