A svájci jegybank kamatcsökkentése nem csorbította a frank befektetési menedékként betöltött devizapiaci szerepét - derül ki a Dow Jones hírügynökség szerdán megjelent devizapiaci elemzéséből, amely szerint a svájci jegybank által szerdán életbe léptetett intézkedés éppen úgy nem fogja gyengíteni a svájci frank befektetési menedékként betöltött szereptét, mint ahogy egy jegybanki intervenció, nagy mennyiségű frank piacra dobása sem lenne képes megállítani árfolyamának emelkedését.
A hírügynökség elemzése azt írja, hogy a svájci jegybank, az SNB még most is "sebeit nyalogatja" legutóbbi árfolyam-korlátozó beavatkozásai után, amelyek tavaly 21 milliárd svájci frank veszteséget okoztak neki, az idei első félévben pedig további 11 milliárdot. Az elszenvedett veszteségeket nem nézik jó szemmel az SNB részvényesei, ami valószínűtlenné teszi, hogy a jegybank ismét frankeladásokba bocsátkozna az árfolyam leszorítása érdekében.
Annak azonban, hogy a jegybank nem fog ismét közvetlenül beavatkozni a piaci folyamatokba, más, egyszerűbb oka is van - derül ki a Dow Jones anyagából. Az elemnzés szerint a bank vezetői tisztában vannak azzal, mennyire hiábavaló dolog lenne egy ilyen lépés a jelenlegi piaci környezetben. A világgazdasági növekedés lassulásával és az euróövezeti adósságszolgálati válság eszkalálódásával párhuzamosan ugyanis a befektetési menedéket kereső tőke csak növekedhet, a svájci frank iránti kereslet csak emelkedhet. Az elemzés szerint az adósságplafonról született megállapodás csak az Egyesült Államok fizetésképtelenné válásának azonnali veszélyét hárította el, a szuverén besorolás rontásának kockázatát azonban csak mérsékelte, de nem szüntette meg.
A Dow Jones szerint a svájci frank szempontjából legalább ekkora jelentőséggel bír egy újabb euróövezeti ország államcsődjének fokozódó kockázata is. A mindössze két hete összeállított második görög mentőcsomagot már most kezdik elégtelennek tekinteni egy nagyobb euróövezeti országra, Spanyolországra vagy Olaszországra átterjedő fertőzés megakadályozásához. A két ország refinanszírozási terheinek - az adósságfizetések költségeinek - növekedésével és az euróövezeti növekedési kilátások romlásával együtt fokozódik annak veszélye, hogy vagy egyikük, vagy mindkettő mentőcsomag igénybevételére kényszerül még akkor is, ha a támogatás megadásához nincs meg sem a szükséges pénz, sem pedig a kellő politikai akarat.