Beárnyékolja a görög csődveszély a hétvégi csúcstalálkozót

Soha nem tartották olyan valószínűnek a görög államcsődöt a befektetők, mint most, és ez a hétvégi G20-as csúcstalákozóra is rányomja majd a bélyegét. A görögök vesszőfutása újabb érv lehet amellett, hogy ideje rendbe tenni az élénkítő csomagok miatt szétesett állampénzügyeket.

Soha nem látott szintre emelkedett a görög államcsődkockázati mutató. A csőd valószínűségét számszerűsítő CDS-ügyletek felára az utóbbi hetekben fokozatosan kúszott felfele, pénteken pedig 1140 pontra ment fel. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 1,140 millió dollárt kell fizetni egy olyan biztosításért, ami akkor fizet, ha Athén nem törlesztene egy 10 millió dolláros ötéves görög államkötvényt - ennél többet jelenleg sehol sem kell fizetni egy ilyen fedezeti ügyletért a világban.

A hétvégi, torontói G20-csúcstalálkozón ugyan az előzetes tervek alapján nem foglalkoznak majd a görögökkel, de a dél-európai válság kiújulása biztos nyomot hagy majd a tárgyalásokon: a világ vezető gazdaságainak összejövetelén ugyanis az előzetes bejelentések alapján a görög adósságválság elterjedésétől tartó európai államok a gazdaságélénkítésből való kihátrálást és a megszorításokat tennék alapelvvé, az Egyesült Államok pedig a növekedés támogatása mellett érvel majd.

Jó eséllyel csődbe megy Görögország

A görögök megítélése most azért romlik, mert a befektetők attól tartanak, hogy a megszorítások miatt az eddig vártnál is halványabb lesz a görög gazdaság teljesítménye. Az új félelmek szerint még arra is fel kell készülni, hogy a tüntetések és sztrájkok miatt az amúgy húzóágazatnak számító görög idegenforgalom is visszaeshet a nyáron, ez pedig tovább rontja az óriási államháztartási hiány miatt csődközelben lévő görög gazdaságot.

A görög gondok súlyosságára utal, hogy a görögök elkezdték kimenekíteni a vagyonukat az országból és a bankokból, és Athén már azt is bejelentette, hogy szigetek eladásába kezd pénzügyi helyzetének rendbe tétele végett (eladó, többek között, egy hatalmas terület Mykonoszon, de egész szigeteket is piacra dob majd a kormány, milliárdos vevőket remélve - erről itt olvashat részletesen).

A görög csődköckázati mutató májusban érte el eddigi csúcsát, akkor 950 ezer dollárt kellett fizetni a 10 milliós kötvény biztosításáért. Májusban a befektetők még attól féltek, hogy Görögország nem tudja átütemezni adósságait, és fizetésképtelen lesz, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) által jóváhagyott segélycsomag híre megnyugtatta a piacokat - legalábbis egy időre.

A 110 milliárd eurós mentőőv azért tudta lehűteni a kedélyeket, hogy a görög finanszírozás kérdése egy időre legalábbis megoldott, hisz Athénnek nem kell a piacon pénzhez jutnia. A jelek szerint azonban ez ma már kevés, a pénteki árazások azt jelzik, hogy szinte elkerülhetetlen a csőd: a Wall Street Journal szerint a CDS-árfolyam alapján több mint 67 százalék annak a valószínűsége, hogy Görögország öt éven belül csődbe jut. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a görög állampapírok után 8 százalékkal többet kell fizetni, mint a német kötvények után, azaz ennyivel drágább a görög adósság finanszírozása.

A G20-csúcson is téma lehet

Nehezen képzelhető el, hogy világ vezető hatalmainak hétvégi, gazdasági csúcstalálkozóján ne kerüljenek szóba a görög gondok, a G20, illetve a G8 országcsoport találkozóján ugyanis épp a megbillent állampénzügyek, a megszorítások, illetve a növekedésösztönzés közötti ellentmondás lehet a fő téma. A torontói találkozó jó eséllyel szembeállítja majd egymással az amerikaiakat és az európaiakat, az előbbiek ugyanis azt szeretnék, ha a gyorsuló növekedés felszívná a válságkezelés alatt a gazdaságba öntött milliárdokat, amelyek enélkül csak az inflációt növelnék, az utóbbiaknak azonban - épp a Görögországban is látható adósságválság miatt - erre nincs lehetősége.

Mi az a CDS-felár?

A CDS-felár azt mutatja meg, hogy a piaci szereplők milyen mértékűnek tekintik az adott ország vagy vállalat adósságtörlesztési leállásának kockázatát, illetve hogy mekkora az ezen kockázatra köthető határidős biztosítási kontraktusok éves díja.

Timothy Geitner amerikai pénzügyminiszter egyértelműen a növekedés fontosságát hangsúlyozta a csúcstalálkozó előtti nyilatkozataiban, szerinte a növekedés és a bizalom kihívásaira kell fókuszálni, mert a növekedés és a bizalom együtt járnak. Az amerikai álláspont szerint azért kell fenntartani a gazdaságélénkítést, mert a túl korai adóemelés és a megszorítások visszavethetik az egyébként is törékeny felívelést.

Angela Merkel német kancellár és több európai ország vezetője azonban a szükséges megszorítások mellett foglal állást, a berlini kormány feje az ARD tévétársaságnak azt mondta: Németország eddig bármely más országnál többet tett a globális gazdaság fellendítéséért, de most már a költségvetések rendbetételével kell foglalkozni. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke egyenesen azt állította, hogy "az az elgondolás, hogy a megszorító intézkedések stagnáláshoz vezetnek, nem igaz." Ennek megfelelően jónak nevezte a német megszorítás és a fegyelmezett európai gazdálkodás terveit.

A bankadó is szóba kerül Torontóban

Mind a G8, mind a G20 találkozón beszélnek majd a bankreformról, amelynek közvetlen célja a 2008-as pénzügyi válság okainak kiküszöbölése, nagyobb távlatból nézve viszont az európai-amerikai gazdaságpolitikai vitába illeszkedik, mivel a pénzintézetek megadóztatása óhatatlanul a hitelek drágulásával, végeredményként pedig a lassabb növekedéssel jár. A bankok megadóztatása Londonban, Párizsban és Berlinben is felmerült, sőt pénteken Washingtonban is 19 milliárd dolláros különadóról döntöttek a törvényhozók.

A csúcstalálkozón szinte bizonyosan nem születik majd kompromisszum a bankok megadóztatásáról, bár a pénzintézetek épp ezt szeretnék elérni. Stephen Green, a brit bankszövetség elnöke David Cameron kormányfőnek írt levelet, amiben arra bátorítja őt és a többi európai vezetőt, hogy a bankadót "koordinált módon vezessék be", valamint hogy "tartsák fenn a piacok szabadságát és kerüljék azokat a döntéseket, amelyek a protekcionizmushoz való visszatéréshez vezethetnak." Ez annyiban érintené a G20-as csúcsot, hogy egy esetleges ottani megállapodás egységes szabályozást hozna, nem pedig országonként eltérő, nemzeti kereteket szabna a bankszektornak.