Ráfér az Orbán Viktor kormányfő által beígért kampány a nyár elején elfogadott adósmentő csomagra, az augusztus 12-e óta igényelhető árfolyamvédelmi program iránt ugyanis meglepően alacsony az érdeklődés a hazai devizaadósok körében. Az augusztus eleje óta tartó brutális frankerősödés láttán logikus reakció lett volna, ha a törlesztőrészletek enyhítése érdekében a devizahitellel rendelkezők közül a korábban várt, nagyjából 10-15 százalékos aránynál többen jelzik igényüket az árfolyamrögzítésre, ám ennek épp az ellenkezőjét tapasztalják.
Az [origo] körkérdésére adott banki válaszokból viszonylag egységes kép rajzolódik ki: a nagyobb lakossági bankoknál ugyan folyamatos az érdeklődés, de jóval többen vannak, akik csak információt vagy tanácsot kérnek. A konkrét igénylések száma a kilenc legnagyobb hazai banknál szerdáig épphogy meghaladta a 300-at együttesen, az árfolyamvédelemben részesülők aránya a teljes ügyfélkörhöz képest így egyelőre százalékban ki sem mutatható.
A passzivitásnak az [origo] által megkérdezett bankok kommunikációs osztályai szerint több oka is lehet. Egyrészt ma már szinte minden banknál más adóskönnyítő programok is elérhetőek, és ezek feltételrendszere az állami mentőcsomagénál olykor rugalmasabb. E megoldásokban azok is részt vehetnek, akik az állami programból ki vannak rekesztve, a különböző törlesztési könnyítések futamideje is szabadabban megválasztható, tehát nem kell feltétlenül három évhez kötniük magukat az adósoknak, és bár jellemzően nem az árfolyamot rögzítik a számukra, hanem a havi törlesztőrészletet, a kiszámíthatóság szempontjából hasonló eredménnyel járnak, mint az állami mentőöv.
Az árfolyamrögzítést igénylő vagy az után érdeklődő devizahitelesek száma szerdáig
Bank neve | Benyújtott kérelmek száma | Érdeklődök száma |
OTP Bank | "Néhány" | "Két tucat" |
MKB | 200 | 1200 |
Erste Bank | 10 | 100 |
CIB Bank | 11 | 410 |
Raiffeisen Bank | n. a. | "Mérsékelt" |
Unicredit Bank | "Két tucatnyi" | 70 |
K&H Bank | "Néhány tucat" | n. a. |
FHB | "Két tucatnyi" | 50 |
Budapest Bank | 33 | n. a. |
Másrészt, az elmúlt időszak árfolyammozgásai ugyan valóban rémisztőek voltak, de időnként mégis az elmúlt hónapokban megszokott árfolyamon mozgott a frank, az ügyfelek egy része ezért még várakozó állásponton van.
Rendelet a 15 százalékról
A legfontosabb akadályt azonban mindezidáig maga a kormány gördítette a saját mentőcsomagjának sikeressége elé. Azzal ugyanis, hogy a kabinet a program indításának idejére nem alkotta meg teljes körűen a szükséges jogszabályokat, az ügyfelek nem lehettek biztosak abban, hogy mi történik velük három év múlva, amikor - 2014. december 31-én - az árfolyamvédelem időszaka lejár. Erre vonatkozóan korábban csak szóbeli ígéretek hangzottak el: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője augusztus elején, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság pedig augusztus 10-én erősítette meg a június elején már beharangozott kormányzati elképzeléseket, amelyek szerint a hároméves védett periódus utáni első törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal haladhatja meg az árfolyamrögzítés mellett kalkulált havi terhet.
Orbán Viktor bejelentése szerint azonban augusztus 17-i ülésén a kormány minderről rendeletet alkotott, így - ha annak részleteit írásban is megismerhetik az ügyfelek és a bankok - elhárulhat az eddigi legnagyobb bizonytalansági tényező.
Miért indított saját árfolyamrögzítést az OTP? Az állami árfolyamrögzítéssel párhuzamosan saját árfolyamrögzítő programot indított az OTP Bank. A legnagyobb lakossági bank a kormánnyal ellentétben nem 180, hanem 200 forinton rögzíti a svájci frank árfolyamát, továbbá az eurónál és a japán jennél is a kormányénál valamivel gyengébb forintkurzussal számol. A programba való belépést viszont nem csak az év végéig teszi lehetővé. Az óvatosabb konstrukciónak két oka lehet. Egyfelől az, hogy a bank ügyfeleinek "köztes" megoldást kínáljon az államilag rögzített 180 forint és a jelenlegi piaci 240-es kurzus között. Ezáltal az OTP programját vállalók a védett periódus alatt ugyan az állami árfolyamgát résztvevőinél többet fizetnek havonta, cserébe viszont kisebb összeg halmozódik fel későbbre. Más oldalról a saját program az OTP majdani kockázatát is mérsékli, hiszen ha túl sokan választják az állami védőernyőt, az - tartósan kedvezőtlen árfolyamok mellett - a későbbiekben túlzott pluszrizikót tehet a bankra. Ahogyan a bank egy felsővezetője az [origo] kérdésére név nélkül fogalmazott: "mi rendelkezünk messze a legnagyobb állománnyal, ha az ügyfelek 50 százaléka él az állami árfolyamgáttal, az kezelhetetlen helyzetet teremthetne". |
Kérdések persze még ez után is akadnak. Arról ugyanis a miniszterelnök nem beszélt, hogy mi történik akkor, ha a piaci áron kalkulált törlesztőrészlet valójában 15 százalékosnál nagyobb havi ugrást tenne indokolttá 2015 januárja után. Ha a devizaárfolyamok tartósan kedvezőtlenül alakulnak, akkor az árfolyamvédelmet választó szerződők gyűjtőszámláján olyan pluszadósságok halmozódnak fel, amelyeket a 15 százalékos korlát figyelembevételével is valamikor vissza kell fizetni. Ennek a módja a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az lehet, hogy a bankok megnyújtják az érintettek hitelszerződésének futamidejét, vagyis kisimítva, lassabban, de végül mindent kamatostul visszafizettetnek.
"Úgy félnek az árfolyamrögzítéstől az adósok, mint a tűztől" - jegyzi meg ennek kapcsán Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki szerint a szerződők tisztában vannak vele, hogy ezzel a megoldással összességében emelkedni fog a tartozásuk, és aki teheti, ezt nem hajlandó bevállalni. Azt ugyanis senki sem tudja előre kiszámolni, hogy a gyűjtőszámlán képződő pluszadósság visszafizetése mekkora terhet, hány további éven keresztüli extra eladósodottságot generál.
Tízezrek kalkulálnak
Tét nélkül azonban igen nagy az érdeklődés az árfolyamrögzítés iránt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által augusztus elején indított internetes árfolyamrögzítő-kalkulátoron például augusztus 16-áig bezárólag 161 850 számítást futtattak le - tudtuk meg Gulácsi Ferenc kommunikációs főosztályvezetőtől. Az egyedi látogatók száma viszont csak 38 019 volt, vagyis valószínű, hogy ennyien fejenként 4-5 különböző számítást végeztek el. (Az is elképzelhető, hogy egy számítógépről több potenciális árfolyamrögzítő is ellátogatott az oldalra.)
A kalkulálók 71 százaléka meglévő lakáskölcsöne miatt számolgatott, a fennmaradó 29 százalék szabad felhasználású hitelben volt érdekelt, és nem meglepő, hogy az összes futtatás 98 százaléka a svájci frank alapú hitel rögzítésére irányult (1-1 százalékot képviseltek az euró és a japán jen alapú konstrukciók). Szintén nem váratlan, hogy a felhasználók átlagos hiteltartozása svájci frankos hitelek esetében a legmagasabb (10 millió forint körüli), az eurós adósok átlagos tőketartozása 8 millió forint körüli, míg a japán jenben eladósodottak közel 5 millió forinttal tartoznak bankjuknak - teljes átlagban még bő 16 éven keresztül.