Találnak néhány kiskaput az állami nyugdíjtól ódzkodók

Bár Matolcsy György miniszter szerint racionálisan senki nem dönthet úgy, hogy nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, mégis akadnak olyanok, akik feltehetően azzal járnak jobban, ha úgy döntenek, nem az állam gondoskodását választják. Elsősorban a magas jövedelműek vagy a nyugdíjhoz közel állók számára érheti meg ez, de a nők kedvezményes nyugdíjba engedésével a kormány is teremtett egy alternatívát.

Első látásra úgy tűnik, hogy a kormány magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó tervei nem hagynak valódi választási lehetőséget, mert a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékból nem lehet egymagában az államival (10 százalék mellett a 24 százalékos munkaadói járulék) vetekedő nyugdíjat elérni.

A kormány kommunikációja is ezt erősíti, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint, például, csak annak lehet vonzó a tagság fenntartása, aki úgy gondolja, hogy megéri neki a 10 százalék feletti szabad rendelkezés joga, amit örökül hagyhat - mondta a Népszabadságnak adott interjújában. "Aki persze racionálisan mérlegel, nem juthat ilyen döntésre" - állította. Valójában azonban vannak olyanok, akik akkor sem veszítenek sokat, ha másként döntenek.

Első lehetőség - a korai nyugdíj

A nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetőségével a kormány a visszalépők számát csökkentheti. A folyamatban lévő törvénytervezet alapján (amelyet a kormánytöbbség nagy valószínűséggel elfogad) azok a nők, akik a leendő szabály szerint 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, és jelenleg magánnyugdíjpénztár-tagok, egy hónapig dönthetnek úgy, hogy a nyugdíjazást választják. Ezzel egyidejűleg eldönthetik, hogy járadék formájában vagy egy összegben kérik a pénztárban felhalmozott vagyonukat.

Második lehetőség - a rokkanttá nyilváníttatás

A korai nyugdíjazás - és egyben a pénztári vagyonhoz való hozzájutás - egy másik lehetősége a rokkanttá nyilváníttatás. Egy neve mellőzését kérő nyugdíjszakértő szerint nem kell feltétlenül a szabálytalanul rokkantságot kérőkre gondolni, mivel többen lehetnek olyanok, akik rossz egészségi állapotuk ellenére a munkavállalás mellett döntöttek. Az Országos Nyugdíjfolyosító Főigazgatóság adatai szerint Magyarországon összesen 760 703 rokkantsági ellátásban részesülő van (korhatár alattiak, korhatárt betöltők és rokkantsági járadékot kapók összességében), vagyis az intézmény korántsem számít ritkaságnak.

A legalább 50 százalékos mértékben egészségkárosodottak (és a többi feltételnek is megfelelők) mérlegelhetik, hogy a pénztári vagyonhoz való hozzájutással jobban járnak-e, ha kérik a (jogos) rokkantsági nyugdíjazásukat. Az idő azonban őket is sürgeti, hiszen a rokkantság megállapítása mellett a nyugdíjpénztári tagságról szóló nyilatkozatot is meg kell tenniük. (A rokkantságon túl a korengedményes nyugdíjazás is lehetőség, ez azonban a munkaadó és munkavállaló közötti megállapodástól függ.)

Harmadik lehetőség - a jól keresők

A korhatár előtti nyugdíjon túl akadhatnak olyanok, akik még aktív korukban is a magánnyugdíjpénztár választásával járnak jobban. Jellemzően a magas jövedelműek tartoznak ide, mivel a nyugdíj megállapításánál figyelembe vett átlagjövedelmet sávosan csökkentik, ezzel elkerülve, hogy egy jól kereső milliós nyugdíjat vehessen fel - vagyis az állami rendszer nem nekik kedvez.

Ennek ellentételezéseként viszont a munkavállalók nyugdíjjárulékának is van maximuma (idén napi 20 420, évi 7 453 300 forint - törvény itt érhető el, 70. paragrafus), azonban aki ilyen magas járulékot fizet be évente a pénztárba, az jobban jár a magánpénztárral, mint ha a sávosan leszorított állami nyugdíjat választja.

Negyedik lehetőség - a nyugdíj előre hozott megállapítása

A nyugdíj előtt állók számára egy másik lehetőség is adott, ez pedig a nyugellátás nyugdíjba vonulás előtti megállapíttatása, legkorábban a nyugdíjkorhatár elérése előtt 10 évvel. Mivel az új rendszer életbe lépéséig a jelenlegi (vegyes nyugdíjrendszer) szabályozás a hatályos, a magán-nyugdíjpénztárban maradás nem veszélyezteti az állami nyugdíj kifizetését.

Ötödik lehetőség - minimálbéres bejelentés

A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartása azoknak is megérheti, akik saját maguk állapítják mega bérüket, vagyis jellemzően cégvezetők. Megteheti ugyanis, hogy magát minimálbérre jelenti be, ez után fizeti meg a járulékokat, miközben a bérköltségen megspórolt összeget önkéntes pénztárban vagy más megtakarítási formában befekteti.

Ezzel a megoldással a magánnyugdíjpénztárban maradás előnye az, hogy megmarad az eddig felhalmozott vagyon, miközben az eddig magas (saját megállapítású) fizetés utáni 24 százalékos járulékból minimálbér utáni járulék lesz. Például, ha egy cégvezető eddig 400 000 forintra jelentette be magát, akkor 96 000 forint munkáltatói járulékot fizetett az államnak, a jövő évi 78 000 forintos minimálbér után azonban már csak 18 720 forintot fog. A különbözetet pedig valamely tartós megtakarítási formaként, vagyis adómentesen fektetheti be nyugdíjas éveire.