Korábban ellenezte a privatizációt, most eladja a Budapest Airportot a kormány

A kormánynak lehetősége sem volt, hogy megvegye a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airportot (BA), pedig eddigi politikája alapján ezt feltehetőleg szívesen megtette volna. A fő tulajdonos Hochtief már értesítette a további öt európai reptérrel közösen eladó BA lehetséges vevőit.

A kormány a Hochtief Csoportnak adja el a Budapest Airport Zrt.-ben lévő kisebbségi részesedését. A kisebbségi részvények eladási értéke nagyságrendileg 36,6 milliárd forint - közölte pénteken a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, mely felhatalmazta a fejlesztési minisztert a versenyeztetés nélküli értékesítésre a vevő és az ár megnevezése nélkül. Hat évvel ezelőtt a privatizált 75 százalékos részvénycsomagból 464 milliárd forint bevétele volt az államnak, akkor tehát még körülbelül 150 milliárd forintot ért a társaság negyede.

"Nem biztosít érdemi szerepet"

A ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport 37 százaléka jelenleg is a Hochtiefé. A magyar államnak a privatizációs szerződés alapján opciós joga van arra, hogy saját 25 százalékos részesedését eladja a német vállalatnak, ha idén június 18-ig jelezi e szándékát - derül ki az NFM közleményéből. A tárca azzal indokolja a lépést, hogy a mostani állami részesedés "már nem biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében".

Az NFM a korábban profitot termelő vállalat többségi tulajdonának a szocialista kormányzat általi magánosítását felelőtlennek nevezi, hozzátéve, hogy azóta az állami tulajdonban maradt részesedés jelentősen veszített eredeti értékéből. A Budapest Airport veszteséges gazdálkodása miatt az elmúlt években nem fizetett osztalékot az MNV Zrt.-nek, a társtulajdonostól csak a profit utáni osztaléknál lényegesen kisebb értékű osztalékkompenzációt kapott - hangsúlyozza a közlemény.

"Ne adja el a repteret!"

A kormány eddigi stratégiájából arra lehetett következtetni, hogy a reptérüzemeltető 2005-ben privatizált részesedésének visszavásárlására törekszik - a jobboldalhoz kapcsolódó ügyekben általában jól értesültnek számító Heti Válasz hetilap is ezt a verziót valószínűsítette csütörtökön megjelent számában.

A Fidesz ráadásul az elmúlt években többször bírálta a baloldali kormányok privatizációs gyakorlatát, egyebek mellett túlzottnak nevezve annak mértékét. Orbán Viktor egy 2005-ös televíziós vitán konkrétan azt kérte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől, hogy "ne adja el a repteret", mondván, az évről évre szép nyereséget termel.

A tavalyi kormányváltás előtt, illetve után sem változott a Fidesz kommunikációja az ügyben. Fellegi Tamás a választások és a kormányalakítás között, kijelölt fejlesztési miniszterként a "privatizáció helyett vagyongazdálkodás" jelszót fogalmazta meg egy, a Magyar Nemzetnek adott interjújában, és parlamenti bizottsági meghallgatásán is kijelentette, célja a fejlesztés, nem pedig a privatizáció lesz.

Tavaly szeptemberben, a kötcsei találkozón Fellegi megerősítette, hogy az Orbán-kormány nem a privatizáció, hanem az állami vagyon gyarapítása mellett kötelezte el magát, a Mol-pakett visszavásárlása apropóján pedig már egyenesen azt mondta: a privatizáció lezárult, véget ért az az időszak, amikor feléltük az állami vagyont, most a kabinet arra törekszik, hogy növelje azt.

A Hochtief csak csomagban adja el reptereit

A visszavásárlásra az NFM tájékoztatása szerint azért nem volt lehetőség, mert a Hochtief Csoport hat nemzetközi repülőterét egy vállalatban üzemeltető cégét egyszerre tervezi értékesíteni a nemzetközi piacon. Az állam elsősorban olyan kisebbségi vagyonelemeket tart meg, amelyek gazdasági és egyéb kiemelt szempontok figyelembevételével is hasznosan működtethetőek - áll a közleményben.

A Hochtief a résztulajdonában álló másik hat reptérüzemeltető társaság (Budapest mellett Athén, Düsseldorf, Hamburg, Sydney és Tirana légikikötőjéről van szó) eladásáról már értesítette a potenciális vásárlókat. ezek között ott van a francia Vinci Csoport, a német Fraport, a szingapúri Changi és Global Infrastructure Partners kockázatitőke-alap, derül ki a Financial Times brit üzleti napilap keddi cikkéből. Az első ajánlatoknak június végéig kell beérkezniük.

A Financial Times úgy tudja, a Hochtief emellett felkérte az értékesítésben tancsadóként közreműködő Royal Bank of Scotland és Deutsche Bank szakértőit, hogy készítsék el egy tőzsdei bevezetés tervét is, de a lap szerint ennek a megoldásnak kisebb a valószínűsége.

A Financial Times emlékeztet rá, hogy a Hochtief már 2009-ben is megpróbált egyszer túladni üzemeltetési üzletágán, melyben a repterek mellett autópályák is vannak - akkor az érdeklődés hiánya miatt hiúsult meg a tranzakció. Most, a válság enyhültével természetesen sokkal több esély van rá, hogy lesznek komoly ajánlatok.

Privatizációtörténet

A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság utódjaként 2002 januárjában lett a Budapest Airport feladata a repülőtér üzemeltetése. Az állam három évvel később írta ki a privatizációs szerződést a cég 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdonrészére.

Az indulók között ott volt többek között a Csányi Sándor OTP-vezér és és Demján Sándor nagyvállalkozó nevével fémjelzett Nemzeti Konzorcium, az olasz SAVE SpA szakmai befektetővel karöltve. Az ÁPV Rt. döntése értelmében a második fordulóba a brit BAA, a német Fraport, a szintén német Hochtief, az ausztrál Macquaire és a dán Coppenhagen Airport jutott be.

A befutó végül a BAA lett, 466 milliárd forintot fizetett a 75 évre szóló vagyonkezelést is magában foglaló csomagért. Ez az összeg iparági elemzők szerint világrekord volt az ágazatban. Mindössze másfél évvel később, 2007 júniusában azonban a spanyol Ferrovial felvásárolta a brit vállalatot, egyúttal eladta a Budapest Airport-tulajdonrészt a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének.

A Hochtief akkori közleménye szerint az ár nagyjából megfelelt annak, amennyit a konzorcium az eredeti, 2005 végi privatizációs pályázaton ajánlott a Budapest Airportért, és végül kevésnek bizonyult. Az árat vélhetően az is csökkenthette, hogy a BAA elmaradt a vásárláskor vállalt fejlesztésekkel, és a Pénzügyminisztérium nem járult hozzá, hogy a Hochtief átütemezze a rá maradó kötelezettségeket.