A bruttó hazai termék növekedési üteme a harmadik negyedévben újabb egy évtizedes mélypontot ért el, így nemcsak az új tagállamok robusztus növekedéséhez képest marad el jelentősen, hanem az euró-övezet átlagához képest is, ami egyes vélemények szerint a magyar gazdaság leszakadását is jelentheti. A mindenki által felülbecsült, a naptári hatásokat figyelembe vévő 1,1 százalékos harmadik negyedéves növekedési adat mögött döntően a fogyasztás, az építőipar és az agrárszféra brutális visszaesése áll. A fogyasztás csökkenése mind a háztartások fogyasztásának mérséklődésében, mind pedig a közösségi beruházások - egy évre visszatekintően 2,5 százalékos - zsugorodásában megmutatkozott.
Nem valószínű komoly meglepetés felbukkanása a pénteki adatok között - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a CIB Bank makroelemzője. A szakértő szerint a felhasználási oldalt alapvetően meghatározza a nagyon gyenge belső fogyasztás, amire a nemzetgazdaság beruházások visszaesésnek közzétételét követően már számítani lehetett. A termelői oldalon csak a feldolgozóipar tudott növekedni. Ez adta a muníciót az export húzóerejének várható fennmaradásához. Igaz, ennek tartóssága a külső konjunktúra várható lassulása miatt kérdéses lehet. Sőt, a legfrissebb ipari növekedési adatok azt mutatják, hogy a munkanapokkal korrigált kibocsátási dinamika októberben már számottevően lassult szeptemberhez vagy augusztushoz mérten.
Leszálló ágban minden
A harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás visszaesésének mértéke hasonló lehetett az előző negyedévihez képest - vélik a Takarékbank elemzői. A közösségi fogyasztás az oktatási intézmények összevonása miatt tovább szűkülhetett, a beruházások feltehetően visszaestek, amit a nettó export megugrása ellensúlyozott, így alakulhatott ki az előző negyedévinél némileg elmaradó növekedés.
A termelési oldalt figyelembe véve a mezőgazdaság katasztrofális termelése elsősorban a harmadik negyedévet sújtja, az építőipar zuhanása a második negyedévinek mintegy kétszerese, a szolgáltatások közül a kereskedelem visszaesése folytatódott, az idegenforgalom stagnál, míg a közösségi szolgáltatások (egészségügy, oktatás) tovább estek. A negatív tényezőket csak részben tudta ellensúlyozni az ipari termelés harmadik negyedévben tapasztalt megugrása.
A GDP változása*
(százalék, előző negyedév = 100)
I. | II. | III. | IV. | |
2005 | 100,9 | 101,3 | 100,8 | 101,2 |
2006 | 100,9 | 101,0 | 100,8 | 100,6 |
2007 | 100,2 | 100,1 | 100,3 |
*szezonálisan és naptári hatással kiigazítva
Forrás: KSH
A magyar gazdaság az exportra termelő ipar, illetve néhány szolgáltatói ágazat nélkül recesszióba került volna - vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makroelemzője. A GDP alakulása tükrözi a kiigazítások rossz szerkezetét is. A csökkenő közösségi szolgáltatások (egészségügy, oktatás) természetszerűen keresletszűkítő hatással járnak.
Az adóemelések - azon belül is elsősorban a munkát terhelő adók és járulékok emelése - jóval nagyobb növekedési áldozattal járnak, mint a kiadási oldal jelentősebb mértékű csökkentése. A jelenlegi munkaerőpiaci, demográfiai és adófizetői hajlandósággal kapcsolatos hazai elégtelenségek mellett az újraelosztó rendszer nem tűnik fenntarthatónak Így szerencsésebb lenne a szociális, nyugdíj- és egyéb jóléti kiadásokat csökkenteni ahhoz, hogy a térséghez igazodva adómérsékléssel a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést élénkíteni lehessen.