Hallgat a kormány 30 milliárd útpénzről, sztrádadíjemelés is jöhet

Egyelőre nem tudni, hogy a kormány miből tömi be azt a lyukat, ami az útpénztár idei költségvetési támogatásának elvétele miatt keletkezik. A fejlesztési tárca szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes a kérdésben, az Állami Számvevőszék szerint viszont a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kéne tudnia a választ. A használatarányos útdíj megoldást jelenthetne, de a rendszer nincs megfelelően előkészítve.

Több tízmilliárd forintos bevételre kell szert tennie a sztrádadíjakból finanszírozott - a közúthálózat fejlesztésére és karbantartására kitalált úgynevezett - útpénztárat felügyelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak (KKK). Az idei évvel ellentétben ugyanis jövőre nem kap költségvetési támogatást a KKK, az azonban nem világos, hogy a pénzt miből fogja előteremteni.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jövő évi költségvetésről szóló, pénteken publikált elemzése szerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2012-re tervezett 93 milliárd forintos kiadását teljes mértékben bevételből kell megvalósítani, mert a szervezet az idei évvel szemben nem kap költségvetési támogatást. Az ÁSZ a neki átadott költségvetési javaslat alapján megállapította, hogy a 30,5 milliárd forintos támogatás bevétellel történő pótlása "egyértelműen kockázatot hordozhat".

A problémát az okozza, hogy az útpénztár 48 milliárd forintos, elsősorban a sztrádadíjakból származó bevételét eddig kiegészítette 40 milliárd forint költségvetési támogatás. Ezt a tételt a jövő évi büdzséből törölték, a lyukat pedig valamilyen bevételből kell pótolni.

Egyelőre nincs válasz

Az [origo] megkérdezte a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, a szervezetet felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), milyen bevételből tervezik előteteremteni a hiányzó tízmilliárdokat, mindkét intézmény sajtóosztálya a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) irányított, az NFM arra hivatkozott, hogy a gazdasági tárca illetékes a kérdésben, mivel a költségvetést érinti.

Az ÁSZ jelentése szerint viszont "az NFM október 6-ai észrevételében jelezte, hogy a költségvetési támogatás bevétellel történő kiváltása érdekében az NFM konkrét szakmai megoldási javaslatot készít. Az ÁSZ a megállapítás részbeni fenntartását azzal indokolja, hogy a jelzett konkrét szakmai megoldási javaslatokat és az azokról szóló hatástanulmányokat nem látta". A számvevőszéki jelentés publikálása után ismételten megkerestük az NFM-et, hogy közöljék, milyen bevételből pótolható a kérdéses összeg. A tárca pénteki e-mailünkre azt választolta: "a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jövő évi költségvetési tervezettel kapcsolatos meglátásait az előzetes tárcaközi egyeztetéseken jelezte, a büdzsé napokban megkezdődő parlamenti tárgyalása során a kormány álláspontját az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium ismerteti".

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, amelynek külön is feltettük a kérdést. A tárca a múlt csütörtökön elküldött e-mailre a cikk megjelenéséig nem adott választ.

Forgatókönyvek

Hivatalos információ tehát nincs arról, hogy miből teremtik elő a támogatás megszüntetése miatt kieső összeget és a költségvetés sem tartalmaz erre vonatkozóan információt. Az egyik megoldás az lehet, hogy egy módosító javaslattal 30,5 milliárddal visszavágják a KKK jövő évi költségvetésben szereplő 93 milliárd forintos bevételi és kiadási előirányzatát. Ebben az esetben ennyivel kevesebb jut útfelújításokra.

Méregdrága lesz az autópálya?

A másik lehetséges verzió, hogy a sztrádadíjak emelésével tömik be a lyukat, ami azért elképzelhető, mert a KKK legfontosabb bevételi forrása az autópálya-bérletek eladásából származik. Ha tisztán ez a forgatókönyv valósul meg, az durva áremeléshez vezethet, de az is megoldást jelenhet, ha részben áremeléssel, részben kiadáscsökkentéssel rendezi a KKK a harminc milliárdos kérdést.

A KKK kimutatásai szerint ugyanis 2010-ben összesen 40,6 milliárd forint, 2011 szeptember végéig pedig 34 milliárd forint folyt be az útpénztárba és az előző év adataiból kiindulva, az idei éves bevétel 40 milliárd körül várható. Vagyis, ha a 30,5 milliárdot csak ebből kellene előteremteni, akkor legalább 75 százalékkal kellene megemelni a bevételeket. Ráadásul nem lehet mindegyik díjat vég nélkül emelni, mert egy uniós irányelv szerint a 12 tonnánál nehezebb teherautók egynapos útdíja maximum 11 euró lehet, ami jelenleg 3190 forintnak felel meg, és a bérlet ára már most is 3000 forint. Az áremeléskor pedig azzal is számolni kell, hogy az minden bizonnyal mérsékelni fogja a használók számát.

Autós, fizess!

Ha a kormány nem mond le a bevételről, és az útpénztárból kieső költségvetési támogatást az autósokkal fizetteti meg, akkor számuka ez közvetlenül vagy közvetetten a sokadik többletteher lesz 2012-ben. A jövő évi költségvetés szerint ugyanis durván emelkedik a cégautóadó, az úgynevezett baleseti adó 25 százalékkal dobhatja meg a kötelező felelősségbiztosítás díját, és a regisztrációsadó-tábla is átalakul. Ha pedig lemond a 30 milliárd pótlásáról a kormány, akkor az egyelőre ismert információk szerint a jövőre amúgy is többet fizető autósok a mostaninál rosszabb utakon fognak közlekedni.

A használatarányos útdíjra várni kell

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary főtitkára arra a kérdésünkre, hogy lehetséges-e a sztrádadíjak jelentős emeléséből befoltozni az útpénztáron keletkezett lyukat, azt mondta: bármi elképzelhető, de nem lenne szerencsés egy ilyen lépés.

"A fuvarozók terheinek növelése előbb-utóbb megjelenik a fogyasztási cikkek árában, vagyis drágulást és a kereslet visszaesését eredményezné, nem beszélve arról, hogy még nehezebb helyzetbe hozná a szállítmányozó cégeket" - tette hozá a főtitkár, aki azt is elmondta, a fuvarozók támogatnának egy másik megoldást, a használatarányos útdíjrendszer bevezetését, azzal a feltétellel, hogy a magyar fuvarozóknak kompenzációt biztosítanak, versenyképességük megőrzése érdekében. A "NIT Hungary azt az információt kapta a rendszer előkészítésén dolgozó Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól, hogy a használatarányos útdíjrendszer 60-80 milliárd forintos bevételt hozhatna az államnak. Ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, hogy a rendszer bevezetése 2013 utánra tolódik" - tette hozzá Dittel Gábor.

Az államnak jelentős bevételt eredményező, a Széll Kálmán-tervben 2013-ra ígért használatarányos útdíjat több európai és szomszédos országban már korábban bevezették. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2009-ben készített "A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei" című elemzés szerint már akkor igen kedvezőtlen volt a tizenkét tonnánál nehezebb teherautók egynapos matricájának díjszabása. Az uniós irányelvben maximált, egy napra fizetendő 11 euróért Magyarországon körülbelül 300-400 kilométert tehetnek meg a teherjárművek. Ugyanekkora távolságot Csehországban és Németországban 45-60, Ausztriában 95-125, Svájcban 240-310 euróért járhatnak be a teherautók.

A használatarányos útdíj bevezetéséről Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára februárban annyit árult el, hogy a teherautóknak várhatóan kilométerenként hat forintot kell majd fizetnie a magyar autópályákon 2013-tól. A személyautóknál és a motorkerékpároknál csak 2020-ban vezetnék be a rendszert, de addig még lehet egy olyan átmeneti időszak is, amikor az autósok magunk dönthetnének arról, hogy matricával vagy használatarányosan szeretnék-e megfizetni a magyarországi autópálya-használatot.