Kevés nyulat eszünk húsvétkor

A húsvét feltámadást jelent a húsipar számára, az év eleji szűkös hónapok után végre több hús fogy a boltokban. Vásárláskor az ár a legfontosabb szempont, de a minőségi termékekre is van igény. Ilyenkor az élő haszonállatok iránt is tapasztalható egy speciális kereslet: az állatvédők és a tenyésztők egybehangzó tiltakozása ellenére gazdára találnak a kisnyulak, kiskacsák és kiscsirkék.

Az év eleji pangás és a böjt után minden évben megtelnek a hűtőszekrények, az összes húsfélére nő a kereslet. A fogyasztók még mindig nem szokták meg az árubőséget és a telített piacot. A legnagyobb igény a sonkára van húsvétkor, de jobban fogy a csirke és a marha is 20-30 százalékkal.

Mintegy ötezer tonna sonkát kínálnak a termelők a magyar kereskedelemnek, amely az egész évben eladott mennyiség felét jelenti - mondta Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára. Becslések szerint emellett 1-2 ezer tonna olcsó import is megjelenik, ami komoly gondot jelent az ágazat számára. Az ár és a minőség összefügg, de a hússzövetség, az ágazati szereplők és a hentesek sem tudtak pontos információt adni arról, hogy hogyan lehet ilyen olcsó az importtermék.

Sokat lehet spórolni a vízlekötő képesség növelésével: Magyarországon a páclé aránya nem haladhatja meg a 25 százalékot, a külföldről behozott termékekre azonban nem vonatkozik ez a szabály. A munka- és időigényes hagyományos eljárások lerövidítése is hasznot jelent: a tradicionális 2-5 hetes sós érlelést, majd az újabb 2-5 hetes fűszeres pácolást, szárítást és az ezt követő 1-2 napos hideg füstölést gyorspácokkal és meleg füsttel helyettesítve ugyan teljesen más az ízhatás, de jóval kisebb bekerülési költséggel lehet felkészülni az ünnepi szezonra.

A hipermarketekben 550 forintért már kapunk egy kilogramm füstölt lapockát. Érdekes módon Magyarország legdrágább sonkáját éppen az akciós lapocka mellett találtuk, kilónként 1800 forintért, ráadásul látszólag alig volt különbség a két termék között. Az olcsó termékeket a piaci henteseknél is kerestük, de sem a Lehel piacon, sem a Vásárcsarnokban nem találtunk 800 forint alatt kötözött sonkát. A parasztsonka kilójáért 1200 forintot kérnek, ha mangalicából készül, akkor már 2000 forintot kóstál. A hentesek véleménye szerint a tudatos vásárlók járnak piacra, akiknek nem lehet eladni a gyenge minőségű, olcsó árut, ezért nem is tartják azt.

A húsvéti időszak másik fontos terméke a tojás: az évi 3 milliárdos - máskor kiegyenlített - fogyasztás 20 százalékkal ugrik meg ebben a hónapban - tudtuk meg Földi Pétertől, a Baromfi Terméktanács titkárától.

A keresletnövekedés nincs hatással az árakra, sőt a láncok akciói miatt szinte olcsóbb a tojás, mint máskor. Az alacsony árakért persze az import is felelős. A másfél éves túltermelési válság után ugyan egyensúlyi helyzetbe került az uniós piac tavaly év végére, de a legolcsóbb termékek még mindig a jól támogatott EU-országból származnak: a legolcsóbb tojás Németországból érkezett: 30 darabos tálcán mindössze 469 forintért. Ez az ár darabonként több mint egy forinttal kevesebb a hazai termékénél. Az import mennyiségéről az uniós csatlakozás óta nincs pontos statisztika, a terméktanács becslése szerint minden tizedik eladott tojás származik külföldről. A magyar kivitel viszont minimális, nem tudunk betörni az európai piacokra.

A magyar bárányok 95-98 százalékát élő állatként exportálják

Az ünnepet jelképező nyúl és bárány két olyan ágazat, amelyeket az export tart el. A magyarországi értékesítés is emelkedik valamelyest, mégis annyira kis mennyiségű a fogyasztás, hogy még húsvétkor is nagyon kevés asztalon szerepelnek ezek a húsfélék.

A Nyúl Terméktanács folyamatos változást tapasztal a piacon, a nyúlhús egyre inkább megtalálható az áruházakban. Hetente 1-2 tonna darabolt, konyhakész húsra van igény, a húsvéti időszakban pedig megduplázódik a kereslet - mondta Perjési László, a terméktanács ügyvezetője.

Az export folyamatosan bővül, a nyugat-európai országok - Franciaország, Németország, Olaszország és Belgium - komoly piacnak számítanak - tudtuk meg a szakértőtől. A mennyiség szinte állandó, húsvét körül is heti 100 ezer nyulat exportálunk, az árak azonban meglódulnak ebben az időszakban. Az olaszországi 20-25 százalékos emelkedés megszokott a szezonban, a francia nagykereskedelmi árszínvonal elmúlt havi közel 50 százalékos emelkedésében viszont a madárkórnak is van szerepe.

Juhhúsból mindössze 0,3 kilogramm az évi átlagos fogyasztás Magyarországon. Ennek fő oka a magas ár: a bárány 3-5-ször kerül többe más húsféléknél. A hazai tenyésztők az állomány 95-98 százalékát élő állatként exportálják, főként Görög -és Olaszországba. A bárányfogyasztásnak komoly hagyományai vannak az ünnepeken a mediterrán térségben, nagyboldogasszony napja és karácsony mellett húsvét a fő szezon. Az évi 800 ezer exportált bárányból 200-220 ezret adnak el ilyenkor - mondta Békési Gyula, a Juh Terméktanács igazgatója. Az EU-hoz legutóbb csatlakozott tíz ország közül Magyarország juhállománya a legnagyobb. Az 1,1 millió magyarországi anyajuh mégsem számít piacbefolyásoló tényezőnek: a 16-17 ezer tonna magyar áru az uniós piac mindössze 1 százalékát teszi ki.