A miniszter elmondta: a párhuzamos szolgáltatások és az egymással folytatott versengés helyett mindenhol magas színvonalú, egységes szolgáltatásokat szeretnének elérni. Első lépésként ezért olyan vasúti mellékvonalakat szüntetnek meg, amelyeken a közlekedés autóbusszal is megoldható, vonattal viszont nem gazdaságos.
Az év végéig összesen 28 mellékvonalat vonnak ki a forgalomból: ez összesen 924 kilométer hosszú pályát érint, a teljes magyar vasúti pálya 12,2 százaléka. A vonalakon azonban a teljes utasforgalomnak mindössze 2 százaléka utazott, vonatonként átlagosan 19 fő. Kóka János elmondta: továbbra is az a cél, hogy minden település megközelíthető legyen tömegközlekedéssel, azonban meg kell szüntetni a veszteséget okozó párhuzamos közlekedést. A mellékvonalak lezárása 6,56 milliárd forintos megtakarítást jelent a MÁV-nak évente.
Kóka János elmondta: a cél az, hogy a helyközi tömegközlekedési társaságokkal közszolgáltatási szerződéseket kössenek, amelyek mind a szolgáltatások meghatározásában, mind pedig a díjak, árak megállapításában áttekinthetőbbek a jelenlegi gyakorlatnál. A társaságok azon költségeit, amelyeket az árbevétel nem fedez, az állam fizeti majd, egy összegben. Az új összehangolt rendszert először a nyugat- magyarországi, és a dél-alföldi régióban vezetik be, 2006 második félévében. Az egész országban 2007 végére állnak át az új rendszerre.
Kóka ugyanakkor említést tett a jegy- és tarifarendszer megreformálásáról is, az erről szóló tervezetet szeptember 30-ig társadalmi vitára bocsátja a tárca. A miniszter szerint mindenek előtt fel kell mérni, hogy ki, mikor hova és mennyiért utazik. Ezért 2007 után minden utas az úti céljára és nem kilométerszámra szóló jegyet vált majd. Az új jegykiadással felvett adatok lehetővé teszik majd, hogy tovább ésszerűsítsék a helyközi közlekedés rendszerét. Kóka szerint annak is jegyet kellene váltania, ha kell, nulla forintosat, aki jelenleg ingyen veszi igénybe a szolgáltatást. Ugyanakkor néhány hónapon belül kidolgozzák, hogy milyen módon lehetne elektronikus jegyvételre átállítani mind a MÁV, mind pedig a Volán társaságokat.
Eladják a MÁV Cargót, és a fölösleges ingatlanokat
A MÁV átalakításáról szólva Kóka János bejelentette: a kormányülésen döntés született arról, hogy az állam privatizálja a MÁV független, teherszállítási üzletágát, a MÁV Cargo Zrt-t. A MÁV szállítási üzletága ez év január elsején kezdte meg önálló tevékenységét. A cég megörökölte a MÁV tehervagon állományát. Kóka János elmondta: a fejlődő vasúti szállítás miatt a cégre regionálisan nagy jövő vár, az eladásából remélt bevételből pedig a MÁV tőkegondjait lehetne orvosolni. A közlekedési miniszter nem említett konkrét összeget, de mint elmondta: jelentős bevételt remélnek a vasúti teherszállító cég eladásából. Ugyanakkor eladják azokat az ingatlanokat és létesítményeket, amelyeknek nincsen szerepe a MÁV fő tevékenységi körében, vagyis a vasúti szállításban. Az ingatlaneladásokból befolyt összeget is a MÁV tőkésítésére fordítják majd.
A MÁV Zrt az utóbbi években igen jelentős összegű hiteleket vett fel állami garanciával. Kóka János elmondta: a hitelek azon részét, amelyet a MÁV nem képes az árbevételekből finanszírozni, az állam fizeti majd vissza, 2007-ben. A 130-150 milliárd forintos tételt a miniszter szerint beleszámították a költségvetésbe.
Kóka ugyanakkor ismertette a MÁV átalakításának terveit is. Az államvasút központi adminisztrációs személyzetét mintegy 30 százalékkal csökkentik. A vasúttársaság központjában jelenleg körülbelül 8500 ember dolgozik, első körben 2500 embert bocsátanak el. Négyről kettőre csökkentik a vezérigazgató helyettesek, 37-ről 25 re a főosztályok, és 110-ről 55-re az osztályok számát. Kóka János szerint nem elsősorban a "kétkezi vasutasok" jelentik a vasúti foglalkoztatás fő problémáját. Mielőtt itt elkezdik az átalakításokat és az elbocsátásokat a miniszter tárgyal majd a szakszervezetekkel. Kóka János elmondta: a megtakarításokból mintegy 40-50 milliárd forintos megtakarítást remélnek évente a MÁV esetében.
Barsi Szabó Gergely