Egy magánszemély telket vásárolt, majd az illetékfizetési meghagyás kézhezvétele után jelezte az adóhatóságnak, hogy 4 éven belül beépítené, tehát illetékkedvezményre jogosult. A kérelmét 8 hónap után bírálták el, az illető addig nem kapott nullás igazolást, mivel az újabb, jogerős határozat meghozataláig tartozásként tartották nyilván az illetékkötelezettségét, így nem tudott hitelt felvenni az építkezéshez - meséli egy ügyfele történetét dr. Lehoczky Dávid. Az ügyvéd hozzáteszi: az államigazgatásban az ügyintézési határidő elvileg 30 nap, de szankció nem jár az intézményeknek, ha nem tartják be.
Az adózó ilyen ügyben elvileg kártérítést követelve bírósághoz fordulhat, de sok értelme nincs, mivel az APEH az adóigazolás kiadása során nem veheti figyelembe az illetékkötelezettség változását (vagyis az adózót a törvény szerint megillető kedvezményt, mentességet), amíg arról jogerős határozatot nem hoztak. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young tanácsadó cég adószakértője, az APEH korábbi elnökhelyettese szerint a károsultnak érdemes bepanaszolnia az eljárást az adóhivatal elnökénél, majd a Pénzügyminisztériumnál.
Egy havi nettó 74 ezer forintot kereső bölcsődei gondozónő olvasónk is igencsak meglepődött, mikor a biztosítási adókedvezmény miatt járó szja visszatérítése nem érkezett meg a számlájára. Kiderült, hogy a hivatal átutalta a lakásvásárlás utáni illetéktartozására, amelyhez kapcsolódóan közel egy éve nyújtotta be a kérelmét - mivel korábban eladott egy ingatlant, szinte semmit sem kellene fizetnie. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint helytelen ez az eljárás is.
Az önkormányzatok betartottak az adóhivatalnak
Az illetékhivatalok korábban sem a gyorsaságukról voltak híresek, de amióta az APEH átvette őket a helyzet a kérelmek tekintetében romlott, főként a fővárosban - véli dr. Lehoczky Dávid. Az illetékkiszabás, valamint a benyújtott kérelmek átlagos átfutási idejéről pontos adatokkal az adóhatóság nem rendelkezik, de elismerték, hogy bizonyos problémák miatt a 30 napos ügyintézési határidőt nem mindig tudják tartani.
Az adóhatóság még 2007 januárjában vette át az illetékügyeket az önkormányzatoktól. Az integráció kezdetét nehezítette, hogy az érintett önkormányzatok többsége ellenségesen fogadta a döntést, ezért nem adott lehetőséget az APEH-nak a helyszíni előkészítésre. Előfordult, hogy még az integráció előtt méltánytalan körülmények közé költöztették az illetékhivatalt, vagy az alkalmazottak eszközeit selejtesre cserélték. Az [origo] információi szerint csökkent az illetékhivatali dolgozók jövedelme az áthelyezéskor, mivel elestek a korábbi magas jutalmaktól. A felsoroltak miatt a munkakedv vélhetően csökkent.
Az eltelt másfél évben az APEH teljesen új nyilvántartási rendszert vezetett be, új alapokra helyezte az illetékkiszabást és informatikai egységesítés folyt, ami többletterhet rótt a munkatársakra. Még mindig fejlesztik az illetékügyeket kezelő számítástechnikai programokat, amelyekbe nagy mennyiségű adatot kell bevinni. Ez még tapasztalt kollégáknak is nehézséget okozott a betanulási időszakban, többen felmondtak, a helyükre felvett munkatársak a szakmai rutin megszerzéséig nem tudtak elődjeikhez hasonló minőségű és mennyiségű munkát elvégezni - sorolták a problémákat az APEH sajtóosztályán. A programok teljes körű működése, a felhasználói rutin megszerzése után a hátralékok feldolgozásán lesz a hangsúly - ígérik.
Nem kell megvárni, amíg az APEH lép
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint viszont plusz munkaerő, vagy ideiglenes átcsoportosítás nélkül olyan áldatlan állapot alakulhat ki, mint évekkel ezelőtt a földhivatalokban. A szakértő szerint az már a felzárkózás jele, hogy az APEH informatikai rendszere felismeri, ha valakinek illetéktartozása van.
Megkönnyítheti a hivatal dolgát az adózás rendjéről szóló törvény tervezett módosítása, aminek kapcsán az adózóknak már akkor nyilatkozni kell az igényelt kedvezményekről, vagy mentességekről, amikor az adásvételi szerződést a földhivatalnak illetékkiszabásra bejelentik, vagyis a kérelmek beadásával nem kell megvárni, míg az APEH kiküldi az illetékfizetési meghagyást. Erre egyébként jelenleg is adott a lehetőség, akár az adásvételi szerződés szövegében, akár külön nyilatkozatban. Ezt azonban a legtöbben nem tudják, az esetek nagy százalékában az illeték kiszabása után, a fizetési meghagyás kézhezvételét követően nyújtják be az adózók az illetékkedvezményre, illetve mentességre vonatkozó nyilatkozatukat, amelyeket az APEH aztán csak egy új eljárásban tud elbírálni.
Az ügyfelek gyakran elfelejtik említeni, hogy az elmúlt egy évben ingatlant értékesítettek, a jövőben tervezett eladást viszont utólag tudják csak bejelenteni, amikor megvalósult - tette hozzá dr. Lehoczky Dávid. Előfordul százoldalas adásvételi szerződés is, az adóhatóságnak pedig arra nincs kapacitása, hogy ezeket végigböngéssze, hiszen csak az alapadatokra van szüksége - véli az ügyvéd.
Ezért is kezdeményezte a hivatal a változtatást, így már az illetékkiszabás alapjául szolgáló iratok megérkezésekor tudomásuk lesz arról, hogy az adózó illetékkedvezményt, vagy mentességet kíván igénybe venni, és ezt az információt a fizetési meghagyás kibocsátása során figyelembe tudják venni. Az eddigi két hatósági eljárásból tehát egy lesz, így rövidülhet az ügyek átfutási ideje.