Bukik Matolcsy növekedési terve

Negyedéves alapon stagnált, éves alapon 2,5 százalékról másfél százalékra lassult a magyar gazdaság növekedési üteme. Matolcsy György gazdasági miniszter korábbi terve, hogy az idén és jövőre 3 százalék körüli ütemben bővülhet a gazdaság, elérhetetlennek tűnik. A negatív magyar adatot tetézi, hogy Németországban is lassul a gazdasági növekedés, a hírek hatására a pesti és az európai tőzsdék is esésbe váltottak a tegnapi növekedés után.

Éves összevetésben 1,5 százalékkal növekedett a magyar gazdaság a második negyedévben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden reggel. Negyedéves összevetésben pedig a jelentés szerint stagnálás volt, azaz nem növekedett a gazdaság. Ennél rosszabb negyedéves adatra közel két éve volt példa, 2009 harmadik negyedévében visszaesés volt, azóta azonban negyedéves szinten mindig bővülést produkált a gazdaság. A tavaly tavasszal hivatalba lépett, a gazdaság felpörgetését ígérő kormány irányítása alatt pedig ez a legrosszabb negyedéves adat. Az első negyedév sokkal jobban sikerült, akkor az éves növekedés 2,5 százalékos volt, negyedéves összevetésben pedig 0,7 százalékos volt a bővülés.

A kilátások sem fényesek, mivel Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere, az exportteljesítményt meghatározó Németország a vártnál gyengébb növekedést ért el a második negyedévben. A német GDP éves összevetésben 2,8 százalékkal nőtt, negyedéves szinten pedig mindössze 0,1 százalékkal bővült, szemben a 3,2, illetve 0,5 százalékos növekedést valószínűsítő várakozásokkal, valamint az első negyedévben mért 5, illetve 1,3 százalékos ütemmel.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányváltás óta többször hangoztatta, hogy a kormány lépéseinek köszönhetően jelentős növekedés indulhat meg Magyarországon. Tavaly szeptemberben a miniszter azt mondta, hogy szerinte 2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés. Később, a Széll Kálmán-terven alapuló, Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban a konzervatív előrejelzés 2011-re 3,1, jövőre 3 százalékos növekedést jósolt, majd 2013 és 2015 között 3,2-3,5 százalékos bővüléssel számolt. A bátrabb, dinamikus gazdasági pálya szerint pedig az idei 3,2 százalékos növekedés után 2012-ben 3,6 százalékos ütem várható, majd a következő három évben 4,8 százalékról 5,5 százalékra emelkedhet a növekedés üteme. A mostani előrejelzés alapján kétséges, hogy sikerül három százalék fölé vinni az éves gazdasági növekedést.

A régióban is lassulás következett be, de a cseheknél és a szlovákoknál a gazdaság jobban teljesített a magyarnál. Szlovákiában negyedéves alapon 0,9 százalékkal, éves alapon 3,3 százalékkal bővült a gazdaság, a cseheknél 0,2, illetve 2,4 százalékos volt az expanzió. Romániában negyedéves alapon 0,2, éves szinten 1,4 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítmény a második negyedévben az MTI összeállítása szerint.

A kilátások nem túl jók

Németh Dávid, az ING közgazdásza az [origo]-nak azt mondta, ennél valamivel jobb adatra számított, bár az első negyedévhez képest látható lassulás nem meglepetés. Az építőipar és a kiskereskedelem gyenge teljesítménye, az ipari termelés lassulása miatt számítani lehetett arra, hogy visszafogottabb lesz a második negyedéves ütem. A kilátások sem kedvezőek Németh Dávid szerint, a német gazdaság is lassult a második negyedévben, mivel Németország a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, ez kedvezőtlen hatással lesz a teljesítményre. Másfelől részben a magas svácjifrank-árfolyam miatt a háztartások nem fognak költekezni a következő hónapokban, így a belső fogyasztás sem fog hozzájárulni a növekedéshez, ráadásul az ipar új rendelésállományai csökkentek, ez pedig azt jelzi, hogy az ágazat termelése lassabb lesz, mint korábban. Németh Dávid szerint a mezőgazdaság teljesíthet jól, bár a szektor súlya a gazdaságon belül kicsi.

Eppich Győző, az OTP Bank elemzője az GDP-adatról azt mondta, az adat miatt nagyon erős lefelé mutató kockázatok övezik a bank előrejelzésében szereplő 3 százalékos növekedést, vagyis könnyen lehet, hogy nem fog teljesülni a prognózis. A szakember azonban hozzátette, az egész éves növekedési teljesítményt nagyon erősen befolyásolja, hogy az év utolsó harmadában már a háztartások rendelkezésére áll majd a reálhozam kifizetése, aminek fogyasztásélénkítő hatását nagyon nehéz megbecsülni, mivel egy egyszeri, nagy összegű kifizetésről van szó. "Szintén nehéz megmondani, hogy mennyien fogják igénybe venni az árfolyamrögzítés lehetőségét az adósmentő csomag keretében, illetve hogy a csökkenő törlesztési terhek mennyiben fogják emelni a fogyasztást" - tette hozzá Eppich Győző.

"A magyar gazdaság lassulása nem független attól, hogy a világgazdaságban is ütemvesztés következett be, hogy részben az erős svájci frank miatt a magyar lakosság ki van véreztetve, és hogy a bankok alig hiteleznek. Ezek a tényezők 2012-ben sem fognak megszűnni" - mondja Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfólió-menedzsere. "Ami ijesztő a ma megjelent adatban, az az, hogy jelentős adócsökkentés, fiskális lazítás történt idén, és így adódott ez az éves alapon másfél százalékos növekedési adat. Jövőre költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a kormánynak a konvergenciaprogramban ígért 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez, az intézkedések egy részéről már törvény is született, vagyis 2012-ben az állam nemhogy nem tudja támogatni a gazdaság felpörgését, hanem inkább visszahúzó erőt jelent." Orbán Gábor mindezek miatt a kormányzati előrejelzésben szereplő 3 százalékkal szemben 2 százalék körüli gazdasági bővülést valószínűsít.

Lehet, hogy a félszuperbruttó kivezetését meg kell akasztani

"Hiába lassítja a jövőre vállalt költségvetési kiigazítás a magyar gazdaságot, a kedvezőtlenebb makrogazdasági pálya a konvergenciaprogramban és a Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedéseken felül újabb hiánycsökkentő lépéseket követel meg" - véli a kötvényportfólió-menedzser. Orbán Gábor szerint kézenfekvő lehet, hogy a kormány elhalasztaná a személyi jövedelemadónál a félszuperbruttó szorzótényező megfelezését (most az adó alapja a bruttó bér, felszorozva 1,27-tel, jövőre a törvénybe foglalt menetrend szerint a bruttó bért 1,135-tel kellene csak felszorozni, ezzel csökkenne az adóalap és az adó összege - a szerk.), mert az idei adatokból az látszik, hogy nagyon sok pénzről, több százmilliárd forintról mondott le az államháztartás az egykulcsos, családi kedvezménnyel bővített szja bevezetésével, de annak növekedési hatása elenyésző. Azzal, ha tartaná a menetrendet a kormány, vagyis az adóalapot csökkentené, és minden egyéb paramétert (adójóváírás, béren kívüli juttatások adóztatása, tőkejövedelmek adóztatása, stb.) változatlanul hagyna, azzal az [origo] becslése szerint további 140-150 milliárd forintot engedne ki az ablakon az állam.

Németh Dávid szerint önmagában a kedden megjelent adat nem fogja jelentősen befolyásolni Magyarország piaci megítélését, hosszabb távon azonban a lassuló gazdaságot jelző adatok miatt az inflációtól kevésbé kell tartani, ezért felerősödhetnek a kamatcsökkentési várakozások. "A monetáris lazítást azonban csak abban az esetben lehet meglépni, ha a nemzetközi piacon javulni fog a hangulat. A kamatcsökkentésre az optimista forgatókönyv szerint a jövő év első feléig kell várni" - mondta Németh Dávid, aki szerint a jövő év végére a mostani 6 százalékról 5,5 százalékra mérséklődhet a Nemzeti Bank által meghatározott kamatszint.

A kormány nagy gondossággal jár el

Az [origo] megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a friss növekedési adatok hogyan befolyásolják a gazdasági kormányzat terveit. Kérdésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Korábban az iránt érdeklődtünk a minisztériumnál, hogyan reagál a kormány a világgazdaságban kibontakozó lassuló, esetleg visszaeső gazdasági növekedésre. A minisztérium részletes kérdéseinkre hétfőn így válaszolt: A 2012. évi költségvetés tervezésekor a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megteremtse mindazon feltételeket és eszközöket, amelyek megvédik Magyarországot, a magyar gazdaságot a világgazdaságban zajló folyamatok miatt előálló kockázatoktól. "E tekintetben a legnagyobb gondossággal fog a Kormány eljárni" - tette hozzá az NGM sajtóosztálya.

A tőzsdék újra esésben a negatív adatok után

A vártnál gyengébb német és magyar adatok miatt nagy veszteségeket hoztak a kereskedés első órái az európai tőzsdéken és a magyar piacon is. A német DAX 2,7, a francia CAC 40 2,3, a londoni FTSE 100 1,4, a milánói FTSE MIB 2,4 százalékkal gyengült délelőtt fél tizenegyig a hétfői záróértékhez képest. A Budapesti Értéktőzsde követte a nyugat-európai mozgást, és 2,7 százalékos mínuszban járt ugyanekkor. A főbb részvények közül az OTP volt a legnagyobb vesztes, 3,4 százalékkal ért kevesebbet a hétfői záráshoz képest, a Mol 1,3, a Magyar Telekom 1,6, a Richter pedig 2 százalékkal.