A BBC brit közszolgálati médium által végzett felmérés szerint a piaci szereplők döntő többsége a görög fizetésképtelenség közelgő beálltát valószínűsíti. A felmérésben a válaszadók kétharmada mondta, hogy Görögország csődöt fog jelenteni.
Ugyanakkor az eurózóna, amely a görög válság kezdete óta folyamatos nyomás alatt áll egy-egy tagállam adósságproblémái miatt, a piaci vélemények szerint egyben marad. A 38 válaszadóból 25-en mondták, hogy legalább egy tagállam csődöt fog jelenteni, s mindegyikük Görögországot nevezte meg, mint a legvalószínűbb elvérző államot. További egyharmad szerint Írország is hasonló sorsra jut.
A Wall Street Journal közben arról írt egy összeállítást, hogy a görög kormány "kreatív eszközökkel" próbál meg úrrá lenni a költségvetési nehézségein. Ezek között említették az régen elhunytak nem követelt pénzügyi vagyonának elkobzását, illetve az egészségtelen üdítőitalokra kivetett fogyasztási adót.
Az egyik vezető, de meg nem nevezett kormányzati hivatalnokra hivatkozva azt írta, hogy az adóbevételek elmaradnak a kormányzati számításoktól, ezért a kormány "más lehetőségek után néz, hogy csökkentse a hiányt". A hivatalnok megemlítette ezek között azt a lehetőséget, hogy az állam kezelésébe vonnák azokat a vagyonelemeket, amelyeket egy-egy elhunyt örökösei nem követeltek, illetve azokat a bankszámla-pénzeket, amelyek rég elhunyt személyekhez tartoztak. "Az üdítőitalokra kivetett adót is komolyan mérlegeljük" - tette hozzá.
A hivatalnok szerint úgy számolnak, hogy körülbelül 4 milliárd euró (több mint 1000 milliárd forint) bevétel származhatna a nem követelt örökségek államosításából. A további eszközök között említette a lap az évi 70 ezer euró felett keresők adókedvezményeinek teljes megvonását, a kedvezményes áfakulcs eltörlését a görög üdülőövezetekben, a lakáskedvezmények megvonását, illetve az útdíj emelését. Sőt keményebben ellenőriznék az illegális házépítéseket, amelyekre büntetéseket szabnának ki.
Görögország 13 százalék feletti GDP-arányos költségvetési deficitet próbál leszorítani az Unió által előírt 3 százalék alatti szintre, s a fizetőképesség megőrzése érdekében máris 110 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A kiadáscsökkentés miatt azonban az adóbevételek mértéke is jelentősen visszaesett, ezért kérdésessé vált a görög hiánypálya fenntarthatósága. A görög válság híreit itt követheti.