Nagyot bukik, aki nem az állami nyugdíjat választja

Szerdai ülésén elfogadta a kormány az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés szabályairól szóló törvényt. Aki nem lép át az állami rendszerbe, az nyugdíjbefizetéseinek jelentős részét elveszíti, vagyis a jövőben nem kap állami nyugdíjat. Az állami rendszerbe átlépők megtakarításait egyéni számlán vezetik majd, a megtakarítás pedig örökölhető lesz. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a kormány nyílt zsarolásba kezdett, intézkedései nemcsak az alkotmány szinte összes passzusát sértik, de ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

A kormány elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvénycsomagot, amely egyebek mellett szabályozza a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való átlépésének felételeit - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: azok a magánpénztári tagok, akik nem lépnek át az állami rendszerbe, azok nem kapnak állami nyugdíjat. Az átlépésre 2011. január 31-ig van lehetőség.

Jelenleg a nyugdíjrendszer második pillérét jelentő, több mint 3 millió pénztári tag nyugdíj-megtakarítását kezelő nyugdíjkasszák összesített vagyona több mint 3000 milliárd forintot tesz ki a pénztárszektorban érdekelt kasszák közel 100 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztászövetség legfrissebb adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy ha minden érintett tag átlép, akkor ennyivel gazdagodhat az államkassza. Matolcsy szerint azonban aggodalomra ad okot, hogy megvan-e a magánpénztárakban gyűjtött vagyon. A kormány ezért vizsgálatot indít, amelynek célja, hogy kiderítse, milyen vagyoni elemek, milyen áron kerültek a kasszákhoz.

Saját számlát nyit az állam az átlépőknek

Matolcsy közölte: a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására azért van szükség, mert nagy lyuk tátong a nyugdíjkasszán, a nyugdíjkifizetések 30 százalékának nincs meg a fedezete, ennyivel kevesebb folyik be. A kormány által bejelentett átalakítás egyensúlyba hozza a nyugdíjkasszát - mondta Matolcsy, aki közölte: a munkaadók által a dolgozók után befizetett 24 százalékos járulékból tudják fedezni a kiadásokat, a munkavállalók által fizetett 10 százalékot pedig a munkavállalók nyugdíjszámláján írják jóvá.

"Minden pénztártag szabadon dönthet arról, hogy marad-e magánpénztári tag, vagy átlép az állami rendszerbe, erre január 31-ig van idejük az érintetteknek" - mondta Matolcsy, és hozzátette: az a pénztártag, aki átlép az állami rendszerbe, valamennyi megtakarítását magával hozza, ezt az egyéni számláján írja jóvá az állam. Az állami nyugdíjszámlán megtakarított összeg pedig örökölhető lesz - fogalmazott Matolcsy.

"Aki marad a magánpénztári rendszerben, annak 10 százalékos járulékbefizetéseit a kasszák fogják gyűjteni, a munkaadók által befizetett 24 százalék viszont az államhoz kerül" - mondta Matolcsy, és hozzátette: ez azt jelenti, hogy aki a magánpénztári rendszerben marad, az a 24 százalékos befizetése után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis a nyugdíjbefizetéseinek 70 százalékát elveszíti, ezzel kiesik az állami szolidaritás rendszeréből. Matolcsy azt is bejelentette, a kormány terve szerint a magán-nyugdíjpénztári tagság önkéntes lesz, senkinek sem lesz kötelező belépni a rendszerbe.

"Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot, azt a jövőre vonatkozólag biztonságba helyezhetik" - mondta Szijjártó. Hozzátette: azok a tagok, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek, az állami rendszerbe történő átlépés esetén kompenzálja az állam, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna. "A törvénycsomag azt is kimondja, hogy a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni" - közölte a szóvivő.

A pénztárak szerint ez zsarolás

A Stabilitás Pénztárszövetség Matolcsy bejelentése után kiadott állásfoglalása szerint a kormány nyílt zsarolásba kezdett. "Példa nélkül Magyarország újkori történetében, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség" - derül ki a szervezet közleményéből.

Bába Julianna, a Stabilitás elnöke kijelentette: a kormány tervezett intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Az elnök azt is elmondta, hogy a szervezet szerdán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket.

A Stabilitás ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe. A döntésre a szövetség szerint mindenki számára elegendő idő áll rendelkezésre, "hiszen a visszalépés lehetősége az elfogadott jogszabály szerint 2011. december 31-ig nyitott".

A pénztárak ismét az Alkotmánybírósághoz fordulnak

Három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség, ezekben a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kéri - közölte a szövetség szerdán. A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény - mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé - a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal. A Stabilitás Pénztárszövetség megtámadta magát az Alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell - áll a közleményben.

Juhász Istvánné főtitkár szerint a törvény, valamint az általa módosított rendelkezések egyaránt sértik az alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését. Az utóbbi esetben - álláspontja szerint - a vitatott törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe - írta a Stabilitás.

Már október végén megásta a magánnyugdíj sírját a parlament

Az országgyűlés október végén fogadta el a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényeket. A jogszabályok értelmében a munkavállalók magán-nyugdíjpénztári tagdíját 14 hónapig, 2011 végéig elvonják és az állami nyugdíjkasszába irányítják át. Az Orbán Viktor miniszterelnök által a kormány második gazdasági akciótervének részeként bejelentett lépés havonta 30 milliárd forinttal enyhíti a költségvetés terheit.

Az intézkedéshez szorosan kapcsolódik a Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott által benyújtott törvény, amely a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szól. Ez egyfelől eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt lehetővé teszi a tagoknak, hogy kérjék: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A törvényt a Jobbik támogatásával a házszabálytól eltérve, egyetlen nap alatt fogadták el a képviselők.

Korábban egy névtelenséget kérő kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta, ezzel ugyan nem államosítják a pénztárakat, de ha elég sokan visszalépnek belőlük, akkor megszűnhetnek maguktól is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetés bemutatásakor közölte: a kormány azzal számol, hogy 2011 végéig a magánnyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami rendszerbe, ebből 540 milliárd forint visszaáramló vagyonra számít a kormány.

A kormány szerdán bejelentett nyugdíjcsomagja tette teljessé a nyugdíjrendszer októberben megkezdett átalakítását, amely gyakorlatilag felszámolja a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert.

Önszántából nem lépett volna át mindenki

Ha ezt a szabályozást elfogadják, a magánpénztáraknak nyilvánvalóan nem maradnak ügyfeleik - így már érthető, nemrég miért becsülte 90 százalékra Matolcsy György azoknak az arányát, akik a magánpénztári rendszerből átlépnek majd az államiba. A Századvég Alapítvány felmérése szerint ha a kormány pusztán megteremtette volna a "választás szabadságát" - ahogy az Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott is többször említette -, akkor koránt sem számíthatott volna ilyen jó átlépési arányra.

A Századvég Alapítvány kedden közölte a témában végzett friss kutatásának eredményét. Eszerint a többség hallott az állami pillérbe való átlépés lehetőségéről, és 51 százalékuk kész megfontolni azt. 32 százalékuk elzárkózott ettől a lehetőségtől, 17 százalékuk pedig nem tudott vagy akart válaszolni a kérdésre. Ugyanakkor a magánnyugdíj-pénztári számlával rendelkezők 54 százaléka úgy vélte, valószínűleg nem fog majd túl jó nyugdíjat kapni, csak 21 százalékuk számít kedvező nyugdíjra.

A pénztárak saját adatai mást mutatnak. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség új elnöke azt nyilatkozta, a pénztárak saját felmérése szerint 30 százalékos azok aránya, akik vissza akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe, és ugyanennyi azoké, akik egészen biztosan maradni akarnak a nyugdíjpénztáraknál.