Bátran kijelenthetjük, hogy kutyatartó nemzet vagyunk: Magyarországon 2-2,5 millió kutya éldegél, tehát szinte minden negyedik emberre jut egy - ezzel a számmal európai szinten az elsők közt vagyunk.
Ugyanakkor az ebek tartásának hogyanja - és ezzel együtt a rájuk fordított összeg is - nagyon jelentős eltérést mutat város-vidék viszonylatban, a gazdi jövedelmi, kori, iskolázottsági kritériumaitól, az állat háztartáson belüli "szerepétől" és más, objektív és szubjektív körülményektől függően.
Az állateledel-gyártás a legdinamikusabban fejlődő szegmensek közé tartozik hazánkban, bár maga a piac mára telítetté vált. Az ágazat szempontjából - a fizetőképes kereslet mellett - az etetési szokásokat kell megvizsgálnunk, és ennek tekintetében még nem a legkedvezőbb a helyzet. Ugyanis ma 10 magyar kutyatulajdonosból 6-7 konyhai élelmet ad állatának, ami jelenti egyrészt a saját fogyasztásra szánt étel maradékát, másrészt a kifejezetten neki, otthon előállított eledelt. Tehát tízből csak 3-4 gazdi vásárol teljes értékű, előre gyártott eledelt. A tendencia várhatóan az utóbbi csoport növekedése lesz, egyre többen választják majd nálunk is a teljes értékű, előre gyártott kutyaeledeleket, ami ráadásul nem jár külön fáradsággal. Összehasonlításképpen, Angliában jelenleg 10-ből 8-9 kutyatartó vásárolja a házi kedvenc számára a kész, száraz (kutyatáp) és nedves (például a konzerv) eledeleket, a kutya "konyhamalac" szerepe a múlté.
A német Fressnapf - amely Európa vezető szakáruházlánca a hobbyállat-eledel és felszerelés területén - 2002 végén nyitotta meg első egységét hazánkban. A Fressnapf-Hungária Kft. azóta mind a fővárosban, mind vidéken terjeszkedett, áruházaik elsősorban - a kisállat-boltokhoz szokott vásárlók számára szokatlanul - nagy alapterületük és a vadászgörénytől a csincsillán át a kutyáig mindenféle és fajta kisállatnak kínált, széles termékkör okán ismertek.
Colakidisz Leonidász és Rácz Éva a Fressnapf budaörsi áruházának vezetője, illetve vezetőhelyettese, munkájuk során az állatbarát vásárlók széles skálájához volt már szerencséjük: a gyerekpótlékként tartott eb mélyen zsebébe nyúló gazdijától az utolsó fillérjeiből kutyatápot vásárló öreg néniig.
Mint azt a boltban megtudtuk, tényleg a legkülönfélébb társadalmi, anyagi helyzetű vásárlók fordulnak meg itt. Ugyanakkor generálisan kijelenthető, hogy a többség a kutyájára nem sajnálja a pénzt, tehát a saját pénzügyi lehetőségeihez mérten az állatnak megveszi, amit csak lehet. A széles vevőkörben tapasztaltak alapján egy standard tartás jó minőségű táplálékkal, egy átlagos méretű kutya esetén nagyjából havi 5000 forintba kerül, ami az ennivalót illeti.
Az [origo] kérdésére a munkatársak elmondták, hogy a Buda környéki, hipermarketben található áruházukban egyáltalán nem ritka az olyan vevő, aki ötszámjegyű összeget hagy a kasszában a kedvencének való havi nagybevásárlás alkalmával. Ez azt jelenti, hogy sokszor kell a pénztárgépbe - nagyjából a jelenlegi minimálbérnek megfelelő - 50-60 000 forintos tételt beütniük, de nem ritka a 100 - 150 000 körüli vásárlás is. Így joggal merül fel a kérdés, hogy jöhet össze egyáltalán ekkora összeg, hogyan kerülhet ennyibe a családi kedvenc?
A kutyatartás költségeit tekintve a legjelentősebb tételt jelentő eledelek meglehetősen változatos kiszerelésben, minőségben és árban vásárolhatók. A leggazdaságosabb - ugyanakkor a gyengébb fizikumú vásárlók számára szinte elriasztóan nagyméretű - száraz táp 15 kilós kiszerelésben 3500-4000 forinttól kezdődik, míg a prémium minőségű változat már 19 000 forintot kóstál. Egy átlagos étvággyal rendelkező kutya ezt a mennyiséget 2 hónap alatt fogyasztja el, ha emellett azért kap konzervet is.
A kutyakonzervek pár száz forintos tételt jelentenek, de ebből ugyebár sok kell, magas víztartalmuk miatt kevésbé lakik jól vele az eb. Egy szófogadó, jó kutyus emellett kiérdemelheti esetenként a jutalomfalatot is, ami a kényeztetős gazdinak 160 forinttól akár több ezer forintig terjedő összegbe is kerülhet, persze ezek az árak eltérő mennyiséget és ízesítést jelentenek.