A bóvlifélelem vezette az IMF-hez Matolcsyékat

Az ország várható leminősítését követő piaci pánik káros hatásait akarta enyhíteni a kormány azzal, hogy csütörtökön tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - értesült több, a döntésre rálátó forrásból az [origo]. Egy kormányzati forrás szerint már későn rántotta be a kéziféket a gazdasági minisztérium, amely a döntésről a kormány több tagját és az IMF-et sem értesítette. Egy másik forrás szerint olyan gazdasági folyamatok indultak el a héten, amelyek miatt ezt mindenképpen meg kellett lépni.

Pánikreakció volt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részéről a csütörtök délutáni bejelentés, miszerint a kormány tárgyalásokat kezdeményez egy új típusú együttműködésről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - értesült az [origo] több, egymástól független forrásból. Kormányzati körökből származó információink szerint Matolcsy György minisztériuma arra reagált a lépéssel, hogy a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard and Poor's csütörtökön jelezte a kormánynak, hamarosan bejelenteni Magyarország leminősítését. A hitelminősítő múlt szombaton vette negatív kihatású megfigyelés alá a magyar besorolást, amiből arra lehetett következtetni, hogy a leminősítés elkerülhetetlen, de annak időpontját nem lehetett tudni. A cég azóta semmilyen további információt nem közölt.

Beindult a bóvlifélelem

"Berántottuk a kéziféket, de már későn" - mondta az NGM bejelentéséről egy a folyamat hátterét ismerő forrás, aki úgy tudja, hogy a lépéssel már nem lehet megváltoztatni a leminősítésről szóló szándékot, de mérsékelni lehet egy esetleges befektetői pánikot, illetve az esetleges leminősítés miatti gazdasági károkat. Ezért volt fontos, hogy a tárgyalási szándékot rögtön az után bejelentsék, ahogy erről döntés született, vagyis - ahogy fogalmazott - a bóvlifélelem mindent felülírt, még azt is, hogy a szándékról értesítsék magát az IMF-et.

A valutaalap képviselői a múlt hét óta Budapesten tárgyalnak, de más ügyben: a korábbi program utólagos felülvizsgálatát érintő, szokásos konzultációjukat tartják Magyarországon, amelynek keretében, ahogy mindig, felkerestek minden minisztériumot, megbeszéléseiknek azonban eddig nem volt tárgya egy újabb együttműködés. Erről információink szerint holnap délelőtt tárgyal Irina Ivaschenko, az IMF budapesti állandó irodájának vezetője és Christoph Rosenberg, az IMF európai részlegének tanácsadója Matolcsy Györggyel.

Az [origo] egy, a döntésben részt nem vevő, de arra rálátó NGM-es forrásból úgy tudja, a tárcánál csütörtökre valószínűsítették a leminősítést (a leminősítést általában a piac zárása után, tehát délután fél hat után szokták bejelenteni). A forrás szerint az is felmerült, hogy pénteken adja ki a Standard & Poor's a közleményt a magyar adósság bóvlikategóriába rontásáról.

A tárgyalásokon a kormányzati döntés hátterét jól ismerő forrás szerint úgynevezett "elővigyázatossági hitelkeret", hivatalos nevén precautionary credit line megkötésére törekszik majd a miniszter ("egyfajta biztosításként" fogalmazott az NGM a közleményben). Ez a 2008-ben felvett készenléti hitelkerettel (standby credit line) szemben nem meghatározott összegek ütemezett, bizonyos időközönkénti lehívását jelenti, hanem csak annyit, hogy "végszükség esetére" rendelkezésre áll egy nagyobb összeg. A kormányzati források szerint a piacokat várhatóan már önmagában ez is megnyugtatja majd, akár anélkül, hogy egy fillért is fel kellene használni belőle.

"Meg kellett lépni"

Az új megállapodás és az IMF-ről szóló eddigi kifejezetten negatív kormányzati kommunikáció közötti ellentmondásról egy másik, a lépésre rálátó miniszterelnökségi forrás az [origo]-nak azt mondta: az új egyezség nem jelent majd függőséget, vagyis nem arról van szó, amit eddig határozottan elutasított minden kormányzati vezető, hogy "úgy ugrálna az ország, ahogy az IMF-nél fütyülnek". A lépésre állítása szerint valóban nem készült a kormány, "de a pénzpiaci folyamatok a héten olyan irányt vettek, hogy az ország érdekében ezt mindenképpen meg kellett lépni".

A miniszterelnök környezetében több forrásból is megerősített információink szerint már jó ideje téma volt az ország esetleges leminősítése, illetve az is, hogy a kormány ezt mindenképpen szeretné elkerülni. Egy újabb IMF-megállapodás lehetősége azonban forrásaink szerint nem vetődött fel, ilyenről nem volt szó sem a gazdasági kérdésekről több mint kilencórás vitát folytató múlt heti, sem az e heti kormányülésen.

Az [origo] által megkérdezett, a pénzügyminisztériumi működést ismerő közgazdászok egyöntetűen úgy vélték, hogy a bejelentés, a közlemény megjelentetésének módja, időpontja, az IMF és a Magyar Nemzeti Bank reakciója azt sugallják, hirtelen ötletről van szó. "Amikor ilyen súlyos kérdésről van szó, az a minimum, hogy a másik partnerrel előtte leegyezteti a minisztérium és a kormány a szándékát, egy ilyen egyeztetést nem lehet kutyafuttában megejteni. Vagyis ha egy jó előre eltervezett forgatókönyvről lenne szó, akkor az IMF nem szégyenítette volna meg az NGM-et a reakciójában, akkor nem került volna bele az NGM-es közleménybe olyan mondat, amely szerint a tárca nem tudja, mi a rend, mert az NGM-ben tudni kell néhány embernek, hogy az itt tárgyaló IMF-delegációnak nincs felhatalmazása hitelmegállapodásról tárgyalásokba bocsátkozni" - magyarázta egyikük.

Nem nagyon reklámozták

Az NGM csütörtöki bejelentése annyira váratlan volt, hogy arról a kormány tagjait sem értesítette a minisztérium, sőt, az [origo]-hoz eljuttatott közleménye szerint nem volt tudomása ilyenről magának az IMF-nek sem. Úgy tudjuk, hogy az IMF nem hivatalosan sem kapott semmiféle jelzést a kormánytól. Az [origo] információi szerint a Budapesten a szokásos éves felülvizsgálatot végző delegáció tagjainak sem súgta meg a kabinet, hogy ilyenre készülne, erről szóló közleményt fog kiadni.

A kormánypárti frakciók több tagját, köztük költségvetési bizottságban ülő képviselőket is megkérdeztünk, hogy hallottak-e korábban ilyen lehetőségről, de egybehangzó állításuk szerint az elmúlt hetekben több gazdasági helyzetértékelést is tartó miniszterelnöktől ilyenről sosem hallottak. Sőt, éppen az ellenkezőjéről, az IMF-rászorultság elkerüléséről beszélt a frakciók előtt Orbán Viktor.

Az S&P múlt szombaton vette negatív kihatású megfigyelés alá a magyar államadós-osztályzatot, és közölte, hogy a felülvizsgálat eredményéről várhatóan még ebben a hónapban döntést hoz. A magyar adósság besorolása ezzel elérte a befektetésre nem ajánlott szint előtti utolsó lépcsőfokot. A hitelminősítő közölte, hogy a felülvizsgálatot azoknak az információknak a függvényében végzi el, amelyeket a magyar kormány szolgáltat a gazdasági kihívások kezeléséről. A piacokon már ezt megelőzően is hetek óta terjedt a pletyka, hogy küszöbön áll a magyar leminősítés.