Bloomberg: Gyanúsított lett a Mol vezetője Horvátországban

A horvát ügyészség Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját gyanúsítottként nevezte meg abban a vesztegetési perben, melyet a korábbi horvát miniszterelnök, Ivo Sanader ellen folytatnak - írja a Bloomberg horvát ügyészségi közlésre hivatkozva. A Mol visszautasítja a vádakat.

A Mol vezetőjét is gyanúsítottként nevezték meg a korábbi horvát miniszterelnök ellen zajló eljárásban - írja a Bloomberg gazdasági hírügynökség Tamara Laptosra, a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészségi hivatal (USKOK) helyettes vezetőjére hivatkozva. Sanadert azzal vádolják, hogy 10 millió euró kenőpénzt vett át a Moltól 2008 és 2009 között cserébe azért, hogy a magyarok irányítói jogokat kapjanak az INA olajcégben.

Tamara Laptos azt mondta, hogy "Hernádi jogállása ebben az ügyben gyanúsított", és a "nyomozás folytatódik ellene". Laptos hozzátette, hogy az USKOK jogsegélyt kért Magyarországtól az ügyben.

Szollár Domokos, a Mol szóvivője a Bloombergnek csütörtökön kategorikusan visszautasította a vádakat. "Nem volt fizetés, nem volt megállapodás erről egyetlen horvát politikussal és döntéshozóval sem előtte, sem közben, sem azután, hogy megkötötték a részvényesi megállapodást" - mondta a magyar olajcég szóvivője a Bloomberg szerint.

A Reuters hírügynökség szerint a horvát hatóságok ezzel először erősítették meg a nyilvánosság előtt, hogy Hernádi Zsolt gyanúsított, amiről a horvát sajtó már korábban beszámolt. A Mol az MTI-nek azt mondta: nincs tudomása arról, hogy bármely vezetője ellen büntetőeljárás folyna Horvátországban vagy Magyarországon.

Csütörtökön kezdődött Ivo Sanader összevont pere a zágrábi megyei bíróságon. A volt horvát kormányfőt háborús nyerészkedéssel vádolják, illetve azzal, hogy 1994-1995-ben, még külügyminiszter-helyettesként 500 ezer euró kenőpénzt fogadott el az osztrák Hypo Alpe Adria banktól. Emellett a terhére róják, hogy - a vád szerint - tízmillió euró kenőpénzt fogadott el Hernádi Zsolttól, s cserébe lehetővé tette, hogy a magyar vállalat irányítási jogot szerezzen az INA horvát állami olajipari cég fölött.

A horvát sajtó szerint a szóban forgó összeget állítólag a Mol ciprusi cégei és a Sanader bizalmasának, Robert Jezicnek a tulajdonában lévő Dioki Holding petrolkémiai konszern között kötött fiktív tanácsadási szerződések révén fizették ki. A Mol már korábban határozottan visszautasította a vádakat.

Hernádi Zsolt július végén a Hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Molt és a személyét ért támadások arctalanok, a vádak pedig nélkülözik a konkrétumokat. Az elnök szerint nem volt szükség vesztegetésre ahhoz, hogy két évvel ezelőtt a magyar cég irányítási jogot kapjon az INA-ban, hiszen a nem sokkal előtte adott pénzügyi támogatás tükrében a horvátok is "belátták, mi az érdekük".

A horvát sajtó korábban az eljárás átengedéséről írt

A Vecernji list című zágrábi napilap szeptember végén arról írt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész Horvátországban Mladen Bajic horvát államügyésszel találkozott, és megbeszélték az INA-Mol-ügy vádiratával összefüggő részleteket. A lap úgy tudta, hogy állítólag a magyaroknak engedik át a Hernádi Zsolt elleni eljárás lefolytatását, míg Zágráb csak Sanadernek, valamint barátjának, Robert Jezicnek, a Dioki és a Novi list újság tulajdonosának az ügyével foglalkozna.

A napilap szerint ha a horvátok ragaszkodnának ahhoz, hogy Sanaderrel és társával együtt kerüljön a vádlottak padjára Hernádi is, abban az esetben a Zágráb megyei bíróság vádemelését követően a Mol vezetője ellen is kezdeményezni kell a vizsgálati fogságba helyezést, majd ezt követően adhatják csak ki a nemzetközi elfogatóparancsot.

Politikai aknák, sajtóvádak a Mol ellen

Ivo Sanader, az Ausztriában letartóztatott korábbi horvát kormányfő bukása óta folyamatos kísérletek történnek arra, hogy az INA helyi olajcéget irányító Molt Horvátországban ne stratégiai partnerként, hanem kenőpénzzel hatalmat szerző, a tőzsdei kereskedést manipuláló külföldi társaságként tüntessék fel. Hogyan alakult a Mol horvátországi története 2008 és 2011 között?

Nagy vonalakban a következőképpen. A Mol 2003-ban szerzett először részesedést az akkor a horvát állam kezén lévő INA-ban, majd 2008 őszén újabb 20 százaléknyi részvényt vásárolva közel került az 50 százalékos tulajdoni hányadhoz. Mivel a többséget nem tudta megszerezni a magyar olajtársaság, de a horvát cég rendbe tételéhez szüksége volt az irányítói jogokra, ezért 2009 elején megállapodott az Ivo Sanader vezette horvát kormánnyal. Eszerint a horvát állam átvette a veszteséges gázüzletágat, míg a Mol a többség hiányában is megkapta az irányítói jogokat.

A jogok 2009 nyári átvételével a Mol átalakította az INA vezetését, három magyar delegáltat ültetve a hattagú igazgatóságba, amelyben - a szavazategyenlőség esetén döntő szóval bíró - elnök is a Mol-embere lett. 2009-ben Ivo Sanader kormányfő lemondott, majd korrupciós vádak érték, és mind a kormánypárt egy része, mind az ellenzék támadni kezdte a politikust. Az egyik támadási felület a Mol-szerződés volt, Sanadert a horvát parlament vizsgálóbizottsága is kihallgatta a kérdésben. 2010 nyarán a horvát sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a Mol feketén foglalkoztat magyarokat az INA-ban.

Közben a Mol 2010 telén felvásárlási ajánlatot tett az INA közkézen lévő papírjaira azzal a céllal, hogy elérje a társaságban a többségi részesedést. A vásárlás nem érte el ezt az eredményt, mivel a horvát állami nyugdíjalap és egy dohánygyár is beszállt a részvényekért folyó versenybe. A Mol a horvát versenyhatóságnál vizsgálatot kezdeményezett, hogy történt-e szabályellenes, összehangolt magatartás az akciójuk ellen, de a beadványt a hatóság visszautasította, sőt 2011 áprilisi hírek szerint a horvát pénzügyi felügyelet piaci manipulációval vádolta meg a magyar központú céget. A horvát tőzsdefelügyelet ráadásul májusban büntetőeljárást kezdeményezett a horvát államügyészségnél a Mol "felelős személyei" ellen.

A támadás májusban erősödött fel azáltal, hogy Davor Stern, az INA felügyelőbizottságának elnöke az irányítói jogokról szóló 2009-es Mol-szerződés felülvizsgálatát vetette fel. Június 21-én a baloldalhoz köthető egyik horvát lap arról írt, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója tízmillió euró kenőpénzt juttatott el Ivo Sanadernek az irányítói jogokért cserébe. A vádat a Mol azonnal visszautasította.