"Még meg is kell állapodni az IMF-fel" - a kormány által meghallgatott közgazdászok véleménye

Jó döntést hozott a kormány, és még nem késett el vele, de még meg is kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal. A kormány csütörtöki bejelentéséről kérdeztünk olyan közgazdászokat, akikkel korábban Orbán Viktor és Matolcsy György is egyeztetett a magyar gazdaság állapotáról.

Helyes döntés, példaértékű, hogy a kormány bevállalta, hogy politikai tőkét veszít, de még meg is kell állapodni a Nemzetközi Valutalappal. Így reagáltak a kormány csütörtöki bejelentésére azok a közgazdászok, akik részt vettek szeptemberben az Orbán Viktorral és Matolcsy Györggyel a magyar gazdaság állapotáról folytatott egyeztetésen. A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter azután hívott meg tizenegy ismert közgazdászt, hogy augusztus közepén kiderült, nem megvalósítható az idénre tervezett háromszázalékos gazdasági növekedés, amely Matolcsy György gazdaságpolitikájának egyik fontos alapja volt.

"Rég nem láttunk ilyet"

Az egyeztetésen résztvevő Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a kormány, bevállalva a politikai tőkéjének amortizációját a csütörtök esti bejelentéssel, feladta az ideológiát az ésszerűségért. "Rég láttunk ilyet idehaza" - mondta a közgazdász, aki örült a kormány szerinte pragmatikus hozzáállásának, és annak, hogy nem sokat hezitált a kabinet, viszonylag gyorsan meghozta az elhatározást. Az látszik, emelte ki Barcza, hogy a költségvetési szigort, az állam finanszírozhatóságát első rendű kérdésként kezeli a kormány.

Egy másik résztvevő, aki azt kérte, nevét ne írjuk le, szintén hasznosnak tartja, hogy IMF-védőhálót szeretne kiépíteni a kormány. Ő arról számolt be, hogy az Orbánnal és Matolcsyval folytatott konzultáción a meghívottak közül többen javasolták, hogy a kormánynak vissza kellene építenie a jó viszonyt a valutaalappal, és készenléti hitelkeretről kellene megállapodnia. "Ahogyan erre a felvetésre, úgy más javaslatra sem volt ott a helyszínen semmi reakció a kormányoldaltól."

Még meg is kell kötni

Egy szintén neve elhallgatatását kérő résztvevő úgy fogalmazott, minden hasonló hír elég a piacok megnyugtatására, azonban hangsúlyozta, hogy nem elég együttműködést kezdeményezni az IMF-fel, meg is kell állapodni vele. A közgazdász a kapcsolatfelvételt nem tartotta későinek, mivel Magyarország a bejelentés előtt is képes volt törleszteni adósságait.

Egy esetleges leminősítéskor szerinte az elővigyázatossági hitelkeret (precautionary credit line) átmenetileg segítséget nyújt, ha éppen nem férnénk hozzá a pénzpiaci forrásokhoz. Ha sikerülne megállapodni, akkor hitelességben nyerne a magyar gazdaságpolitika, és ezáltal a hozamszintek lejjebb kerülnének, vagyis Magyarország olcsóbban finanszírozhatná magát.

A megbeszélésen szintén részt vevő Töröcskei István, aki várhatóan az Államadósság Kezelő Központ élére kerül, az [origo]-nak azt mondta, hogy nem tudott az esetleges újfajta együttműködésről, amelyre a kormány törekszik az IMF-fel.

Ránk figyelt hirtelen a világ

A szeptember eleji egyeztetésen nem részt vevő banki elemzők üdvözölték, hogy a kormány meggondolta magát, és együttműködésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal. Szerintük ez segíthet az ország finanszírozásában, de nem várható el az IMF-től, hogy feltételek nélkül finanszírozza Magyarországot.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bejelentés előzménye volt a forint folyamatos gyengülése, és az, hogy a befektetői világ folyamatosan figyeli a magyarországi fejleményeket. Török kiemelte: "ára lesz az IMF-fel való új megállapodásnak, de tulajdonképpen nem kell túl sokat tenni: a Bankszövetséggel, a magyar bankrendszerrel azonban vélhetően ki kell egyeznie a kormánynak".

Európa recseg-ropog

A magyar gazdaságpolitika irányváltása törékeny európai gazdasági környezetben történik. Amióta Spanyolország az eurózóna tagja, soha nem finanszírozta magát olyan drágán, mint a csütörtöki állampapír-aukción, ezzel Görögország és Olaszország után Spanyolországban is egyre erőteljesebben tombol az adósságválság, ami folyamatos kötvényvásárlásra készteti az Európai Központi Bankot.