Matolcsy kérdezi, hogy milyen kockázata van a sok magyar devizahitelesnek

Matolcsy György az európai bankfelügyelet elnökének elküldött levelében többek között arról érdeklődik, hogy milyen kockázatot jelenthet, hogy a magyar devizahitelesek döntő része frankalapú hitelt vett fel, és a devizahitelek elterjedéséhez mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás.  

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelet küldött Andrea Enriának, az európai bankfelügyelet (EBA) vezetőjének a magyar pénzügyi rendszerben a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt - közölte kedden késő délután a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A magyar miniszter a levélben közli, hogy a gazdasági válság negatív hatásai és a svájci frank erősödése következtében a devizahitelezés magas aránya súlyos problémákat okozott a háztartásoknak Magyarországon, egyúttal négy kérdésben kérte az Európai Bankfelügyelet állásfoglalását.

A nemzetgazdasági tárca által kiadott közlemény szerint az Európai Bankfelügyelet vizsgálatának eredményeit a Nemzetgazdasági Minisztérium beépíti majd az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság és a devizahitelezés történeti kialakulását vizsgáló munkacsoport jelentésébe.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy "felkértem a gazdasági minisztert, készítsen egy jelentést, amely feltárja, és nyomon követhetővé teszi, hogy miként jutottunk el a biztonságos és támogatott forintalapú lakáshitelektől a kockázatos devizahitelezésig". A határidő nélkül kiadott vizsgálat eredményét pár nap múlva a kormány megelőlegezte, amikor a szóvivői irodáján keresztül közleményben tudatta: "Magyarország mára legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémájának okozója a korábbi szocialista kormányzás, nevezetesen a Medgyessy- és Gyurcsány-kabinet megbocsáthatatlan lakáspolitikája és megszorításai".

Az európai bankfelügyelet (European Banking Authority) idén januárban jött létre az Európai Unió pénzügyi felügyeletei vezetőinek kezdeményezésére. A szervezet feladata az, hogy az európai bankcsoportok, nemzetközi hitelintézetek határon átnyúló tevékenységét nyomon kövesse, a kialakuló kockázatokra időben felhívja a figyelmet, elősegítse a nemzeti felügyeletek közötti együttműködést és információcserét, közelítse egymáshoz az európai felügyeleti gyakorlatokat, biztosítsa a felügyelés európai egységét, és szükség esetén koordinált módon lépjen fel a banki válsághelyzetek kialakulásának megakadályozására.

Kérdések

• "Milyen kockázatot jelenthet a hitelfelvevők szempontjából az a körülmény, hogy Magyarországon az összes lakossági hitelfelvétel döntő részét deviza - leginkább svájci frank - alapú lakáshitelként váltották ki?
• Mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás a jelen helyzet kialakulásához?
• Léteznek-e olyan nemzetközi példák, ahol a válság előtt a hazai helyzethez hasonló körülmények alakultak ki, de Magyarországnál hatékonyabban kezelték a problémát?
• Egyetért-e az Európai Bankfelügyelet azzal a magyar állásponttal, miszerint a devizahitelezés kockázatait körültekintő makroprudenciális és fogyasztóvédelmi szabályozással kellene csökkenteni mind hazai, mind uniós szinten?