A számok ellen játszik a kormány a munkanélküli ellátás átalakításával

Újabb drasztikus változást hozott a kormány azzal, hogy az álláskeresési járadék - vagyis a munkanélküli segély - folyósításának időtartamát kilencről három hónapra csökkentette. Ilyen rövid támogatási idő fejlett országokban szinte sehol nincs, ráadásul a korábbi szigorítások nem segítették a kormány által többször jelzett célt, a foglalkoztatottság növelését.

Az eddigi kilenc helyett jövőre már csak három hónapig kaphatnak álláskeresési járadékot a munkanélküliek - jelentette be Matolcsy György gazdasági miniszter. Ez sok ezer embert érint majd. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint márciusban álláskeresési járadékra több mint 133 ezren, segélyre több mint 73 ezren voltak jogosultak. A 650 ezer nyilvántartott álláskereső több mint negyede, 174 400 fő legalább egy éve keresett állást. Kilencven százalékuk szakképzetlen, vagyis ők helyezkednek el a legnehezebben.

A KSH adatai azt mutatják, hogy a december és február közötti időszakban a munkanélküliek 52 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos hossza 18,3 hónap. A munkakeresés időtartamáról szóló statisztikák 1998-as és 2010-es számait összehasonlítva pedig az látszik, hogy 60-90 százalék körüli mértékben nőtt a 4-11 hónapja munkanélküliek száma - tehát azoké, akiket a változtatás sújt. Nem világos, hogy a kormány mit tervez a munkanélküli segéllyel. Matolcsy azt mondta, "kilencven napon túl az államtól támogatás tovább nem várható", de az nem egyértelmű, hogy ez a munkanélküli segély felszámolását jelenti-e.

A fejlett országok hosszabban eltűrik a munkanélküliséget

"Úgy tűnik, ez az intézkedés is a kormány nem szokványos gazdaságpolitikájának a része. Nemcsak az Európai Unióban, de az OECD-ben sehol sincs sehol ennyire rövid munkanélküliségi ellátás" - mondta az [origo]-nak Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. "Még a nem éppen a szociális ellátásairól híres Egyesült Államokban is fél év a normál időtartam, és ennél is hosszabb gazdasági krízis idején. Tudomásom szerint egyedül Csehországban volt ennél rövidebb, öt hónapos, de ott is meghosszabbították, amikor kitört a válság" - magyarázta a kutató.

Hasonlóan nyilatkozott nemrég egy brüsszeli konferencián Christopher Pissarides, a London School of Economics tanára, a tavalyi közgazdasági Nobel-díj egyik kitüntetettje. A Napi Gazdaság tudósítása szerint Pissarides általánosságban - tehát nem csak Magyarországra vonatkozóan - azt mondta, a hat hónapos juttatás indokolt, ennél rövidebb időre semmilyen körülmények között nem volna szabad csökkenteni az ellátás idejét.

"Ma a munkanélkülieknek mindössze 15 százaléka talál állást három hónap leforgása alatt. Ha ezt az arányt valami csoda folytán sikerült is megduplázni, akkor is regetegen kerülnek ki a rendszerből. Ezért a negatív járulékos szociális következmények miatt néhány milliárd forintnál nagyobb megtakarítást aligha lehet elérni ezzel" - mondta Köllő János.

Az álláskeresési járadék átlagos összege tavaly alig több mint 48 ezer forint volt. A rendszerváltás után még két évig járt ilyen támogatás, pár év múlva másfél, majd egy évre szűkült, 2000 óta jár legfeljebb 9 hónapig. Most az első három hónapban a minimálbér 120 százaléka, a maradék hat hónapban pedig 60 százaléka fizethető ki a járadékra. Aki ennyi idő alatt sem talál munkát, az munkanélküli segélyt kaphat, alapesetben legfeljebb három hónapig. Ennek összege már csak a minimálbér 40 százaléka - az idén 31 200 forint -, és a jogosultság több tényezőtől is függ.

Európában egyedülálló a sok magyar közmunkás

A kormány többször jelezte és a következő évekre szóló gazdasági várakozásait bemutató konvergenciaprogramban is kiemelte, hogy az állami támogatások átalakításának egyik legfontosabb oka a társadalom aktivitásának növelése, a munkanélküliek és gazdaságilag inaktívak számának visszaszorítása. Köllő szerint azonban a korábbi szigorítások után készült tanulmányok rendre azt mutatták: a rövidítések nem növelték érdemben a foglalkoztatást.

"Szép lenne, ha Magyarországon olyan rugalmas munkaerőpiacot lehetne kialakítani, amelyben valóban elég három hónap az állástalálásra, mi is ilyet szeretnénk, de úgy látjuk, ennek a feltételei még mincsenek meg" - jelentette ki érdeklődésünkre Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Pataky Péter elismerte, a részletek kidolgozására van idő jövő januárig, de eddig nem hangzott el, hogy mikorra lesznek meg, és egyeztetésre sem kaptak még meghívást az érdekképviseletek. A tárgyalások elmaradását sérelmezte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is a köztévé csütörtök esti műsorában.

Segíthet megakadályozni a begubózást

A kormány 2014-re szeretné létrehozni 300 ezer új munkahelyet, további 100 ezer munkahely létrehozását pedig a cégektől várja. Az új munkahelyek jelentős része a kormány tagjainak nyilatkozatai alapján a közmunka rendszer átalakításával jöhet létre.

A kormány munkaerő-piaci terveinek másik pillére a közfoglalkoztatás átalakítása. A még a Gyurcsány-kabinet által elindított Út a munkához program (ÚMP) - melynek elődjét még az első Orbán-kormány dolgozta ki 2000 májusában - 110 ezer ember foglalkoztatását finanszírozta 150 milliárd forintból. Az új kormány nagyjából ugyanennyi pénzből kétszer ekkora tömeg bevonását igyekszik elérni.

"A tizenegy évvel ezelőtti bevezetés utáni hatásvizsgálat azt mutatta, hogy az elhelyezkedési arány elhanyagolható mértékben nőtt. Nem véletlen, hogy Európában sehol sincs ilyen elterjedtségű segélyért közmunka program. Ahol egyáltalán van, így a skandináv országokban vagy Nagy-Britanniában, ott alapvetően a fitalokat foglalkoztatják, képzéssel kombinálva, hogy megkönnyítsék az átlépést az iskolából a munka világába. A mienkhez hasonló rendszer három országban működik: Indiában, Dél-Afrikában és Argentínában" - mondta Köllő János.

Erdős Gabriella, a Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég cégtársa szerint ennek ellenére lehetnek előnyei a közmunkának. Arról ugyan megoszlanak a vélemények, hogy mennyire képes visszavezetni az embereket a munka világába, de lelkileg alighanem számít a munkanélkülivé válás után, ha valaki nem érzi azt, hogy egyáltalán nincs rá szükség: segíthet megakadályozni, hogy a segélyből élés életformává váljon.

Erdős azt mondta, ettől függetlenül a hazai munkaerő alacsony mobilitása az egyik legnagyobb gátja a foglalkoztatottsági helyzet javulásának. A gyenge mobilitás akadályai jól ismertek. Már a 2000-es évek elején szerepelt az MTA által évente összeállított, Munkaerő-piaci Tükör nevű kiadványban, hogy a megfelelő mennyiségű és elérhető áron hozzáférhető bérlakás hiánya, az ingatlanárak régiónkénti jelentős eltérései, a rugalmatlan és területileg egyenlőtlenül rendelkezésre álló gyermekgondozási szolgáltatások, valamint a rossz közlekedési infrastruktúra felelős azért, hogy a munkavállalók nehezen mozdulnak.