A szaktárca szerint is elhibázott az egészségügyi reform

Az egészségügyi rendszer átalakítását célzó öt törvény közül a biztosítási reformmal kapcsolatos jogszabályokat kellett volna elsőként megalkotni és elfogadtatni - vélekedett egybehangzóan a korábbi és a jelenlegi egészségügyi miniszter. Akár a GDP negyedét is az egészségügyre kell fordítani 2025-re, a jelenlegi elenyésző arányhoz képest.

Elhibáztuk az egészségügyi reform sorrendjét, és ennek a levét isszuk - ismerte el Molnár Lajos az egyesztendős reformok jegyében összehívott pénteki konferencián. A korábbi szakminiszter szerint elsőként a biztosítási reformról szóló törvényt kellett volna megalkotni, erre már tavaly nyáron lehetőség volt. A reform egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy bizonyos területeken sikerült igazodni az európai trendhez. Így például számos nyugat-európai országhoz hasonlóan bevezethették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Ezek eredményeként a lakosságban egyre jobban tudatosul, hogy az egészségügyi ellátás bizony nem ingyenes szolgáltatás, hanem ennek is ára van - - írja a Napi Gazdaság.

A szaktárca jelenlegi vezetője elmondta: ha nem erősödik az öngondoskodás, becslések szerint 2025-re a GDP 20-25 százalékát kell majd egészségügyre fordítani a jelenlegi elenyésző arányhoz képest. Horváth Ágnes - elődjéhez hasonlóan - szintén elhibázottnak tartja a reform végrehajtásának sorrendjét. Mint mondta, ezzel magyarázható a koalíciós pártok regionális felosztást illető dilemmája.

A kialakítandó egészségpénztárak többségi tulajdonának esetleges értékesítését firtató kérdésre a szabaddemokrata politikus azt mondta: nem lát olyan indokot, ami miatt az 51 százalékos részesedését eladná az állam. Horváth Ágnes az egészségbiztosítási kiadásokkal összefüggésben az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy a kasszát még nem sikerült megtisztítani a "nem odavaló" elemektől, így például a kizárólag szociális célokat szolgáló kifizetési kötelezettségektől.

A konferencia egészségügyi fórumán az ellenzék véleményét képviselő Gógl Árpád azt állította: nincs világos jövőképe az egészségügyi kabinetnek. Az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere kulcskérdésnek nevezte a nemzeti kockázatközösség kialakításának mikéntjét.

Bokros Lajos is elismerte: egyelőre több pénzt fizetünk nem jobb minőségért és nem könnyebb hozzáférésért. A volt pénzügyminiszter szerint továbbra sincs politikai megegyezés a biztosítási oldal átalakításáról, a kormányzati ciklus félideje, azaz a reformok gyakorlati határideje pedig közeleg.