Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetemen tanító közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató volt igazgatója szerint téves a kormány törekvése, amely a gazdagok jövedelmének növekedésével érné el a fogyasztás élénkítését. Meglátása szerint a fogyasztást az alacsony jövedelműeket támogató gazdaságpolitika tudja növelni, a Magyarországra jellemző "perverz jövedelemelosztás", azaz az egykulcsos adó azonban erre nem alkalmas, mivel a gazdagok nem fogyasztásra fordítják a jövedelemtöbbletüket.
Szerinte tévedés, hogy az egykulcsos adó hatásai késve jelennek meg (Varga Mihály csütörtökön azt mondta, nyolc hónap alatt nem lehet felmérni az egykulcsos adórendszer hatásait). "Az emberek már februárban megkapták a borítékokat, ami alapján meghozták a fogyasztási döntéseiket" - magyarázta Mellár Tamás, arra utalva, hogy a fogyasztás nem indult be.
A válság második hulláma még nem jelentkezett Magyarországon - állította Mellár Tamás. Szerinte a Századvégnél tavaly 2,5-3 százalékos potenciális GDP-növekedést mértek, vagyis azt az elméleti bővülési lehetőséget, amelyre a gazdaság képes lenne, de ez a szint idénre már 1-1,5 százalékra csökkent, vagyis beszűkültek a magyar gazdaság növekedési lehetőségei.
A Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésén tartott előadásában úgy látta, az export a német gazdaság lassulása miatt eshet vissza, a fogyasztás a magas eladósodottság, a beruházási szint pedig a különadók miatt nem növekedhet. Mellár Tamás meg nem nevezett számításokra hivatkozva azt mondta, hogy ha a devizahitelesek 20 százaléka végtörleszt az 1 százalékos gazdasági visszaeséshez vezethet.
Mellár Tamás szerint sokszor jó célokat tűz ki a kormány, de nem látszik milyen eszközökkel éri azokat el, és milyen hatásokkal számol.
Az egykulcsos adó helyett vagy progresszív (többkulcsos) vagy vagyonadót is alkalmazó adórendszert tartana megfelelőnek Mellár Tamás, hozzátette ugyanakkor, hogy a központi jövedelemelosztás mértékét csökkenteni kellene. Meglátása szerint nem szabad leépíteni a jóléti államot, mert az nem oka, hanem következménye a magas elosztásnak, inkább célzottabban, például az oktatásra, kutatás-fejlesztésre kéne fordítani az elvont összegeket.