Malév: Elfogyott a pénzünk

Hétfőn a Malév közölte, a társaságnak január végétől nem lesz pénze a működés finanszírozására, ám a repülőgépeket biztosító lízingcéggel sikerült megállapodást kötnie. A Malév szóvivője az [origo]-nak elmondta, a következő napokban felszállnak a gépek, és közben a cégvezetés elkészíti a működés biztosításához szükséges pénzügyi tervet. A Malév-bejelentést megelőzően jelent meg az a kormányrendelet, amely reggel hét órától stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette a céget. A lépéssel pedig lehetővé válik, hogy állami kontroll alatti eljárás keretében rendezzék a szorult pénzügyi helyzetben lévő cég helyzetét.

A Malév tevékenységének finanszírozása január végétől ellehetetlenül a folyamatosan javuló kereskedelmi eredmények ellenére - jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató a légitársaság igazgatóságának hétfőn.

Ezzel a vezérigazgató részben megerősítette az Index minisztériumi forrásokból származó információit, amelyek szerint a Malév a megszűnés szélére került. A lap cikke szerint a légitársaság pénze napokon belül elfogyhat, és ezért elképzelhető akár az is, hogy a gépek már a hétvégén nem szállnak fel. A Malév azonban hétfőn azt is közölte, megállapodást kötött az ILFC amerikai lízingcéggel, amely "a folyamatos működéshez" a repülőgépeket továbbra is biztosítja. Az igazgatóság elnöke, Berényi János pedig felkérte a Malév menedzsmentjét, hogy a folyamatos működés biztosítása érdekében készítse el a következő időszak likviditását bemutató tervét a hét végéig.

Róna Márta, a Malév kommunikációs vezetője az [origo] kérdésére hétfőn délután azt mondta, a repülőgépek a következő napokban felszállnak. A szóvivő megismételte a cég közleményében foglaltakat, amely szerint kidolgozzák a cég tevékenységének biztosításához szükséges tervet. Arra a kérdésünkre, hogy a társaságnál dolgozók bérének kifizetése veszélybe került-e, Róna Márta azt mondta, a készülő pénzügyi terv ezt a kérdést is tisztázni fogja.

A Malév igazgatósága azt kérte az államtól mint tulajdonostól, tegyen meg minden tőle telhetőt a helyzet megoldása érdekében. A légitársaság közleménye hozzáteszi: elismerik, hogy "a légitársaság örökségét súlyosbító, a 2007 és 2010 közötti időszak juttatásait jogellenes állami támogatásként értékelő, januárban megszületett bizottsági határozat miatt a kormányzati mozgástér rendkívül korlátozott".

Hétfőtől stratégiailag kiemelt cég

A Magyar Közlöny hétfői - január 30-ai - számában jelent meg az a reggel hét órától érvényes kormányrendelet, amely a Malévot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíti.

A hétfőn megjelent rendelet alapján a Malév vonatkozásában így a csődtörvény 65-67. paragrafusát, illetve a 68-70. paragrafusát kell alkalmazni. A csődtörvény vonatkozó rendelkezése szerint ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el. A törvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a gazdálkodó szervezet ellen a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Továbbá rendkívüli moratórium illeti meg a kiemelt fontosságú céget a vele szembeni követelések teljesítésében.

Távozik a kereskedelmi vezérhelyettes

A légitársaság hétfőn azt is közölte, hogy Gergye Ottó kereskedelmi vezérigazgató-helyettes családi okok miatt februártól távozik posztjáról. Gergye Ottó a döntésről azt mondta: "nehéz volt meghozni ezt a döntést, hiszen már láthatók az elmúlt évben végzett megfeszített szakmai munka eredményei, de családi okokból mégis ez a helyes döntés". Limburger Lóránt vezérigazgató és Berényi János elnök sajnálattal vette tudomásul a vezérhelyettes döntését. Gergye utódlásáról a cég még nem döntött.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfőn délután, a Malév-vezérigazgató bejelentése előtt közölte: a Malév számára egy meginduló átszervezés eredményes eszköze lehet a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítés. A tárca "szükséges jogtechnikai lépésnek" nevezte a döntést.

Érvek az állami eljárás mellett

Az ominózus rendelet lehetővé teszi, hogy az állam által irányított és ütemezett eljárásban rendezzék a légitársaság pénzügyi helyzetét. A kormány számára ez azért lenne előnyös, mert több ok miatt sem engedheti meg magának, hogy a Malév felszámolásának lezárultáig ne álljon fel az új nemzeti légitársaság. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi közleményében is szerepelt, hogy "változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon". Érsek M. Zoltán légi közlekedési szakértő január elején az [origo]-nak azt mondta, a turizmus egészen biztosan megérezné a kiesést.

A Malév egyik korábbi, neve elhallgatását kérő vezetője viszont úgy nyilatkozott az [origo] megkeresésére, hogy ha egyszerűen megszűnne a Malév, a konkurensei kis idő elteltével szinte tökéletesen ellátnák a feladatát, bár feltehetően kicsit drágábban. A turizmusra gyakorolt hatás mellett van egy másik érv is amellett, hogy a Malév kapacitásának átvételét ne bízza a kormány a piaci folyamatokra. Egy, a Budapest Airport (BA) Zrt.-nél dolgozó forrás január elején kérdésünkre megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a reptér-üzemeltető társaság privatizációs szerződésében van egy pont az elvárt minimális utasforgalomról. A Malév a reptér jelenlegi forgalmának majdnem negyven százalékát adja, kiesésével veszélybe kerülhetne a forgalmi minimum teljesülése.

Lenne befektető?

A Malév helyzetét hónapok óta igyekszik rendezni a kormány, egyelőre eredménytelenül. A cég helyzetének rendezése január elején vált sürgőssé, mert az utóbbi években a Malévnak nyújtott állami támogatásról hétfőn közzétett uniós döntés arra kötelezi a magyar kormányt, hogy fizettesse vissza az Európai Bizottság által az uniós versenyjoggal összeegyeztethetetlennek minősített tételeket. A Malévnak nincs annyi pénze, hogy visszafizesse a több tízmilliárd forintot, ezért az említett állami kontrollal végrehajtott eljárás vár a cégre, vagy egy tőkeerős befektető belépése mentheti meg a vállalatot.

Tizennyolc Boeing a flottában

A Malév 2001 novemberében kötött szerződést a Los Angeles-i székhelyű, elsősorban repülőgépek lízingelésével foglalkozó ILFC-vel összesen 18 darab Boeing 737 Next Generation repülőgépre. Az akkori közlés szerint a magyar légitársaság operatív lízing formájában béreli a gépeket, s a szerződés lejáratakor volt lehetőség annak meghosszabbítására. Az első repülőgép szállításakor, 2003-ban a Malév akkori vezérigazgatója, Váradi József azt mondta, hogy a Malév évi 54-55 millió dollár lízingköltséggel jut a 18 repülőgéphez.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a lemondása előtt, még december elején azt nyilatkozta, hogy előrehaladott, komoly tárgyalások folynak európai befektetőkkel egy új, Budapest-központú magyar nemzeti légitársaság létrehozásáról, amiről a részvényesi megállapodás akár már jövőre megszülethet. "Azt remélem, hogy lesz egy részvényesi megállapodás, a végső megállapodás pedig a bizottsági határozat publikálásakor, 2012 tavaszára várható" - tette hozzá akkor Fellegi Tamás. (Az [origo] információi szerint Orbán Viktor kormányfő részben azért neheztelt a miniszterre, mert nem foglalkozott megfelelően a Malév helyzetének rendezésével. Minisztériumi források szerint ebben ugyanakkor igazságtalanul tette felelőssé Fellegit a kormányfő, szerintük "nem a miniszter töketlenkedése miatt" tart a csőd szélén a társaság, hanem nagyrészt örökölte a lehetetlen helyzetet.)

A Malévra egyébként lenne jelentkező. Farkas Attila, a cseh Unimex érdekeltségébe tartozó Travel Service magyarországi képviselője január közepén a Népszabadságnak elmondta, hogy a cég kidolgozta üzleti tervét a Malév átvételére, és elküldte a szaktárcának. Farkas Attila ugyanakkor hozzátette: a tervet még a légitársaság állami támogatását jogszerűtlennek minősítő uniós döntés nyilvánosságra hozatala előtt véglegesítették. Elképzelhető másik cég, mégpedig a Malév iránt évek óta érdeklődő kínai Hainan színre lépése is. Bár Fellegi Tamás december elején azt mondta, hogy a Hainannal megszakadtak a tárgyalások, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Magyar-Kínai Üzleti Tanács társelnöke a szervezet két héttel ezelőtti megalakuló ülésén tartott előadásában azonban azt mondta, bízik abban, hogy a Malév és a Hainan kínai légitársaság közötti együttműködés nem került le végleg a napirendről, az együttműködés mindkét fél számára kedvező lehet.

Január végén pedig egy spanyol érdeklődő bukkant fel. A Népszabadság szerint a spanyol Iberia fapados leányvállalatánál, a Vuelingnél igazgatósági döntésre vár, hogy beszállnak-e a Malévba. A lap szerint a spanyol légitársasággal eredményes tárgyalásokon van túl a magyar minisztérium. Megállapodás és üzleti terv is készült, amire a Vueling igazgatóságának kellene kimondania az áment februárban. Ha azonban a spanyolok érkezéséig nem biztosítható a Malév folyamatos üzemelése, a versenytársak benyomulnak az átmenetileg üresen maradó piacra, így az egyébként jó nevű szakmai befektetőnek már nem érné meg belépni a magyar légtérbe. Az Index szerint ugyanakkor a spanyol cég cáfolta, hogy érdeklődne a Malév iránt.

Budai Gyula elszmoltatási kormánybiztos azonban a múlt szerdán közölte, a légitársaság jelenlegi tulajdonosi szerkezetét nézve - 95 százalék az államé, 5 százalék pedig egy orosz banké - megállapítható, hogy nem lesz olyan befektető, amely megvásárolná a Malévot, mégpedig a kisebbségi tulajdonos miatt. Szerinte emiatt a légitársaság nem fog tudni forráshoz jutni, és rövid időn belül működésképtelenné válhat.