A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a 250 milliárdos csomag legnagyobb vesztese

Döntött a kormány a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a minisztériumoknál mintegy 187 milliárd forintot zárol - derül ki a Magyar Közlöny pénteki számából. Összegszerűen a legnagyobb vesztes a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az eddig nullszaldósra tervezett Munkaerőpiaci Alapnak pedig 16 milliárd forintos pluszt kell termelnie.

A kormány az irányítása alá tartozó fejezetek előirányzatainál február 23-i hatállyal összesen 187 milliárd forintot zárol. Az intézkedés legnagyobb vesztese a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, amelynél a zárolás összege 39 milliárd forint, ezt 34,9 milliárd forinttal a Belügyminisztérium, majd 26,3 milliárddal a Honvédelmi Minisztérium követi. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is érinti a takarékoskodás, itt 13 milliárd forintot zárolnak - derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent miniszterelnöki rendeletből.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium idei összkiadása a költségvetési törvény szerint 1557 milliárd forint, amelyből az elvonás 2,5 százalékot tesz ki (a teljes minisztériumi büdzsén belül a fenntartott intézményekre 626 milliárd forint jut, nagyobb tételt jelent még a családtámogatás, amire 456 milliárd forint, illetve az egyéb szociális ellátások és költségtérítések, amelyekre 172 milliárd forint jut). A Belügyminisztérium kiadási főösszege 360 milliárd forint, itt az elvonás 9,6 százalékos, a Honvédelmi Minisztérium 275 milliárd forintjából is csaknem ennyit, 9,5 százalékot vesz el a csomag. Az idén a NAV az eddigi tervek szerint 135 milliárd forintot költhetett volna, de ez csaknem 10 százalékkal csökken.

"A piacok megnyugtatására szolgálhat"

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter február első napjaiban, egy brüsszeli sajtótájékoztatón ismertette javaslatát egy tartalékalap létrehozására, mely súlyos külső kockázatok megjelenése esetén megvédi a magyar költségvetést az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől. A miniszter akkori bejelentése szerint az alapot akkor használná fel a kormány, ha a gazdasági kockázatok "valódi gondot okoznak", egyébként az év végére újra felhasználható az államháztartási törvényben szereplő célokra. Három napra rá azt is közölte a tárca, hogy Orbán Viktor kormányfő elfogadta a javaslatot.

Matolcsy a 2011-es költségvetés bemutatásakor, tavaly októberben még azt mondta: a büdzsé egy "ambiciózus, de reális" gazdasági növekedési ütemre épül, és külön jelezte, hogy újabb globális válsággal nem számol a kormány. "Leginkább a piacok megnyugtatására szolgálhat a tartalékalap, illetve arra, hogy az Európai Unió soros elnökeként példát mutassunk a többi tagországnak felelős és biztonságos pénzügypolitikából" - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője

A Fidesz és a KDNP háromnapos, zárt ajtók mögött zajló siófoki frakcióülésén is szóba került a tartalékalap, a tanácskozásról annyi szivárgott ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszédében arra utalt: a hosszú távra szóló átalakításokat is tartalmazó reformcsomag helyett a kormány előtt most a 250 milliárdos stabilitási tartalékalap élvez prioritást. Egy, a gazdasági döntésekbe is belelátó, magas rangú kormányzati tisztviselő a tanácskozás után az [origo]-nak azt mondta, Orbán szavaiból az derült ki, hogy a hivatalosan a világgazdaság és az európai pénzügyi rendszer gyengeségeiből adódó külső kockázatok kivédését szolgáló alapot voltaképpen a pénzpiacok bizalmának visszanyerése érdekében hozza létre a kormány, illetve azért, hogy így erősítse a hosszú ideje gyenge forintot.

Maradványtartási kötelezettség

A nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási szerveknél és központi kezelésű előirányzatoknál összesen 2,1 milliárd forint elvonásáról van szó. A nyugdíjbiztosítási alap ugyan több mint 3000 milliárd forintot költhet az idén, de a hivatali szervek kiadásaira csak 23 milliárd forint volt a büdzsében, az egészségbiztosítási alapnál pedig az 1370 milliárd forintos összkiadásból 19,5 milliárd forint - az elvonások ezeket a tételeket vágják vissza. A zárolások mellett a teljes mértékben saját bevételből gazdálkodó, a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerveknek összesen 3,08 milliárd forintot kell befizetniük a büdzsébe. Ez a lépés érinti a fővárosi és megyei kormányhivatalok földhivatalát, a Magyar Nemzeti Közlekedési Hatóságot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt.

További megtakarítást hoz, hogy a kormány az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatokból (elsősorban fejezeti tartalékból) 10 milliárd, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadási előirányzatokból 500 millió forint (a fejezeti tartalékban eddig 800 millió forint volt), a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál 9 milliárd forint támogatást (az alap összkiadása edig 46 milliárd forint volt), a Nemzeti Kulturális Alapnál pedig 1 milliárd forintot zárol (a kiadási főösszeg itt 9,6 milliárd forint volt a költségvetési törvény szerint).

A Belügyminisztériumnak 34,9 milliárd forintjába kerül a stabilitás alap

A nemzetgazdasági miniszternek olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek eredményeképpen a Munkaerőpiaci Alap egyenlege az idei költségvetésben jóváhagyott összeghez képest 16 milliárd forinttal javul - az eddigi tervek szerint a 337 milliárd forintos alap nullszaldóval zárt volna. A nemzetgazdasági és fejlesztési miniszternek együtt kell olyan előterjesztést készítenie, amely úgy módosítja a kedvezményeket előíró jogszabályokat, hogy a fogyasztói árkiegészítés kiadása az eredeti előirányzathoz viszonyítva 10 milliárd forinttal csökkenjen.

A kabinet ezek mellett maradványtartási kötelezettséget rendel el, a nemzetgazdasági miniszternek a kötelezettség meghatározására 2011. április 15-ig kell elkészítenie az előterjesztést. A kormány azt javasolja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Energia Hivatalnak, hogy együtt 564,6 millió forintot takarítsanak meg.

Csökken a közmédia támogatása

Ezek az intézkedések összesen 237 milliárd forintos megtakarítást jelentenek. Az MTI információi szerint a 250 milliárd forinthoz szükséges fennmaradó összeghez még szükség van törvénymódosításra is, ez összesen 12,7 milliárd forint összegben érinti az Országgyűlés alá tartozó szervezetek és a közmédia támogatásának csökkentését.

A rendeletből kiderül, a nemzetgazdasági miniszternek február 16-ig kell a kormány elé terjesztenie az államháztartási törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokból irányító szervi hatáskörben - bizonyos korlátozással - az év közben felmerülő, nem jelentős nagyságrendű többletkiadást keletkeztető ügyek rendezhetőek legyenek.

A törvénymódosításnak arra is ki kell terjednie, hogy a kormány megelőző intézkedésként új stabilizációs tartalék-előirányzatot képezhessen, amely a rendkívüli, előre nem látható - ezen belül is kiemelten a vis maior - események miatt jelentkező többletkiadások finanszírozására szolgál. Az új tartalék-előirányzatnak megnövelhetőnek kell lennie a központi költségvetésbe befizetett kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok összegével azonos összegben.

Cikkünk korábbi verziójában tévesen a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot neveztük a legnagyobb vesztesnek, a tévedésért ezúton is elnézést kérünk - a szerk.