Halálspirálba húzhatják a görögök Európát

Akár azon az egyetlen mondaton is múlhat a világgazdaság sorsa, amelyet a görögök a népszavazáson megválaszolnak. A görögök így sem, úgy sem tudják elkerülni a megszorításokat, de ha az uniós mentőcsomag ellen szavaznak, akkor a világgazdaság lefagyhat, a pénzpiaci közvetítőrendszer megbénulhat.

A befektetőket leginkább az aggasztja, hogy előállhat ugyanaz a helyzet, mint 2008 őszén a Lehman Brothers bedőlésekor, vagyis nem egy levezényelt csőddel kell megbirkózni, hanem egy kontrollálatlan folyamat venné kezdetét - ez áll az elmúlt héten megnyugodni látszó piaci hangulat újbóli felkorbácsolódása mögött Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője szerint.

A befektetői világ azért bolydult fel, mert hétfőn, még az EU vezetőit is meglepve, a görög miniszterelnök bejelentette, népszavazást tartanak a múlt heti uniós csúcson született megállapodással, Görögország megsegítésével kapcsolatban. Az euró nyomban gyengülni kezdett, a részvénypiacokon hétfőn és kedden estek az árak, csütörtökön és pénteken a G20-ak tanácskoznak, de előtte, szerdán a német kancellár és a francia elnök rendkívüli megbeszélést tart az ügyben.

Egy mondaton múlhat

Azt azonban nem tudni, hogy pontosan miről is fog szólni a népszavazás. Nem mindegy, milyen kérdést tesznek fel a referendumon. "Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy akarnak-e újabb megszorítást elszenvedni a görögök az uniós segítségért cserébe, akkor a mostani felmérések szerint az elutasítók kerülhetnek többségbe, de ha a kérdés úgy szól, hogy maradjon-e az eurózóna tagja Görögország, akkor a mostani felmérési eredmények alapján az eurózónabeli tagságot nem szeretné feladni a görögök többsége - a két kérdés persze összefügg egymással" - érzékelteti az [origo]-nak nyilatkozó Samu, miért is múlhat a szokásosnál is több egy kérdésen.

Ha úgy alakulna, hogy a görögök a kisujjukat sem lennének hajlandóak megmozdítani, nem hajtanának végre újabb takarékossági csomagot, még annak fejében sem, hogy - mint a múlt heti uniós csúcs egyik pontja értelmében - a bankok a görög állammal szembeni követeléseik felét elengedik, akkor az IMF és az EU szinte biztosan nem folyósítaná a második görög mentőcsomag esedékes részletét. Görögország így nem tudná törleszteni a lejáró államadósságát, csődöt kellene jelentenie.

"Az igazság előbbre való" - hogy látszik belülről a görög válság

Európában sokkot okozott, hogy a görög kormány népszavazást kezdeményezett a megszorító intézkedésekről, de a görögök szempontjából már nem is olyan meglepő az ötlet. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó görögök elsősorban arról beszéltek, hogy igazságtalannak tartják az intézkedéseket.

Teresa Chatzigiannaki, aki egy nagy görög kiskereskedelmi lánc marketingeseként dolgozik, arról beszélt, hogy jövedelme folyamatosan csökken, ami a különadókkal együtt már komoly anyagi veszteség, és fel van háborodva azon, hogy az alkalmazottak, így ő is, hiába fizették eddig is rendesen az adót. "Ha valaki a megmentő képében tetszeleg, akkor nem büntetheti meg épp azokat, akiket meg akar menteni. Az igazság előbbre való. Emberek, vállalkozások, intézmények, akár külföldiek is, profitáltak az elmúlt évek pénzügyi anarchiájából. Előbb őket kellene megbüntetni és a vagyonukat a közjó érdekében felhasználni" - veti fel, hozzátéve, hogy "ez nem egy idealista álom".

Az uniós segítséget elutasító görög állampolgárok is megsínylenék az adósságszolgálat megtagadását: fennakadások lehetnének a közalkalmazottak bérének és a nyugdíjak kifizetésében. "A megszorítást így sem, úgy sem tudná elkerülni az ország" - mutat rá Samu. "Kontrollálatlan államcsőd esetén, amikor reálisan felmerül az eurózónából való kilépés is, megrohannák a bankokat az állampolgárok, a befektetők kimenekítenék a pénzüket az országból, ilyenkor pedig az országnak korlátoznia kellene a banki műveleteket, a devizakivitelt. Ha pedig ennél is továbbmennek, és kilépnek az eurózónából, vagy az EU rákényszerítené a görögöket a zóna elhagyására, akkor egy új fizetőeszköz bevezetésénél számos problémát kell megoldani."

"Akkora gondot vennének a nyakukba a görögök az uniós mentőcsomag és a cserébe elvárt lépések elutasításával, hogy épeszű ember ilyent nem vállal fel" - sommázza a makroközgazdász. Samu szerint épp emiatt két magyarázata is lehet annak, hogy a görög kormányfő előállt a tervével. Az egyik, hogy belpolitikai hasznot szeretne kovácsolni, a várható megszorítások előtt támogatottságát szeretné bebiztosítani, illetve a lakossággal valamilyen módon meg szeretné osztani a felelősséget a megszorítások miatt. A másik magyarázat az lehet, hogy a miniszterelnök megpróbálja az EU-t és a bankokat még nagyobb engedményre kényszeríteni, arra támaszkodva, hogy a görögök az eurózónát is magukkal ránthatják, ennél szinte minden más eset kedvezőbb Brüsszel számára.

Recesszióba süllyedhet a világgazdaság

De az egész világgazdaság is nagy veszteséget szenvedne el egy ilyen forgatókönyv életbe lépése esetén. A Reuters elemzésében arról ír, hogy a világgazdaságot lefagyaszthatja a görög dráma újabb felvonása. A hírügynökségnek nyilatkozott a BNP Paribas közgazdásza, aki úgy vélte, hogy a befektetők abban bíztak, a múlt heti uniós csúcs eredményei tudják javítani a hangulatot, így pedig megnyugvást hoznak a pénzpiacokra, és ez a várakozások javulásán keresztül a lakossági és üzleti bizalmat erősíteni lesz képes. Ezt az esélyt szalasztja el most az EU és a világ a görög fordulattal. A népszavazási kezdeményezés akár tíz hétre is befagyaszthatja a globális befektetéseket és ez a kényszerszünet akár elég is lehet ahhoz, hogy az egész világgazdaság újra recesszióba süllyedjen - írja elemzésében a Reuters.

Nem csak a befektetési döntések elhalasztásán keresztül kaphat egy újabb pofont az eurózóna és ezen keresztül az egész világgazdaság. A görög befektetésen nagy veszteséget elszenvedő bankok visszafoghatják a hitelezésüket, a nekik forrást biztosító más bankok is izgulhatnak a pénzükért - áll a BBC írásában. "Így pedig az egész pénzügyi közvetítői rendszer akadozhat, nem kizárt, hogy rövid időre le is állhat, mert a bizalmatlanság 2008 őszéhez hasonló méreteket ölt"- teszi hozzá Samu.

A görög ügy az üzenetértéke miatt is pusztíthatna. A befektetők félnek attól is, hogy ha a görögöknél az adósság egy részének elengedésébe kényszerítették bele a magánbefektetőket, akkor ez megeshet más nehéz helyzetben levő országoknál is, elsősorban Olaszországban. Az olasz tízéves állampapírok hozama kedden, az eurózónában töltött időt tekintve soha nem látott szintre, 6,3 százalékra ugrott. A portugál hozamok is emelkedtek, vagyis nagyobb kamatért hajlandóak hitelt nyújtani a befektetők Portugáliának, mint a múlt héten.

Ahogy a Concorde elemzője mondja, "végső soron a múlt heti uniós csúcson elfogadott komplex csomagot is megkérdőjelezné a piac, ha a görögöknél az elutasítás felé mennének a dolgok."