A gépjármű közlekedési balesetek kapcsán egyre több károsult szembesül azzal, hogy amíg a gépjárműve a baleset következtében szervizelés alatt áll, addig nem tud más autóval közlekedni, holott arra szüksége volna. Ám más járulékos kárigényekhez hasonlóan a bér-gépkocsi költség sem jár automatikusan.
A vonatkozó jogszabályok és a bírói gyakorlat meghatározza azokat az eseteket, amikor nem téríthető a bér-gépjármű költsége, vagy az ügyfél annak csak egy részére jogosult. Így nem téríthető a költség azon része, amely azért merült fel, hogy a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.
Nem téríthető a sérült gépjármű optimális javítási időszükségletét meghaladó időtartamra eső bérlet költsége, valamint maga a jármű költsége, ha az meghaladja az igénybevétele nélkül felmerült jövedelemveszteséget, továbbá a költség azon része, mely az átlagos piaci bérleti díjakat meghaladja.
Dr. Burján Zsuzsanna kiemelte: amíg az értékcsökkenés alapja szakértői kérdés, addig a bérelt gépjármű szükségességét, és összegszerűségét a károsultnak kell bizonyítania, mégpedig olyan bizonyítékokkal, melyek életkörülményeiből, vagy gazdasági tevékenységéből adódnak.
A költséget a biztosító abban az esetben téríti meg, amennyiben a károsult igazolni tudja, hogy annak használata elengedhetetlen és szükségszerű. Így például, a károsult, vagy üzembentartó munkájának ellátásához szükséges.
Megfelelő indok lehet, hogy az ország különböző területein dolgozik, rövid idő alatt kell megoldania a közlekedést, és ráadásul ez a tömegközlekedés egyébként kivitelezhetetlen lenne. Megfelelő indok az is, hogy valamely családtag, rokon segítéséhez szükséges (például beteg, rokkant személy szállításához).
"A káron szerzés tilalma"
Fontos kitétel, hogy a bér-gépkocsi költség megtérítésének nem képezheti indokát az, ha a körülményekből megállapítható, hogy az autó egyébként kényelmi szempontokat szolgálna, vagy egyébként más, szívességi használattal ingyenesen megoldható lett volna - a kieső időben - a gépjármű használat.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott, amennyiben egy családban több autó is van, és ezek használata egyébként megoldható lenne, akkor a biztosító a bér-gépkocsi költséget, szükségtelenül felmerült költségként fogja megítélni és így azt nem fogja kifizetni (ez az úgynevezett káron szerzés tilalma).
Azon túl, hogy a károsult bizonyítja a bér-gépkocsi szükségességének jogalapját, a költség összegét is meg kell határoznia és igazolnia. Ez számlával, bérleti szerződéssel történhet meg, melyet szintén a biztosító részére szükséges megküldeni.
Középkategória helyett nem lehet luxus
Fontos tudnivaló, hogy a biztosító a sérült gépkocsihoz hasonló kategóriájú jármű bérlési díját téríti, így ha valaki egy középkategóriájú autó helyett egy luxus gépjárművet bérel, akkor azzal kell számolnia, hogy a biztosító a bérleti díj teljes összegét biztos nem fogja megtéríteni.
Fontos kitétel továbbá az is, hogy a biztosító - a kialakult bírósági gyakorlat alapján - kizárólag az úgynevezett optimális javítási időtartamra teljesíti a kifizetést. Ez elsősorban azt jelenti, hogy amennyiben a károsult gépjárműre eső tényleges javítási időtartam objektíve egy-két nap, akkor az ezen felüli napokra eső rész (például, amíg a kocsi egy garázsban javítatlanul állt) nem követelhető megalapozottan.
Mivel a most említett jogi kérdések összetettek, javasolt a károsultak részére hogy amennyiben bér-gépkocsit vennének igénybe, annak feltételeit a biztosítóval feltétlenül egyeztessék előre le, így nagyobb eséllyel kerülhetőek el az ebből eredő jogviták is - mutatott rá dr. Burján Zsuzsanna.