Kezdődik harc a túlélésért a kisebb nyugdíjpénztárak között

A tizennyolc magánnyugdíjpénztárból hétben kevesebb mint kétezer tag maradt, ezeknek a kasszáknak fél évük van arra, hogy rendezzék soraikat. A felügyelet elsősorban a biztonságosság alapján dönt, de kétezer fő alatt a taglétszámra hivatkozva is visszavonhatja az engedélyt. Találtunk olyan pénztárat, amelynél harcba szállnak a működés fenntartásáért, van ahol még hezitálnak, és van, ahol nem látják értelmét a további működésnek.

Dimenzió, Életút, Honvéd, Postás, Quaestor, Vasutas és a Villamosenergia-Ipari Társaságok Magánnyugdíjpénztára - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) előzetes adatai szerint ez az a hét magánnyugdíjpénztár, amelynek a törvényben előírt kétezer fő alá csökkent a tagsága. A jogszabály értelmében ha egy pénztár taglétszáma kétezer fő alá csökken, akkor a kasszának fél éve van a helyzet rendezésére, azaz hogy új tagokat toborozzon vagy összeolvadjon egy másik pénztárral.

A január 31-ei adatok szerint 97 422 fő maradt a magánnyugdíj-rendszerben, az önhibájukon kívül nem nyilatkozók február 28-áig tehetnek nyilatkozatot a maradásról, de jó eséllyel ezek a döntések nem változtatnak majd számottevően a pénztárak taglétszámán. Az ONYF a hivatalos adatokat március 1-jén közli majd a magánpénztárakkal, a pénzügyi felügyelet abban az esetben vonhatja vissza a működési engedélyt, ha a tagság létszáma hat hónapon keresztül elmarad a kétezres küszöbszámtól. Ez azt jelenti, hogy a fenti hét kasszának augusztus végéig kell rendeznie a helyzetét, azaz valamilyen módon feltornásznia a tagságát (a nyugdíjpénztári létszámokról szóló táblázatot itt találja meg). A magánnyugdíjrendszer és az állami rendszer között ugyan speciális esetekben még van átjárás, de a többség számára a kapuk bezáródtak, azaz a fennmaradásban bízó kisebb pénztáraknak más kasszáktól kell elhalászniuk a tagokat.

A kicsik közül sem adja fel mindenki

Biztosan harcba száll az életben maradásért a Villamosenergia-Ipari Társaságok (VIT) Nyugdíjpénztára, bár a nyugdíjbiztosító adatai szerint mindössze 862 tagjuk nyilatkozott január végéig a pénztárnál maradásról. Pellei József, a VIT ügyvezetője az [origo]-nak elmondta: elszántságukat arra alapozzák, hogy pénztáruk akár három évre is elegendő tartalékot halmozott fel, ami akkor is elegendő lenne a működés finanszírozására, ha nem lennének újabb bevételeik. Ez utóbbi eset szerinte azért kizárt, mert a működési engedély megtartásához 862-ről úgyis mindenképp kétezer fölé kell növelniük a tagságot, ami viszont plusz tagdíjbefizetéseket jelent.Az idei év elejétől a befizetett tagdíjak 0,9 százalékát fordíthatják működési költségeik fedezésére a pénztárak, tavaly az arányszám még 4,5 százalék volt.

Üzleti titokra hivatkozva nem árulta el a mozgalmas és aktív félévre készülő VIT ügyvezetője, hogyan kívánják elérni a tagság felduzzasztását, annyit azonban elmondott, hogy számítanak a pénztártagok számukra kedvező döntésére. Pellei József szerint ugyanis a magánpénztárak mellett kitartó majd százezer tag tudatosan választ majd, és figyelemmel kíséri, hogy egy-egy pénztár mekkora hozamot tudott biztosítani tagjai számára, és mindezt mekkora működési költséggel. "A VIT ilyen téren igen kedvező eredményeket tud felmutatni, ami abban is visszatükröződik, hogy míg az össz magán-nyugdíjpénztári tagok mindössze 3,12 százaléka döntött a maradás mellett, addig a VIT tagságának közel 10 százaléka határozott így" - mondta Pellei, aki azzal számol, hogy a működésüket feladó más pénztárak tagjai igazolhatnak át a VIT-hez, de az sem kizárt, hogy a talpon maradók között is mozgás lesz.

"Az alacsonyabb létszámok mellett a verseny nem csökkenni, hanem erősödni fog" - válaszolta az [origo]-nak Lehoczky László, a valamivel több mint háromezer taggal rendelkező MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, aki szerint azt a verziót is számításba kell venni, hogy most ugyan megmarad a pénztár, de idővel annyira lecsökken a taglétszám, hogy nem éri majd meg a pénztár fenntartása. "Akármilyen hihetetlenül hangzik is, nem kizárt új belépők megjelenése sem" - mondta Pellei. Mint mondta, természetesen ez nem lesz tömeges jelenség, de biztosan lesznek olyanok, akik nem bíznak az állami nyugdíjrendszerben, legalábbis abban nem, hogy az állami járadékból majd meg lehet élni. A taglétszám növelésének harmadik lehetősége a pénztárak fúziója, amikor egy vagy több pénztár arról dönt, hogy önmagában ugyan nem tudna fennmaradni, de az egyesülés nyomán működőképesek maradhatnak.

Nem döntöttek, feladták

Nem döntöttek még a folytatásról a Dimenzió Magánnyugdíjpénztárnál. Néhány napja még olyan írásbeli választ kaptunk az ügyvezető igazgatótól, hogy várhatóan nem tudnak önállóan fennmaradni. "Némileg más lett a helyzet azután, hogy a nyugdíjbiztosító nyilvánosságra hozta a pénztárak adatait, amiből az derült ki, hogy a Dimenziónál 1430-an maradtak, ami az eredeti taglétszám 11,40 százaléka" - mondta Paczolai Szabolcs az [origo]-nak, aki szerint ez ugyan alatta van a kétezres küszöbnek, de az arányszámot így is meglepően magasnak tartja.

A nyugdíjközpont adatai szerint többségükben a fiatalok választották a magánrendszert

A pénztár ügyvezetője szerint ennek az lehet a hátterében, hogy a Dimenziónál a szektorátlagot bőven meghaladó hozamot értek el a tagok. "A pozitív üzenet ellenére egyelőre nincs döntés a Dimenzió jövőjéről, arról a közgyűlésnek kell majd döntenie, amelynek azonban még az időpontja sincs kitűzve. Túl sok időnk nincs, legkésőbb májusig kell határozni a pénztár sorsáról" - mondta Paczolai Szabolcs.

"Várhatóan pénztárunk magán-nyugdíjpénztári ágazatát meg kell szüntetnünk, így a pénztár fenntartása nem is lehet kérdés" - közölte az [origo]-val a Honvéd Pénztár, amelynek várható felszámolását a vezető azzal indokolta, hogy nagyon kevés tagjuk jelezte a maradást. Ezt igazolták vissza az ONYF számai is, a Honvéd Pénztár korábbi 23 728 tagja közül mindössze 609-en nyilatkoztak a jogviszony fenntartásáról, ami 2,57 százalékos teljesítmény. A kérdéseinkre küldött levelében a kassza azt is hangsúlyozta, hogy a pénztár fennmaradását vagy bezárását "nemcsak a létszám, hanem a jelentősen lecsökkentett működési tartalék is meghatározza".

Kétezer fő és a működés biztonsága

A több pénztár által is említett tartalékok valóban meghatározóak lehetnek, legalábbis erre utalt Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője is, aki kérdésünkre megerősítette, hogy a felügyelet szerint a pénztár működése szempontjából nem elsősorban a taglétszám, hanem a működés biztonságossága az elsődleges. "Nem feltétlenül csak a taglétszámon múlik egy-egy pénztár további működése, a lényeg a fenntartható, a tagok érdekeit védő és a nyugdíjcélú megtakarítások biztonságos kezelését garantáló működés" - mondta az előzetes adatok szerint 2166 taggal rendelkező Generali Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Lengyel Márk.

A felügyeleti intézkedés lehetőségeiről a magánnyugdíjpénztári törvény feltételes módban fogalmaz: eszerint a tevékenységi engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha az engedély kiadásának feltételei nem állnak fenn (például nincsenek meg a biztonságos működés feltételei), vagy taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtartamban nem éri el a kétezer főt. Önmagában tehát a kétezer fős taglétszám el nem érésénél nem kötelező az engedély visszavonása, erre a felügyeletnek csak lehetősége van, a PSZÁF-nak a pénztár működésének egészének kell biztonsági szempontból megvizsgálnia egy ilyen helyzetben, különös tekintettel a működési és a likviditási tartalék helyzetére.

A magánnyugdíjpénztáraknál három tartalék létezik, amelyek abban különböznek egymástól, hogy mire használható fel a forrás. A fedezeti tartalék az egyéni számlákból áll, a pénztár ebből finanszírozza a tagi nyugdíjszolgáltatásokat. A működési tartalék a pénztár működési költségeit, például a nyilvántartás, a könyvelés, a munkáltatói levelek és az egyéni számlaértesítők költségeit fedezi, a likviditási tartalék pedig a pénztár fizetőképességének fenntartására és a befektetési kockázatok kiküszöbölésére szolgál.