Megkerülte a nyugdíjdöntést az Alkotmánybíróság

Idén szerdán ülésezett utoljára az Alkotmánybíróság, így jövőre már csak új beadványokról dönthet a magánnyugdíjpénztárak ügyében. Az ítélet egyik tétje a magánpénztári tagok állami nyugdíja lett volna, erről azonban időközben már döntött a kormány.

Többszöri halasztás után szerdán sem döntött az Alkotmánybíróság (Ab) a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, ahogyan azt az [origo] december közepi cikke előre jelezte. A döntés korábbi tétje az lett volna, hogy jár-e állami nyugdíj azoknak is, akik magán-nyugdíjpénztári tagok maradtak.

Augusztus közepén az [origo] az írta, hogy az Ab elé kerülő határozattervezet a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvénynek azt a pontját akarta megsemmisíteni, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulásnak. Ennek azért lett volna jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás.

Az döntés elhalasztásának jelentőségét mára csökkentette, hogy a kormány decemberben bejelentette, ismét lehetővé teszi az állami rendszerbe való átlépést az év elején a magánnyugdíjpénztárakban maradó több mint százezer embernek, és a jövőben a maradók is jogosultak lesznek állami nyugdíjra.

A korábbi feltételek szerint azért volt az átlépés racionális döntés, mert aki nem az állami rendszert választotta, lemondott az állami nyugdíjjogosultságról. Az eddig megismert szabályok szerint a még mindig kitartó magán-nyugdíjpénztári tagok az átlépőkkel teljesen azonos állami nyugdíjat kapnának, ha ez így marad, az jókora fricska lehet a tavaly átlépő tagok millióinak, akik a közös állami kasszába vitték magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat.

Az utolsó lehetőség volt

Elképzelhető, hogy kormány ezzel elébe akart menni az Alkotmánybíróság feltételezett elítélő döntésének, az Ab ugyanis már hónapok óta tárgyalja ezt a határozattervezetet. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó több fideszes politikus is jelezte korábban, hogy szivárognak hozzájuk információk az Alkotmánybíróságról, és ezeket figyelembe véve reagálnak a számukra hátrányos határozatokra.

A mostani ülés volt azonban az utolsó lehetőség, hogy a jelenlegi szabályok alapján ítéljék meg a törvényt, mert az MTI úgy tudja, az idén már nem tart több teljes ülést a testület. Január elseje után az indítványok jórészt elvesznek, és csak azok fordulhatnak az Ab-hoz, akiknek konkrét érdekük fűződik egy-egy jogszabály megsemmisítéséhez.

Tavaly kezdődött

A magán-nyugdíjpénztári rendszer államosítása tavaly kezdődött, Orbán Viktor 2010 októberében, a kormány második akciótervének ismertetésekor jelentette be először, hogy a kabinetnek felül kell vizsgálnia a nyugdíjrendszer kiadási oldalát is. Mint mondta: nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős (tehát egyszerre állami és magán) nyugdíjrendszer miatt.

A miniszterelnök ekkor közölte: novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik ezeket a kifizetéseket, addig pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe. A tavaly novemberben kidolgozott részletszabályok szerint aki nem lépett át az állami rendszerbe, az nyugdíjbefizetéseinek jelentős részét elveszítette, vagyis a jövőben nem kap állami nyugdíjat. A feltételek ismeretében nem volt meglepő, hogy a hajdani 3 millió magánpénztári tag durván 97 százaléka az állami rendszerbe való átlépés mellett döntött. A határidő leteltével nyilvánosságra hozott adatok szerint 102 ezer magán-nyugdíjpénztári tag mondott nemet a január 31-i határidőig az állami nyugdíjrendszerre, azaz ennyi taggal működtek tovább a magánkasszák. (A magánnyugdíjpénztárakról szóló cikkeinket itt olvashatja el, a pénztárak államosításának történetét itt találja .)