Kicsúszott a hiány a kormány kezéből

A kormány által korábban vállalt 3,8 százalékos hiánycéllal szemben akár a 4,5 százalékot is elérheti a tavalyi költségvetési hiány - állította az [origo]-nak több, a hiány alakulására rálátó forrás. A hiányt az önkormányzatokra költött pénz és a költségvetési intézmények kiadásai dobják meg várhatóan. A pontos szám áprilisban derül ki, ha a vártnál magasabb lesz a hiányszám, az arra utal, hogy a Széll Kálmán-tervben jelzett spórolásokat nem lehet megúszni.

Elszámolta a kormány a 2010-es költségvetési hiánycélt - értesült az [origo] több, a hiánycél számítására rálátó, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő forrásból. A tavalyi államháztartási folyamatokról, vagyis a deficitről és az államadósságról a hónap végén kell tájékoztatni az Európai Unió statisztikai hivatalát, az Eurostatot. A jelentést a Központi Statisztikai Hivatal küldi ki Brüsszelnek, de előtte az anyagról egyeztet a költségvetésért felelős, Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériummal és az államadósság forintban kifejezett értékét kiszámoló Magyar Nemzeti Bank szakértőivel. A jelentést április 1-jén hozzák nyilvánosságra.

A munka a végéhez közeledik. Ezen és a jövő héten még érkeznek be adatok, de az [origo]-nak több forrás azt mondta, kevés esély van arra, hogy azok érdemben befolyásolják az adatot. A források szerint a GDP-arányos hiány 4,5 százalék körüli lehetett tavaly.

Az értesülésről megkérdeztük a KSH-t, ahol nem kívánták kommentálni az információt. Azt a választ adták, hogy az adatkibocsátás előtt nem kommentálnak semmilyen, a sajtóban megjelenő feltételezést, várakozást, és a jelentés kiküldésének pillanatáig - az NGM-mel és az MNB-vel együtt - végzik az adatok összeállítását és ellenőrzését. Csütörtök délelőtt az NGM-et is megkérdeztük információnkról, a tárca egyelőre nem válaszolt.

Az önkormányzatokon és a központi intézményeken úszhatott el

A 4,5 százalék körüli deficit távol esik a Bajnai-kormány által kitűzött és az Orbán-kormány által is felvállalt, illetve a magyar konvergenciprogramban is lefektetett, szintén uniós számítás szerinti 3,8 százalékos céltól. Idén, év elején maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy a múlt évi hiány 3,8 százalék lett. Másnap az NGM is valószínűsítette ezt. Február közepén azonban a gazdasági tárca jelezte, hogy a vártnál 60 milliárd forinttal, a GDP 0,2-0,3 százalékával nagyobb, 248 milliárd forintos lett a hiány az önkormányzatoknál. A tárca közleménye arra utalt, hogy elsősorban a helyhatósági alrendszer meglódult költekezése áshatta alá a hiánycél teljesítését.

Az [origo] információi szerint más oka is lehetett a tervnél nagyobb deficitnek. A központi költségvetési alrendszerben nem sikerült szorosan tartani a gyeplőt. A több elemzőt is meglepő, idén januári és februári hiányadatok arra utalnak, hogy a tavaly év végén felduzzadt intézményi tartozásokat 2011 elején elkezdték törleszteni a költségvetési szervek, a szállítóknak kezdték kifizetni az elmaradt pénzeket. Ezeknek a tranzakcióknak egy részét pedig, az uniós módszertan szerint készítendő jelentésben 2010-re kell könyvelni, így azok rontják az egyenleget, növelik a hiányt. A jelenség nem újdonság, 2009 végén, 2010 elején hasonló folyamat játszódott le a költségvetési intézményeknél.

A 4,5 százalék körüli hiányra utal a jegybank egy hónappal ezelőtti adata (pdf-formátumban olvasható) is. Az MNB az államháztartási finanszírozási igényét számolta ki 2010-re, ami nagyon hasonló módszertannal készül, mint az EU-nak jelentendő hiányszám, de azért nem teljesen fedi egymást a két metódus. A jegybank 4,7 százalékos finanszírozási igényt állapított meg tavalyra, amit azonban különböző tételekkel korrigálni kell, de ezek legfeljebb pár tizedpontos elmozdulást jelenthetnek.

Kisokos a hiányról

Kétfajta költségvetési módszertan létezik, amelyek alapján meg lehet ítélni az államháztartás helyzetét. A költségvetésért felelős tárca - amely most az NGM - a pénzforgalmi módszertan szerint közöl jelentést minden hónapban, amely azt mutatja, hogy adott hónap első és utolsó napja között mennyi bevétel folyt be az államkasszába és mennyi ment ki onnan. A költségvetési törvényben is ezt rögzíti a parlament.

A pénzforgalmi kimutatás a valós folyamatokról sokszor nem ad reális képet, mert a pénzforgalmi számokat könnyű befolyásolni, például el lehet tolni a kiadások teljesítését, de problémát jelent az is, hogy az adószabályokból fakadóan, a decemberi fizetések után befizetendő személyi jövedelemadót és járulékokat következő év januárjában utalják a munkaadók a büdzsébe. Az ilyen torzító tényezőket küszöböli ki az uniós módszertan (ESA95) szerinti egyenlegmutató, amely - bizonyos ésszerű időbeli korlátozások mellett - arra az évre számolja el a tranzakciókat, amelyre vonatkoztak, hiába történt a pénzmozgás később.

Az EU felé értelemszerűen az uniós módszertan szerinti számot kell jelentenie a magyar hatóságoknak. Amíg azonban a 2010. évi pénzforgalmi adat 2011. január első napjaiban rendelkezésre áll, addig az uniós módszertan szerinti szám első változatára három hónapot várni kell. Az államháztartást két nagy alrendszer alkotja, a központi alrendszer - amely a központi költségvetést, a társadalombiztosítási alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat foglalja magában - és az önkormányzati alrendszer. Az NGM-nek naprakész adatai csak a központi alrendszer pénzügyi folyamatairól vannak, az önkormányzatokról késve érkeznek be adatok. Ezért az NGM által havonta közölt pénzforgalmi hiányszám az önkormányzatok nélküli államháztartás gazdálkodásáról tanúskodik, és a 2010. teljes évi, önkormányzatokat is magában foglaló államháztartás pénzforgalmi egyenlegét 2011 február közepén tudatta a szaktárca.

Kelleni fog a Széll Kálmán-terv

A tavalyi deficitterv várható megugrása nem veszélyezteti az idei hiánycélt, mert jelen pillanatban a magánnyugdíjpénztári pénzek költségvetésbe való becsatornázásával, elemzői számítások szerint 5 százalék körüli többlet sem kizárt, ha a kormány nem vállalna át több száz milliárd forint adósságot a MÁV-tól és a BKV-tól, és szigorú gazdálkodást folytatna. A bő fél százalékpontos, forintban mérve legalább 140 milliárd forintos tavalyi hiánytúllépésnek az adja az igazi jelentőségét, hogy az ismét ráirányíthatja a befektetők figyelmét arra, hogy a magyar költségvetési hiányt, rendkívüli beavatkozások nélkül nehezen tudja 4 százalék alá szorítani a kormány. Ezek alapját teremthetik meg a Széll Kálmán-tervben körvonalazott stabilizáló lépések.

Az április 1-jén megjelenő hiányszám még csak az első adatközlésnek minősül. Októberben - az uniós rendnek megfelelően - újra, pontosabb adatot küld ki Magyarország az EU-nak. Akkor módosulhat a végső költségvetési szám, amire az elmúlt években több példa akadt: amíg például a 2007-es hiány, az első közlésben szereplő 5,5-tel szemben 5 százalékra csökkent a második közlés során, addig a 2009-es deficit a vállalt 3,9 százalékkal és az első adatközlésben szereplő 4 százalékkal szemben 4,4 százalékig kúszott fel.

Az államadósságról nyilvánosságra kerülő adat vélhetően nem okoz nagy meglepetést. Az MNB egy hónappal ezelőtti statisztikájában 80,1 százalékos szám szerepelt a GDP arányában, a végső szám közel lehet ehhez.