Gigahiányt jelez előre a gazdasági minisztérium júniusra

Közel 500 milliárdos hiány lehet júniusban a költségvetésben, állítja a Matolcsy György által vezetett gazdasági minisztérium. Már most is az egész éves terv felett van a büdzsé, de a minisztérium szerint az év második felében még számos bevétel hozhatja egyenesbe a költségvetést, és az uniós módszertan szerinti hiányadattal is jól áll az ország.

Újra 100 százalék fölé kúszott az a mutató, amely az egész éves terv arányában méri az év elejétől eltelt időszakban felhalmozódott költségvetési hiányt. Májusban ugyanis 58 milliárd forinttal költött többet az állam a bevételeinél, derült ki a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium gyorstájékoztatójából. Így a 687 milliárd forintos egész éves céllal szemben 724 milliárd forintnyi deficit jött össze az év első öt hónapjában.

A 105,4 százalékos mutató minden idők legrosszabb májusi állapotát jelzi. Ez azonban semmi ahhoz képest, ami júniusban történni fog a nemzetgazdasági tárca előrejelzése szerint. A szakminisztérium ugyanis azt jelzi, hogy csaknem 500 milliárd forintos hiány jöhet össze ebben a hónapban, vagyis egyetlen hónapban az egész éves hiányterv 70 százalékát produkálhatja a büdzsé. Azt nem tudjuk, hogy miért prognosztizál ekkora hiányt az NGM, és azt sem, hogy miből adódhat közel 500 milliárdos deficit egy hónapban.

Júniusban rendszerint nagy hiány szokott összejönni normál években, de közel sem ekkora, vagyis most sem valószínű, hogy valamilyen, egyelőre ismeretlen, egyedi kiadási tétel nélkül ennyire elszaladna a deficit egyetlen hónapban.

Az NGM azonban továbbra sem aggódik, állítja, hogy év végére minden rendben lesz, a deficit szépen visszakúszik a célhoz. Azzal érvelnek, hogy a válságadók nagy része a második félévben érkezik az államkasszába, a februárban elhatározott zárolás is később fejti ki egyenlegjavító hatását, és a nyugdíjpénz egy része is akkor érkezik meg a büdzsébe.

A jelentés egy lábjegyzetéből kiderül, hogy az év végi cél teljesítése akkor valósulhat meg, ha nem vesszük figyelembe a MÁV és a BKV adósságának állami átvállalását, és nem számolunk egyes PPP-szerződések kiváltásával. Azt nem árulja el a költségvetési szakminisztérium, hogy ezekkel a projektekkel együtt mennyire fog rúgni az éves hiány a költségvetési törvényben megszabott előirányzattal szemben.

A fentiek a magyar kimutatás szerinti egyenlegre vonatkoznak. Az uniós módszertanon alapuló szaldó többletet mutathat, az NGM szerint úgy a GDP 2 százalékát, aminek a hátterében az áll, hogy a nyugdíj-államosítással bekebelezett tételt, a GDP 9 százalékát ebben a módszertanban be kell könyvelni a bevételek közé, míg a magyar kimutatás csak egy töredékét tünteti fel az idén.