"A devizahitelesek megsegítését célzó program, elsősorban a kilakoltatási moratórium feloldása hozzájárul ahhoz, hogy egészségesen fejlődő lakáspiac alakuljon ki a következő években, ez pedig a gazdaság növekedését is segíti majd" - mondta Gresa István, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Gresa István közölte, hogy az OTP Banknak már most is van adósvédelmi programja, a kormány és a Bankszövetség által kidolgozott, hétfőn ismertetett program ehhez illeszkedik. "A bank nem a lakást akarja megszerezni, hanem megállapodást szeretne tető alá hozni, minden egyes bajba jutott adóssal, ezt jelzi, hogy 2010 előtt mindössze négy esetben fordult elő, hogy az OTP ügyfelét ki kellett lakoltatani a lakóingatlanából, ezekre is azért került sor, mert az ügyfél nem működött együtt a bankkal" - mondta Gresa István, és hozzátette: minden adósnak, akinek pénzügyi gondjai vannak, érdemes együttműködnie a bankkal, hogy megállapodjanak az adósság rendezéséről. "Az OTP Bank minden olyan adóst meg fog keresni, akinek az élethelyzete megváltozása miatt fizetési gondjai keletkeztek - fogalmazott Gresa, és hozzátette: kizárt, hogy csalás történjen az eljárás során, és rossz szándékú emberekhez, cégekhez, spekulánsokhoz kerüljenek a bajba jutott adósok lakásai, mert az OTP nem fogja eladni a követeléseket, hanem a cégcsoporton belül rendezi majd a problémát az ügyfeleivel.
A vezérhelyettes elmondta, ha egy adós nem tudja fizetni a törlesztést, akkor az adósvédelmi program keretében átmenetileg kérhet alacsonyabb havi törlesztést. "Emellett az ingatlancsere, vagyis a kisebb lakásba történő költözés is szóba jöhet, de felmerülhet esetleg a lízing is, ha utóbbinak a havi terhe alacsonyabb, mint az eredeti hitelé. Ha egyik megoldás sem segít, akkor az OTP segítséget nyújt abban az adósnak, hogy közösen adják el a lakást" - mondta Gresa István, aki közölte azt is, hogy a jelzáloghitelesek problémája nem csak a bankokat érinti, mert számos adós a közüzemi szolgáltatóknak tartozik, és ezek a cégek az adósságot végső esetben ráterhelhetik az ingatlanokra, ezért a kormánynak ezt a problémát is kezelnie kell.
Fel kell készülniük a bankoknak
Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke pedig azt mondta, az árfolyamrögzítés elsősorban az adott deviza kilengésének csillapítására való hosszú távon. "Az árfolyamfixálást igénybe vevő ügyfeleknek az esetleges felhalmozódott tartozást 2015-től kell elkezni tölreszteni, de a havi teher emelkedése nem lesz nagyobb 15 százaléknál" - tette hozzá Gyuris.
Az OTP Jelzálogbank vezetője megerősítette az [origo]-nak csütörtökön adott interjújában elmondottakat, egyrészt, hogy nem lehet tudni, mekkora összeg halmozódik fel az árfolyamrögzítést igénylők gyűjtőszámláján, mert a svájci frank árfolyamát ilyen hosszú időtávon nem lehet megmondani. "Tegnap olvastam öt nagy elemzőház prognózisát a svájci frankra, az egyik az euróval szemben 1,1-es, egy másik előrejelzés pedig 1,45-ös jegyzést jósolt 2014 végére. Ez óriási különbség, és azt mutatja, hogy nem lehet pontos prognózist adni - mondta Gyuris, aki az interjúban azt mondta, hogy a svájci frank árfolyama jóval lejjebb is mehet a következő években.
A Bankszövetség alelnöke azt is elmondta, hogy a kormány mentőprogramjának megfelelően valamennyi banknak ki kell dolgoznia a mentőcsomaghoz szükséges feltételeket. "A kormány ígéretet tett arra, hogy júniusban megszületnek a szükséges jogszabályok, a bankok ezt követően tudnak felkészülni, egyebek között az informatikai területen. A felkészülési idő bankonként eltérő lesz, de illúzió lenne azt gondolni, hogy augusztus vége vagy szeptember előtt az árfolyamrögzítésnek megfelelő havi terhet, azaz a kedvezményes összeget fizethetik az adósok" - fogalmazott Gyuris.