Egyetlen régi uniós tagország munkaerőpiacán sem következett be robbanásszerű változás a kelet- és közép-európai országok csatlakozásával - mondta Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője egy keddi sajtótájékoztatón.
A munkaerőpiacát az új csatlakozók előtt is teljesen megnyitó Nagy-Britanniában, Svédországban és Írországban is elhanyagolható a magyar munkavállalók száma, és a többi tagországban sem érdemi a növekedés a csatlakozás óta.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt időszakban 24 ezer közép- és kelet-európai adott be regisztrációs kérvényt, és 2004. májusa óta nyolcezren vállaltak munkát. Az államtitkár kiemelte: a 24 ezer kérvényezőnek mindössze három százaléka, hatszáz fő volt magyar állampolgár.
Még nem állnak rendelkezésre részletes statisztikák, de annyit tudni lehet, hogy Nagy-Britanniában a közép- és kelet-európai munkavállalók elsősorban a 18 és 34 év közötti korosztályból kerülnek ki, többségük egyedülálló és kvalifikált - mondta Gottfried Péter.
A külügyi vezető kitért arra, hogy Svédországban május óta mindössze nyolcvan magyar állampolgár adott be munkavállalási engedélyt, és Írországban sem jelentős a magyar igénylők száma.
A 2+3+2 éves korlátozást egyelőre fenntartó 12 ország közül Hollandiában a munkaadói szervezetek kifejtették: minden gazdasági érdek a korlátok eltűnése mellett szól. A korlátozásokat szintén fenntartó Ausztriában az idén mindössze öt-hat százalékkal emelkedett az új tagországokból érkező munkavállalók száma, Németországban pedig szinten maradt a regisztráltak száma.
Az integrációs államtitkár szólt arról, hogy a magyarországi megyei munkaügyi központok havi összesítései szerint május óta mintegy két százalékkal nőtt az uniós állampolgárok itteni jelenléte, így esetleges védzáradékok alkalmazása Magyarországon sem indokolt.