Kamatemeléssel nehezíti a görögök dolgát az európai jegybank

Április után ismét 0,25 százalékponttal emelte az alapkamatot az Európai Központi Bank. A piac számított a lépésre, a kérdés inkább az, hogy a további kamatpolitikára milyen jelzést ad a jegybank elnöke. Az emelés miatt az adósságválságba került országok aggódhatnak, mivel a kamat emelkedése drágább euróhitelekhez vezet.

Kamatot emelt az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön, ami megfelel a piac várakozásainak. A 25 bázispontos, vagyis 0,25 százalékpontos emeléssel már 1,5 százalékon áll az eurókamat. A döntés következményeként az euróalapú betéti és hiteltermékek kamata is növekszik, ami miatt az adósságválságba került országok aggódhatnak.

Jean-Claude Trichet, az európai jegybank elnöke a csütörtökön fél háromkor kezdődött sajtótájékoztatón ugyanazt az üzenetet adta a piacnak, mint a júniusi döntésnél. Akkor ugyan nem emelt kamatot az EKB, de Trichet azt mondta a CNBC amerikai televíziócsatorna szerint, hogy az inflációt "fokozott éberséggel" figyelik. A csütörtöki döntésnél Trichet azt mondta, hogy az árstabilitást "felülről" kockáztató veszélyeket "szoros figyelemmel" követik nyomon - írta a Reuters. A hírügynökség szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a jegybank az idén még legalább egyszer kamatot fog emelni.

A kamatemelés és annak mértéke nem lepte meg a piacot, inkább az elnöki véleményre vártak a befektetők. "A piaci szereplők többsége most (is) inkább az EKB-ülést követő kommentre figyel, már csak azért is, mert a piacon egyöntetű a vélemény, hogy a frankfurti monetáris intézmény újabb 25 bázispontot emel a jelenlegi 1,25 százalékos kamatszintről" - írt a várakozásokról reggeli elemzésében az Equilor pénzügyi tanácsadó. A kommentek valószínűleg az EU vezetői és a hitelminősítők közötti feszültséget is érinthetik, amely a portugálok keddi négyfokozatú leminősítése után éleződött ki - vélte az Equilor.

A pénzügyi tanácsadó elemzői és a CNBC amerikai tévécsatorna internetes oldala is arra a kettősségre hívta fel a figyelmet, amely a jegybank döntéshozóit aggaszthatja. Az alacsony kamatszint az infláció elszabadulásához vezethet, mivel a gazdaság élénkítése miatt alacsony kamatra adott források a pénzmennyiség növekedéséhez és az árak emelkedéséhez vezetnek. A kamat emelése azonban a gazdaságélénkítés céljával ellentétes, ráadásul megemeli az euróban vezetett hitelek költségeit azon adósságválságba került országok (például Görögország, Portugália) esetében is, amelyek már most is a fizetőképességük határán vannak.

Az Európai Központi Bank a gazdasági válság hatásainak mérséklésére 1 százalékon tartotta a kamatot ez év áprilisáig, amikor 25 bázisponttal, vagyis 0,25 százalékponttal emelt a mértékén. A csütörtöki emelés tehát már a második kamatpolitikai szigorítás ebben az évben.