Jön az óriási kiigazítás, elfogadták a 2012-es költségvetést

Az utolsó pillanatokban is módosítgatták a jövő évi költségvetést, amelyet a hétfőről keddre virradó éjszaka fogadtak el a parlamentben. A büdzsé hatalmas, 1500 milliárdos kiigazítást hoz, de a kormány várhatóan csak úgy lesz képes tartani saját céljait, ha bekebelezi a magánnyugdíjpénztárakban megmaradt vagyont. Matolcsy György szerint irreális időkben reális költségvetést csinált a kormány, és ez nem semmi.

Óriási, az idén átvett magán-nyugdíjpénztári vagyon értékének felét kitevő kiigazítást rejt a 2012. évi költségvetés, amelyet a hétfői maratoni ülésén - pontosabban kedd hajnali negyed ötkor - fogadott el a parlament. 256 igennel szemben 48 nem állt.

1500 milliárd forintot vesz ki a gazdaságból, von el a lakosságtól, és spórol meg önmagán az állam jövőre.

A kiigazító csomag valamivel több mint egyharmad arányban támaszkodik az adóemelésre (nő az áfa, több ízben a jövedéki adó, a cégautóadó, autóvásárláskor is több illetéket kell fizetni), a többit a kiadási oldalon spórolja meg az állam. Ennek keretében csökkentik a munkanélküliek segélyét, kevesebb jut az egészségügyre, a közszférában nem telik általános béremelésre (csak azoknak a keresetét emelik, akik rosszul járnának a személyi jövedelemadó átalakításával, az adójóváírás eltörlésével), az állam visszafogja a fejlesztéseit, a minisztériumok kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint az idén, pedig az infláció 5 százalék körül alakulhat. A takarékosság nem általános, a MÁV és a Volán összességében több támogatást kap az államtól, mint ebben az évben.

A végsőkig húzták

A költségvetésen még az utolsó előtti pillanatban is igazítottak, noha ezt szabálytalanul tették. (Az államháztartási törvény szerint november 30-a után már nem lehet a főszámokhoz, a kiadási és bevételi főösszegekhez hozzányúlni, most azonban a kormánytöbbség felülírta a törvényt, és házszabályszerűnek találta ezt a megoldást.) A kormányoldal a zárószavazás előtti percekben építette be a jövő évi büdzsébe a kormány múlt heti döntéseit, amelyekkel - a kormányzati bejelentésekben szereplő 320 milliárd forinttal szemben - az elfogadott módosító indítványok tanúsága szerint 120 milliárd forinttal javítanak az egyenlegen. A jövedéki adót ráadásul nem is a költségvetési törvényjavaslatban emelték meg, hanem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvénymódosítások közé csempészve növelték meg. Egyrészt a korábban tervezettnél nagyobb emelésre kerül sor jövőre, másrászt korábban is, az eddig ismert május és november helyett februárban és júliusban növelik az adót.

Jövőre így 14 917 milliárd forintot költ el az állam, és 14 341 milliárd forintot szed be, vagyis az Országgyűlés arra hatalmazta fel a kormányt, hogy a hiány 576 milliárd forint lehet.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Az utolsó pillanatban is változtattak a költségvetésen

Az utolsó pillanatban végrehajtott korrekcióra azért volt szükség, mert a kormány a legvégsőkig tartotta magát azokhoz a makrofeltételekhez, amelyek alapján még szeptember végén megtervezte a költségvetést: a másfél százalékos növekedéshez és a 268 forintos euróárfolyamhoz ragaszkodott a kabinet, holott az elmúlt egy-két hónapban már látszott, ezek túlzottan optimista feltevések. A költségvetést újraszámolták félszázalékos növekedés és 299 forintos euróárfolyam mellett, ezek követelték meg, hogy újabb kiigazító intézkedéseket hozzon a kormány. Az elfogadott makropálya azonban még a szeptember végi állapotokat tükrözi, azon nem vezették át a kedvezőtlenebb gazdasági körülményeket.

A nyugdíjpénztári vagyon menti meg megint a költségvetést

A 120 milliárdos csomag azonban ennek ellensúlyozására várhatóan kevés lesz, sőt, valójában nem is erre szolgál. A rosszabb gazdasági kilátások, a 299 forintos eurókurzus, a három héttel ezelőtti parlamenti voksolás (amin 60-80 milliárd forintos fiktív bevételt tüntettek fel valók kiadások fedezetének), a drágább finanszírozás az [origo] számításai szerint 260-300 milliárd forintos lyukat ütnek a költségvetésen.

A 120 milliárdos intézkedéscsomag (a jövedéki adó emelése, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak államhoz irányítása, valamint minisztériumi pénzek tartalékba helyezése) inkább csak a devizahitelesek újabb mentőcsomagjából és a bankoknak tett engedményből fakadó költségvetési hatásokat képes ellensúlyozni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten a Bankszövetséggel írt alá egy megállapodást, amelynek értelmében a végtörlesztés, a nehéz helyzetű devizahitelesek megsegítését szolgáló forinthitelre váltás, illetve a tartozás egy részének elengedése okozta terhet a bankszektor és az állam megosztja. Ez 50-60 milliárd forint kiadást ró jövőre az államra. Hasonló összeget vesz ki az állam zsebéből az az ígéret is, miszerint jövőre a bankadót csökkenthetik a bankok, ha új hiteleket nyújtanak.

A rosszabb makrofeltételek miatt keletkező lyukat a maradék magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezésével tudja betömni a kormány, ez azonban még nincs benne az elfogadott költségvetésben. Ennek első lépését foglalták eddig jogszabályba, megszüntetik a nyugdíjpénztári tagdíjat. A másik lépést idő hiányában nem tudták még kidolgozni, de hogy lesz, azt maga Orbán Viktor kormányfő jelezte: újra megnyitják a lehetőséget a 102 ezer magán-nyugdíjpénztári tagnak az állami pillérbe való visszalépésre. A pénztárban maradásnak nagy ára lesz, ezért szinte biztos, hogy a tagok java része visszamegy az államhoz, és bedobja a közösbe az eddigi megtakarítását. Ez a vagyon most 250-300 milliárd forint között mozoghat.

Ez az egész azért van, hogy a kormány tartsa magát az EU felé a konvergenciaprogramban vállalt 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a zárszóban annyit mondott: "Irreális időkben reális költségvetésünk van. Ez nem semmi."