Járai: Nem lenne jó a cégeknek a gyenge forint

A forint leértékelése növelné az inflációt, de nem javítaná a vállalatok versenyképességét, ezért a jegybank kitart árfolyam-politikája mellett - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a gazdasági bizottság csütörtöki ülésén. Széles Gábor, a gyáriparosok szövetségének vezetője szerint az erős forint elsősorban a magyar cégekre káros. Kormánypárti képviselők az ülésen többször kijelentették: nem kívánnak politikai nyomást gyakorolni a jegybankra.

Járai: Nem változik a monetáris politika

Járai Zsigmond jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának csütörtöki ülésén elmondta: a magyar cégek versenyképessége az elmúlt időszakban mintegy 30 százalékkal csökkent; ennek 20 százalékáért az erős forint, 80 százalékáért viszont a jelentős bérkiáramlás felelős. Így a forint leértékelése elsősorban az inflációt növelné, de nem javítaná jelentősen a vállalatok versenyképességét.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke az 1995-ös kamatcsökkentés példáját idézte: akkor a kamatvágás után egy évvel visszaállt az eredeti kamatszint, de közben az infláció 10 százalékkal nőtt.

Járai megerősítette: a monetáris politikát sikeresnek tekinti, és nem kíván változtatni rajta. Hozzátette: a pénzpolitikán akkor lehet lazítani, ha az államháztartás hiánya a tervezett 4,5 százalékosra csökken, és a béremelések összhangba kerülnek a termelékenység növekedésével.

Széles szerint a magyar cégeknek árt az erős forint

Az MKIK is kamatot csökkentene

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy egy lépésben 1,5-2 százalékponttal csökkentse irányadó kamatát a jegybank - mondta Parragh László csütörtökön. A kamara elnöke szerint az ezzel elérhető 242-245 forintos euróárfolyam alkalmas lenne mind a kormányzat gazdaságpolitikai, mind a jegybank inflációs célkitűzéseinek megvalósítására.

A bizottság ülésén Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke is kitartott korábbi álláspontja mellett: úgy vélte, hogy elsősorban az erős forint rontotta a magyar cégek versenyképességét, míg a pénzromlás alacsony üteme az élelmiszerárak csökkenésének és a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági áraknak köszönhető.

A szövetség vezetője úgy vélte, hogy az erős forint a Magyarországon működő nemzetközi cégek többségének gazdálkodását nem befolyásolja, mert ezek a vállalatok importált alapanyagokból termelnek exportra. Ezzel szemben a hazai alapanyagokból kivitelre termelő vállalatok jövedelmezősége jelentősen romlott. Széles Gábor szerint a monetáris politika elhibázott voltát az is bizonyítja, hogy idén jelentősen nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami az ország eladósodásához vezet.

A plusz-mínusz 15 helyett plusz-mínusz 8 százalékos árfolyamsáv-szélesítést még elviseltek volna a kivitelre termelő magyar vállalatok - vélte hozzászólásában Széles Gábor.

A vitában részt vevő Szalay Gábor, a gazdasági tárca államtitkára, és Puch László szocialista képviselő egyaránt közölte: a Magyar Nemzeti Bank a kormánytól függetlenül működik, és a mostani meghallgatás nem kívánja befolyásolni a jegybank monetáris politikáját.

Az ellenzék több képviselője szakmai köntösbe bújtatott politikai támadásnak ítélte a jegybank monetáris politikáját ért kritikákat.

Fónagy János (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: kitapintható a kormányzati szándék, nevezetesen az, hogy a jelenlegi kormány érdekelt a magas inflációban, a kiáramlott jövedelmeket így akarja visszavenni.

Kuncze Gábor (SZDSZ) viszont közölte: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája megbukott, korrekcióra szorul.

A vitán több ellenzéki képviselő is kifogásolta, hogy a bizottsági meghallgatásra a munkaadókon kívül miért nem hívták meg a munkavállalók, vagy például a nagycsaládosok képviselőjét, hiszen az infláció rájuk is hatással van.